Kormánytisztviselőt megillető védelem hozzátartozó ápolása esetén

Kérdés: Kormánytisztviselőként jelenleg beteg édesanyámat ápolom otthon. Utánanéztem, hogy ilyen helyzetben illet-e meg valamilyen védelem, és azt tapasztaltam, hogy a Kttv. 70. §-a és 71. §-a ellentmond egymásnak, ezért a két jogszabályhely értelmezésében kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 70. §-ába 2015. április 15-ével új felmentési tilalmak kerültek. Ennek értelében a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt sem [Kttv. 70. § (1) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Közalkalmazotti tanács volt elnökét megillető védelem terjedelme

Kérdés: Nemrég megszűnt a közalkalmazotti tanácsunk elnökének megbízatása. Azt hallottuk, hogy a munkáltató fel szeretné menteni az illetőt, de tudomásunk szerint őt a megbízatás megszűnését követő hat hónapig védelem illeti meg. Ez a védelem akkor is fennáll, ha az elnöki tisztsége úgy szűnt meg, hogy lejárt a mandátuma, illetve csak akkor, ha lemondott vagy visszahívták? Van bármilyen lehetősége a munkáltatónak ezt a védelmet "kijátszani"?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. mögöttes jogszabálya az Mt., így amennyiben a Kjt. eltérően nem rendelkezik, a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. Erre figyelemmel a közalkalmazotti tanácsra, illetve a közalkalmazotti tanács elnökére az üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Kormánytisztviselő kinevezésének egyoldalú módosítása és a felmentés kérelmezhetősége felmentési tilalom alatt

Kérdés: Kormánytisztviselőnknek 2013-ban születetett gyermeke, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Nemrégiben jelezte, hogy vissza kíván térni dolgozni. Azóta a munkakörére egy másik kormánytisztviselő került kinevezésre, ezért ugyanabban a munkakörben nem tudjuk tovább őt a visszatérte után foglalkoztatni. Felmerült, hogy felajánlunk számára egy olyan másik munkakört, amely az iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelel, ekkor ugyanis nem szükséges a beleegyezése a módosításhoz. Kérheti-e ebben az esetben a felmentését, figyelemmel arra, hogy a gyermeke hároméves koráig még felmentési védelem alatt áll?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. általános szabályától eltérően nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a munkakör megváltoztatása indokolja mindezt [Kttv. 48. § (2) bek. d) pont]. A munkakör megváltozására hivatkozással a kinevezést abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Felmondási védelem és betegség miatti keresőképtelenség

Kérdés: Abban kérem a segítségüket, hogy aki az új Munka Törvénykönyve bevezetése előtt táppénzes állományba került, arra hogyan vonatkozik a törvény? Táppénzes állománya alatt közölhető-e felmondása, és annak letelte után elbocsátható-e?
Részlet a válaszából: […]  Mindenekelőtt kiemeljük, hogy a táppénzes állománykifejezést az új Mt. nem használja, a régi Mt. is csak a gyermek ápolásárakapott táppénzes állomány fogalmát említi [Mt. 90. § (1) bek. b) pont].Feltételezzük, hogy esetünkben a betegség miatti keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Felmentési (felmondási) tilalom és a reprodukciós eljárás

Kérdés: Az iskolánkban tanító egyik tanárnő olyan orvosi igazolást adott át részünkre, melyben az állt, hogy az igazoláson szereplő intézménynél reprodukciós eljárásban vesz részt. Tisztázni akartuk vele, hogy ez mit takar ténylegesen. Elmondta, jelenleg különböző diagnosztikai vizsgálatokat végeznek, a tényleges kezelés csak a vizsgálatok eredményének ismeretében kezdődik meg. Az intézményben azonban létszámcsökkentést akarunk végrehajtani, és úgy véljük, hogy mivel a tanítónő még nem áll tényleges kezelés alatt, létszámcsökkentésre hivatkozással az ő jogviszonyát is megszüntethetjük. Jogszerűen járnánk el, ha felmentést közünk vele?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontja értelmében aközalkalmazott jogviszonyát a munkáltató felmentéssel megszüntetheti,amennyiben a munkáltatónál létszámcsökkentést hajtanak végre. Aközalkalmazottak esetén is meg kell azonban vizsgálni, hogy nem vonatkoznak-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Felmondási tilalom – ikrek szülei esetén

Kérdés: Kettős ikreim vannak, akik a nyáron lesznek háromévesek. Azt hallottam, hogy velük tovább maradhatok GYES-en, és nem is mondhatnak fel ez idő alatt. A munkáltatóm viszont azt akarja, menjek vissza dolgozni. Mik a jogaim?
Részlet a válaszából: […] Az ikergyermekek szülőjét attól függően illeti meg három,illetve hat évig a felmondási védelem, hogy visszamegy-e dolgozni vagy sem aharmadik év letelte után. A Cst. 20. § (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogygyermekgondozási segélyre a szülő a saját háztartásában nevelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Fizetés nélküli szabadság után – a GYES melletti foglalkoztatás nehézségei

Kérdés: Az önkormányzataink intézménytársulási megállapodás keretében közös iskolát tartottak fenn. A társulási megállapodás megszűnésével az iskolát megszüntettük, és a pedagógusok elbocsátásra kerültek. A gyermekeket egy másik tanintézmény fogadta be. Az egyik közalkalmazottnak nem tudtuk megszüntetni a jogviszonyát, mivel GYES-en volt. Időközben a közalkalmazott jelezte, hogy visszajönne GYES mellett dolgozni. Azonban nem tudjuk foglalkoztatni, habár az iskola jogutódlással szűnt meg, a másik iskolában nincs üres hely. Kérdésem, hogy ha a közalkalmazottat nem tudjuk foglalkoztatni, akkor ki kell-e fizetnünk a munkabérét, vagy van-e más lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 21. §-ának b) pontja szerint a GYES-ben részesülőszemély keresőtevékenységet a gyermek egy­éves kora után időkorlátozás nélkülfolytathat. A Kjt. a közalkalmazottak vonatkozásában is alkalmazni rendeli azMt. 85/A. § (1)-(4) bekezdését, amely szerint jogutódlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.