GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a munkáltatónem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása,illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve agyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. bizonyos esetekben (végkielégítés, felmondási időrejáró díjazás) átlagkereset-fizetést ír elő. Az átlagkereset fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. § (3) bekezdése szerint a munkavégzés alólifelmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Az Mt. 152. §szerint, ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?

Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. felmondási tilalmakra vonatkozó szabályai szerint amunkáltató nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendesfelmondással – többek közt – annak betegség miatti keresőképtelensége esetén,legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év alatt; valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően

Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalómunkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben kötelesátadni, és a munkáltatóval elszámolni. Ennek elmulasztása nemcsak a munkáltatójogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, hanem jelentős hátrányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Átlagkereset – visszakövetelése a felmentési idő alatt?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A felmondási idő első 15 napját ledolgozta, azt követően – a 30 napos felmondási idő felében – felmentettük a munkavégzés alól, és az utolsó munkában töltött napon kifizettük számára járandóságait, ideértve a felmentési időre járó átlagkeresetet is. Utóbb tájékoztatott bennünket arról, hogy a felmentési idő alatt más cégnél helyezkedett el. Visszakövetelhetjük-e a felmentési időre kifizetett átlagkeresetet?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói rendes felmondás esetén a munkáltató köteles amunkavállalót a felmondási idő felében felmenteni a munkavégzés alól. Amunkavégzés alól mentesítési időszakot nevezzük felmentési időnek. A felmentésiidő legalább felét – vagyis a felmondási idő legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszából: […] Noha a kérdésből nem derül ki egyértelműen, a válasználalapvetően abból indulunk ki, hogy közalkalmazotti jogviszonyról van szó. Ezttámasztja alá a felmentési idő intézményének említése.A felmentési időt a közalkalmazotti jogviszonyban két részrekell bontani. Egyik felét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

"Nyoma veszett" munkaszerződés – hogyan pótolható?

Kérdés: 32 éve cégünknél dolgozó munkavállaló munkaszerződése nincs meg. Milyen módon lehet ezt törvényesen pótolni?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a munkaszerződés egy példányával amunkáltatón kívül a munkavállalónak is rendelkeznie kell, javasoljuk elsősorbana munkavállalótól beszerezni az "eltűnt" munkaszerződést. A munkavállalópéldányáról készített másolat (fénymásolat, digitalizált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében amunkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt többekközött a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadságlejártát követő egy év időtartama alatt. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató

Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] A felmondás és a felmondáshoz kapcsolódó juttatásokkifizetése két különböző jogi aktus, amelyet külön-külön kell megítélnijogszerűség szempontjából, illetve ezek időben is eltérnek egymástól. Az Mt.97. § (2) bekezdésében foglalt általános szabály szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
28
29
30