Találati lista:
401. cikk / 471 Közalkalmazott felmentése öregségi teljes nyugdíjra való hivatkozással
Kérdés: Egyik közalkalmazottunk 2011 májusában szerzi meg a 2011. január 1-jén bevezetett öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges negyven év jogosultsági idejét. Úgy tudjuk, hogy erre hivatkozással eddig nem szüntethettük meg felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyát, de egy közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás már lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató ebben az esetben is felmenthesse a nő közalkalmazottját. Helyesen gondoljuk ezt?
402. cikk / 471 Vezetői megbízások a közalkalmazottaknál
Kérdés: A könyvtárban mint munkáltatónál a határozatlan idejű vezetői megbízások a 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-a alapján 5 évig terjedő határozott idejűvé alakultak át. Mi a helyzet az újonnan kinevezettekkel? Ha az a vezető, akinek a vezetői munkaköre kötelezően 5 éves határozott idős vezetői megbízássá alakult át, 3 év múlva nyugdíjjogosult lesz, fel lehet-e menteni? Kell-e részére valamilyen kompenzációt fizetni?
403. cikk / 471 Törzsgárdajutalom és 98%-os különadó
Kérdés: Felmentett kormánytisztviselőt megillető törzsgárdajutalom a különadó körébe tartozik-e (analóg-e a jubileumi jutalommal)?
404. cikk / 471 Közalkalmazott jubileumi jutalma – 40 éves jogosultsági idővel
Kérdés: Nem látunk tisztán, mi is a helyzet most a 40 éves szolgálati idővel nyugdíjba vonulás címén felmentett közalkalmazott hölgyek jubileumi jutalmának előrehozott kifizetésével kapcsolatosan?
405. cikk / 471 Felmentési (felmondási) tilalom és a reprodukciós eljárás
Kérdés: Az iskolánkban tanító egyik tanárnő olyan orvosi igazolást adott át részünkre, melyben az állt, hogy az igazoláson szereplő intézménynél reprodukciós eljárásban vesz részt. Tisztázni akartuk vele, hogy ez mit takar ténylegesen. Elmondta, jelenleg különböző diagnosztikai vizsgálatokat végeznek, a tényleges kezelés csak a vizsgálatok eredményének ismeretében kezdődik meg. Az intézményben azonban létszámcsökkentést akarunk végrehajtani, és úgy véljük, hogy mivel a tanítónő még nem áll tényleges kezelés alatt, létszámcsökkentésre hivatkozással az ő jogviszonyát is megszüntethetjük. Jogszerűen járnánk el, ha felmentést közünk vele?
406. cikk / 471 Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló milyen módon szüntetheti meg munkaviszonyát, illetve melyik megszüntetési mód a legkedvezőbb számára, ha nincs kollektív szerződés a cégnél, vagy nem rendelkeznek abban a nyugdíjba vonuló munkavállalókról? Megszüntetés iránti kérelmét mikor kell közölnie munkáltatójával?
407. cikk / 471 Kedvezményes negyvenéves nyugdíjba vonulás – felmentés, végkielégítés és jubileumi jutalom?
Kérdés: A nőket érintően 2011. január 1-jétől bevezetett kedvezményes negyvenéves nyugdíjazási lehetőséggel összefüggésben kérdezzük: az érintett köztisztviselőink kérhetik-e a felmentésüket ilyen jogcímen, jogosultak lesznek-e végkielégítésre, valamint járhat-e nekik kedvezményes jubileumi jutalom? Mindezzel kapcsolatban jelenleg nem találunk egyértelmű szabályozást.
408. cikk / 471 Köztisztviselői vezetői megbízás visszavonása GYES alatt
Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban jelenleg átszervezés zajlik, és felmerült nálunk az a kérdés, hogy van-e bármilyen jogi akadálya, feltétele annak, hogy az állományunkban lévő, de jelenleg már egy éve GYES-en tartózkodó vezetőnek visszavonjuk a vezetői megbízását? Ez esetben hogyan alakul az illetménye, jogosult lesz-e meghatározott ideig a magasabb bérre? Felmenthetjük-e, ha nem találunk részére megfelelő munkakört?
409. cikk / 471 Nyugdíjas vezető közalkalmazott különadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?
410. cikk / 471 Szabadság felmondási időbe való beszámítása
Kérdés: Még novemberben egyik dolgozónk, aki fél évig betegállományban volt, a visszatérése előtt arra kért minket, hogy az első keresőképes napjától számítva adjuk ki a felhalmozódott szabadságát. Kérésének eleget tettünk, és levélben tájékoztattuk, hogy a 62 munkanap szabadságából 32-t kiadunk számára. A szabadsága letelte előtt azonban levélben felmondtunk neki azzal, hogy az őt megillető 4 havi felmondási idő alatt kiadjuk a betegsége miatt korábban kiadni nem tudott 30 munkanap szabadságát, a felmondási idő többi részére pedig mentesítjük a munkavégzés alól. A dolgozónk azzal keresett meg minket, hogy a ki nem adott szabadságát nem számíthattuk volna be a felmondási idejébe, továbbá a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnünk kellett volna. Véleménye szerint megsértettük a felmondási időhöz fűződő jogát, mert a felhalmozódott szabadság felmondási időbe való beszámításával megrövidült a jogviszonya. Mindezek miatt követeli, hogy pénzben váltsuk meg a 30 nap szabadságát. Szerintünk jogszerűen adtuk ki a szabadságot, igazunk van?
