Találati lista:
291. cikk / 311 Terhesség elhallgatása munkáltatói rendes felmondás közlésekor
Kérdés: Munkavállalónknak rendes felmondással szüntettük meg a munkaviszonyát, ezt követően – a felmondási idő első napján – bejelentette, hogy a felmondás jogellenes, mivel áldott állapotban van. Arra a kérdésünkre, hogy tudott-e erről aznap, amikor átadtuk a rendes felmondást, igennel válaszolt. Önök szerint valóban jogellenes a felmondás?
292. cikk / 311 GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás
Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
293. cikk / 311 Szabadságmegváltás és átlagkereset
Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
294. cikk / 311 Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt
Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
295. cikk / 311 Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?
Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
296. cikk / 311 Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően
Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
297. cikk / 311 Átlagkereset – visszakövetelése a felmentési idő alatt?
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A felmondási idő első 15 napját ledolgozta, azt követően – a 30 napos felmondási idő felében – felmentettük a munkavégzés alól, és az utolsó munkában töltött napon kifizettük számára járandóságait, ideértve a felmentési időre járó átlagkeresetet is. Utóbb tájékoztatott bennünket arról, hogy a felmentési idő alatt más cégnél helyezkedett el. Visszakövetelhetjük-e a felmentési időre kifizetett átlagkeresetet?
298. cikk / 311 Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?
Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
299. cikk / 311 "Nyoma veszett" munkaszerződés – hogyan pótolható?
Kérdés: 32 éve cégünknél dolgozó munkavállaló munkaszerződése nincs meg. Milyen módon lehet ezt törvényesen pótolni?
300. cikk / 311 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
