75 talált cikk a cafeteria kifejezésre

Kérdés: A munkáltató a cafeteria teljes, éves összegét kifizeti a munkavállalónak a tárgyév legelején. A felek közös megegyezéssel – a cafeteria teljes összegének kifizetését követően – megszüntetik a munkaviszonyukat. A közös megegyezésben a felek megállapodhatnak úgy, hogy a munkavállalónak a cafeteria időarányos összegét meghaladó mértékét „vissza kell fizetnie” a munkáltatónak? Ha igen, akkor ez jogintézményt tekintve levonásnak, illetve polgári jogi beszámításnak minősül, és alkalmazni kell a beszámításra vonatkozó polgári jogi szabályokat, annak ellenére, hogy ebben az esetben nem egyoldalú jognyilatkozat az alapja a levonásnak/beszámításnak, hanem a felek megállapodása?

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők cafeteriajuttatásban részesülnek a jogszabály alapján. A SZÉP-kártyára utalandó éves cafeteriaösszeget az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott költségvetés alapján teljes összegben kapják azok, akiknek teljes évben fennáll a jogviszonya. Ezt az összeget arányosítani kell a rövidebb ideig tartó jogviszonyok esetén. A közszolgálati jogviszony év közbeni megszűnése esetén időarányosan jogosult az ellátásra. Amennyiben a jogviszony hamarabb megszűnik, mint a hivatalnál történő cafeteriaigénylés és -kiutalás, kell-e a már elment, volt köztisztviselőket megkeresni, nyilatkoztatni és utalni részükre (a megszűnt jogviszonyuk időtartamának megfelelő) cafeteriaösszeget?

Kérdés: Egy munkáltató SZÉP-kártya-juttatást ad a dolgozóinak. Mi történik, ha egy belépő munkavállaló nem hajlandó SZÉP-kártyát csináltatni, a munkáltató köteles más formában kifizetni neki az összeget, vagy ez esetben kizárható a juttatást kapók köréből?

Kérdés: A Kttv. alá tartozó önkormányzati köztisztviselők esetében a Kttv. 151. §-a kimondja, hogy a cafeteriajuttatásként az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a kormány által meghatározott rendben jogosultak. A cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A 2026. évi költségvetési törvény 63. §-a alapján a Kttv. 132. §-a szerinti illetményalap 2026. évben 38.650 forint. A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2026. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában a Kttv.-ben foglaltaktól eltérően – ennél magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. E három jogszabály alapján a 38.650 forintos, vagy a képviselő-testület által megemelt összegű, 75.000 forintos illetményalap ötszörösét kell figyelembe venni a cafeteriajuttatásként?

Kérdés: Intézményünkben a dolgozók nyilatkoznak arról, hogy milyen összegben kapnak máshol cafeteriát (közalkalmazott, bentlakásos szociális intézet). A nyilatkozattól függetlenül a munkáltatónak ki kell fizetnie a cafeteriát (SZÉP-kártya), akkor is, ha az meghaladja a kedvező adózású részt. De kell-e egyáltalán nyilatkozatot kérni a dolgozótól? Illetve mi a teendő akkor, ha a nyilatkozat alapján egyértelmű, hogy a jogszabályi keret felett lesz a két munkáltatótól kapott cafeteria (mindkettő ugyanolyan SZÉP-kártya)?

Kérdés: A Kttv. 151. §-a rendelkezik a köztisztviselők cafeteriajuttatásáról, mely többek között kimondja, hogy nem jogosultak e juttatásra azon távollét időtartamára, amelyben illetményre sem jogosultak. Az egybefüggő, 30 napot meghaladó távollétbe beletartozik-e a keresőképtelenség (betegszabadság, kórházi ápolás, táppénz) időtartama?

Kérdés: Községi polgármesteri hivatalban dolgozó közalkalmazott (karbantartó) besorolásához és jubileumi jutalmához mely időszakok kerülhetnek beszámításra a következő jogviszonyokból?
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1984. VII. 1. – 1987. III. 4.;
Szénbányák; 1987. III. 6. – 1988. I. 12.;
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1988. I. 13. – 1992. 05. 31.;
Kft.; 1993. III. 1. – 1995. I. 31.;
Erdészeti Faipari Rt.; 1996. V. 1. – 1998. XII. 31.;
Bt.; 2000. VII. 18. – 2004. I. 7.

Kérdés: A munkáltató cafeteriát biztosít a munkavállalónak. A munkavállaló munkaviszonya egyoldalúan (felmondás/azonnali hatályú felmondás útján) megszűnik. Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig az arányos cafeteria összegéhez képest magasabb összeget („többlet”) vett igénybe, akkor ezt a „többletet” a munkáltató visszakövetelheti? Erre munkabérből való levonás útján lehetőség van? Ha a munkaviszony azonban a felek közös megegyezése alapján szűnik meg, úgy van-e bármi akadálya annak, hogy a munkavállalónak kifizetendő munkabér összegét a cafeteria munkaviszony megszűnéséig arányos összegét meghaladó résszel csökkentsék?

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást nyújt a munkavállalónak. A felek közötti munkaviszony megszűnik. A cafeteriának a munkaviszony megszűnéséig időarányosan járó összegét meghaladó részt a munkáltató visszakövetelheti? Ha igen, akkor jogalap nélküli cafeteria-visszakövetelés jogcímen vagy kártérítés jogcímen?

Kérdés: Jogszerű-e a munkáltató cafeteriaszabályzatában az a kikötés (és e kikötésre hivatkozással a tárgyévi cafeteriajuttatás teljes megvonása), miszerint a munkavállaló nem jogosult a szabályzat szerinti juttatások igénybevételére, „ha a munkavállaló munkaviszonya a kifizetés napján megszüntetés alatt áll, azaz a munkavállaló munkaviszonyának felmondással vagy közös megegyezéssel való megszüntetéséről a felek a kifizetés napját megelőzően döntöttek”?