Vasárnapi pótlék egyszerűsített foglalkoztatásnál

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás különös szabályait az Mt. 201-203. §-ai tartalmazzák. A törvény a 203. §-ban sorolja fel, hogy mely szakaszokat nem lehet az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállaló esetén alkalmazni. Helyes-e a következő gondolatmenet? Az Mt. 140. §-ában csak bizonyos foglalkoztatás esetén teszi lehetővé a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés 50%-os pótlékolását, a korlátot a 101. §-ra hivatkozva állítja fel. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztatható, mivel a 203. § nem teszi lehetővé a 101. § alkalmazását. Mivel nem alkalmazható a 101. §, ezért az említett vasárnapi munkavégzésért járó 50%-os bérpótlék sem jár, hiszen a 140. § (ami önmagában alkalmazandó egyszerűsített foglalkoztatásánál is) egy olyan szakaszra hivatkozva nyitja meg a bérpótlékra való jogosultságot, amely viszont nem alkalmazható az adott foglalkoztatásban. Azaz kijelenthető-e, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállaló vasárnap foglalkoztatható rendes munkaidőben, vasárnapi pótlék nélkül?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti okfejtés helyes. A vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés korlátait az Mt. 101. §-a tartalmazza, amely viszont egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem alkalmazandó [Mt. 203. § (1) bek. h) pont]. Tehát nincs akadálya annak, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Baleset egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgoztam egy gyárban, egy hete sajnos megsérültem árupakolás közben, gipszben van a lábam, nem tudok dolgozni még 4-5 hétig. Szóltam a munkáltatónak, hogy ilyenkor fizetnek-e valamit a gyógyulás idejére, illetve hogy egyezzünk meg valamilyen kártérítési összegben. Ők elzárkóztak, és azt mondták, az egyszerűsített foglalkoztatásban baleset esetén nem jár semmi. Bele kell nyugodnom ebbe a válaszba?
Részlet a válaszából: […] Az Eftv. 10. §-a szerint e jogviszonyból eredően a munkavállaló nem minősül biztosítottnak, de nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez. Tehát a balesetből eredően pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Egyszerűsített foglalkoztatás késedelmes bejelentése

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében is foglalkoztatunk munkavállalókat, és egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy az egyik munkavállalónkat adatrögzítési hiba miatt egy nappal későbbi időpontra jelentettük be, mint amelyik napon ténylegesen munkát végzett. Ezt követően még több alkalommal is dolgozott alkalmi munka keretében, az azokra vonatkozó bejelentések már helyesek voltak. Mit érdemes ilyen esetben tenni, illetve mit jelent a munkaviszony szempontjából a hibás bejelentés?
Részlet a válaszából: […] A törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek [Mt. 201. § (1) bek.]. A munkaviszony a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Fiatal munkavállaló – mint alkalmi munkás

Kérdés: "Gyorsételt" készítő kis üzletem van. Kérdésem, hogy alkalmazhatok-e 18 év alatti munkavállalót (testvérem lányát) a húsvéti, pünkösdi ünnepek alatt kisegítő jelleggel, alkalmi munkában?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás egyik formája az alkalmi munka. Fiatal munkavállaló alkalmi munka keretében való foglalkoztatását elvi jelleggel sem az Efo-tv., sem az Mt. 202-203. §-ai nem zárják ki. Azonban így csak az a személy foglalkoztatható, aki a 16. életévét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeret nélkül

Kérdés: Megfelelő az a gyakorlat, ha az alkalmi munkavállalóval három napra kötünk szerződést, 12; 0; 12 órás beosztással, a munkaideje reggel hattól este hatig tart? Véleményük szerint ilyenkor is kellene számára rendkívüli munkáért pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Alkalmi munka (egyszerűsített foglalkoztatás) céljából létrehozott munkaviszony esetében is alkalmazni kell az Mt. munkaidőre vonatkozó szabályait, azaz eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony általános teljes napi munkaidőre (napi 8 órára) jön létre [Mt. 45. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében kölcsönzött munkavállaló bejelentése

Kérdés: Kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akik alkalmi munkavégzés keretében dolgoznak nálunk. A kölcsönbeadótól rendszeresen megkapjuk a munkavállalók adatait, annak érdekében, hogy az Art. szerinti bejelentést teljesítsük. Véleményünk szerint viszont ezt a foglalkoztatást nem kell bejelenteni, hiszen az alkalmi munka lényege éppen az, hogy eseti jelleggel, egy-egy napokra áll munkaviszonyban a munkavállaló. Ha a kölcsönvevőnek is teljesítenie kellene a bejelentési kötelezettséget, akkor ezzel épp az alkalmi kikölcsönzéshez kötődő előnyök szűnnének meg. Kérem véleményüket a kérdésben!
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony munkaerő-kölcsönzés keretében is létesíthető, azaz az alkalmi munkavállaló kikölcsönözhető foglalkoztatás céljából [Mt. 222. § (3) bek.]. Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített kölcsönzéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Munkaügyes fórumon olvastam az alábbit: "Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50% »túlórapótlékot« is kell fizetni." Önök szerint egyszerűsített foglalkoztatásban annál a személynél, aki egy napot dolgozik, 12 órát, amiből 1 óra szünet, akkor a dolgozónak jár túlóra? Miért kellene neki túlórát fizetni, amikor ő csak egy napot dolgozik? Felmerülhet egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan egyáltalán a túlóra fogalma?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a törvény tételesen meghatározza, hogy mely szabályokat nem kell alkalmazni (Mt. 203. §). A napi munkaidőre (Mt. 92. §), valamint a rendkívüli munkaidőre (Mt. 107. §) és annak díjazására (Mt. 143. §) vonatkozó szabályok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Törvénysértő atipikus munkaviszony-"halmaz"

Kérdés: Kölcsönbeadó cégként szeretnénk alkalmi munkavégzés keretében kölcsönözni munkavállalókat. A törvényi szabályok miatt viszont legfeljebb 5 naptári napra lehet munkaviszonyt létesíteni alkalmi munkára, egy adott munkáltatóval. Arra gondoltunk, hogy két céggel többmunkáltatós munkaszerződést kötnénk a munkavállalókkal, akiket így folyamatosan, 5 napnál hosszabb időre is ki lehetne kölcsönözni. Van ennek akadálya?
Részlet a válaszából: […] Munkaerő-kölcsönzés esetén az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai alkalmazhatók, mivel törvény erre vonatkozó kizáró rendelkezést nem alkalmaz. Alkalmi munkavégzésre szerződött munkavállalót tehát lehet munkaerő-kölcsönzés keretében is alkalmazni. Kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Üzemorvosi vizsgálat egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Több helyen olvastuk, hogy egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállalóknak nem kell előzetes üzemorvosi vizsgálaton átesni, de jogszabályban ezt nem találtuk meg. Hol lehet megtalálni ezt a szabályt?
Részlet a válaszából: […] Az "üzemorvosi vizsgálat", azaz az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat szabályait meghatározó 33/1998. NM rendelet hatálya a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében nem terjed ki arra a munkáltatóra, illetve munkavállalóra, akik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Alkalmi munkavállaló bérpótlékokra való jogosultsága

Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkaidő megállapításához azt is tisztázni kell, hogy mennyi a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaideje. Ha ugyanis az általános teljes napi munkaidőre szerződik, azaz napi nyolc órára [Mt. 92. § (1) bek.], akkor természetesen az e felett elrendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.
1
4
5
6
10