Vírusveszély – keresőképtelenség, munkamegtagadás

Kérdés: Könyvtárat működtetünk, több munkatársunk a koronavírus-fertőzés szempontjából a többszörösen veszélyeztetett csoportba tartozik (nyugdíj előtt állnak, vagy nyugdíjasként dolgoznak, sokaknak többféle krónikus betegsége is van, tömegközlekedéssel járnak munkába). Több szakértői vélemény szerint a járvány az őszi-téli hónapokban fel fog lángolni. Szeretnénk ezért előre tervezni, hogy a veszélyeztetettség okán, egészségügyi indokkal táppénzes állományba küldhetjük-e az érintett munkavállalókat? Maguk a munkavállalók megtagadhatják-e a munkavégzést? Intézményünk olyan archiválási feladatokat is ellát, amelyeket akkor is el kell végezni, ha egyébként a könyvtárat olvasók nem látogatják.
Részlet az állásfoglalásából: […] A keresőképtelenség eseteit az Ebtv. 44. §-a határozza meg. Ez a fogalom tágabb annál, mint hogy a munkavállaló betegség miatt nem tudja ellátni a munkáját, így például e körbe tartozik, ha a szülő otthonában gondozza 12 évesnél fiatalabb gyermekét, vagy a kórházi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 4.

Munkáltatói kártérítési felelősség – a károsulti elháríthatatlan magatartás értelmezése

Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha a két kimentési ok valamelyikét sikerrel tudja bizonyítani, azaz, haa) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. június 23.

Munkáltatói felelősség – egy üzleti vacsora "utóhatása"

Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Ez alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:    

Be nem osztott munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor

Kérdés: Ha a hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak a munkaidőkeret végére nem az összes rendes munkaideje lett beosztva, a munkaidőkeret zárásakor a különbözetet hogyan kell elszámolni és kifizetni? A havibéres például a teljes havibérét megkapja június hónapra is, feltüntetve, hogy 50 órára állásidőre járó alapbér kerül elszámolásra? Tehát aki a teljes munkaidőkeretet ledolgozta (984 órát), az is a havibérét kapja júniusra ledolgozott időre járó munkabérként, és aki például 50 órával kevesebbet, az is csak 50 óra állásidőre járó alapbért kap?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 24.

Munkaidő nyilvántartása és beléptetőrendszer

Kérdés: A cégnél, ahol sofőrként dolgozom, beléptetőrendszer lett telepítve. Adott esetben nekem hajnali 4 órától 12 óráig tart a munkaidőm. 4 óra előtt érkezem a munkahelyemre, de hiába rögzíti ezt a beléptetőrendszer, csak 4-től kezdik számolni a munkaidőt. Pedig 4-re már túl vagyok az autó megpakolásán és akkor indulok el. 12 óra után érkezem vissza, de hiába ekkor rögzíti a rendszer a belépésemet, csak 12-ig számolják el a munkaidőmet. Sőt levonnak belőle 20 perc munkaközi szünetet, amit pedig napközben nem is veszek igénybe. A hónap végére ezért, hiába rögzít a rendszer naponta 8 óránál több időt, mégis akár 1 nap szabadságot is levonnak órahiány miatt. Tanácsukat kérném, hogy jogos-e ez az egész.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidő a munkáltató által munkavégzésre előírt (beosztott vagy rendkívüli munkavégzésre adott utasítással előírt) idő. Ez a következő részekből áll: a munkavégzés és a rendelkezésre állás ideje, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 25.

Munkaerőhiány elleni jogi megoldások: tanuló- és tanulmányi szerződés

Kérdés: Cégünk – mint ma sok más munkáltató – munkaerőhiánnyal küzd. Terveink szerint pályakezdőket alkalmaznánk, akikkel már tanulmányaik folytatása alatt szerződnénk, hogy támogatásért cserébe végzésük után nálunk kezdjék el a szakmai életútjukat. Megfelelő eszköz-e erre a tanulószerződés, illetve a tanulmányi szerződés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tanulószerződést az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése és 43. §-a alapján az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthet olyan gazdálkodó szervezet, amely a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaközi szünetek későbbi ledolgoztatása

Kérdés: A munkáltató új munkarend bevezetését tervezi. E szerint a napi nyolcórás munkanapokra járó 20 perc szüneteket a munkáltató össze akarja vonni, és havonta egy-egy vasárnapi munkavégzés alkalmával le akarja dolgoztatni. Eddig vasárnap délutánra túlórát rendeltek el, alapbérrel, 50% vasárnapi és 100% túlórapótlékkal fizetve. Erre jogilag van-e lehetősége, illetve ha a túlóra csökkentése az alapcél, ez nem minősül-e rendeltetésellenes joggyakorlásnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A kérdésben leírt beosztás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkáltató egy munkanapra a munkaszerződés szerinti napi munkaidőnél (8 óra) kevesebbet, csak 7 óra 40...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. június 25.

Rehabilitált munkavállaló jogai

Kérdés: Rehabilitált dolgozóként milyen jogok illetnek meg a munkahelyen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rehabilitáció olyan orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerőpiaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 16.

Munkavédelmi cipő

Kérdés: Nyomdaipari gépmester vagyok. A zárt munkavédelmi cipő kötelező-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavédelem egyik legfontosabb alapelve, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért [Mt. 51. § (4) bek.]. A zárt munkavédelmi cipő a 65/1999. EüM rendelet 2. számú melléklete szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 11.

Heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretben dolgozom. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell értelmezni azt, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret átlagában kell biztosítani? Maximum meddig adhatja ki a munkáltató a ki nem adott pihenőnapokat? A munkaidőkeret utolsó naptári napjáig vagy az utolsó hetéig?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 104. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidőkeret tartama alatt nem minden héten részesül két pihenőnapban, de összesen a munkáltató köteles annyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.
1
…
4
5
6
…
10