Munkavédelmi cipő

Kérdés: Nyomdaipari gépmester vagyok. A zárt munkavédelmi cipő kötelező-e?
Részlet a válaszából: […] A munkavédelem egyik legfontosabb alapelve, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért [Mt. 51. § (4) bek.]. A zárt munkavédelmi cipő a 65/1999. EüM rendelet 2. számú melléklete szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretben dolgozom. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell értelmezni azt, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret átlagában kell biztosítani? Maximum meddig adhatja ki a munkáltató a ki nem adott pihenőnapokat? A munkaidőkeret utolsó naptári napjáig vagy az utolsó hetéig?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 104. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidőkeret tartama alatt nem minden héten részesül két pihenőnapban, de összesen a munkáltató köteles annyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Napi munka- és pihenőidő két műszakban

Kérdés: Két műszakban dolgozom, délelőtt és délután. Bejelentették, hogy a jövő héten szerdán és csütörtökön 12 órában dolgozunk, a délelőttös műszak reggel 6-tól este 6-ig, a délutános pedig este 6-tól reggel 6-ig. Pénteken reggel azonban csak 5.30-ig dolgozunk, mert 14 órára már vissza kell menni újra, és így lesz meg a 8 óra napi pihenőidő. Ez így szabályos? Nem elég, hogy két napig 12 órázunk a melegben (állómunka), de 8 óra pihenőidő után megyünk vissza újra 8 órát dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje egyenlőtlen munkaidő-beosztásban legfeljebb tizenkét óra lehet, amelybe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő is beleszámítandó [Mt. 99. § (2) és (5) bek.]. Természetesen, ha a munkavállaló egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett idő elszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk hosszabb betegség után keresőképes lett, de az üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, ezért nem tudjuk a munkaszerződése szerinti munkakörben foglalkoztatni. Rendezni szeretnénk a jogviszonyát, azonban, amíg ez megtörténik, miként kell elszámolnunk a kiesett idejét?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és részére munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont], mégpedig a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint [Mt. 51. § (1) bek.]. A munkavállaló csak olyan munkával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Veszélyességi pótlék – az egészség veszélyeztetése nem fizethető meg

Kérdés: Milyen esetben jár veszélyességi pótlék? Évek óta forrasztunk, és még csak nemrég tértünk át az EU-ban megengedett forrasztóanyagra. Az elszívóberendezés elavult és nem sokat ér. Van évente vérvétel, de az eredményt nem adják ki. A hozzánk tartozó anyavállalatnál van veszélyességi pótlék, de nálunk nincs. Mit lehet tenni ennek érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályai szerint veszélyességi pótlék nem jár a munkavállalónak. Az Mvt. 54. §-ára figyelemmel nem is járhat, mert az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése a munkáltató kötelezettsége. E kötelezettség teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztása

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállaló vagyok. Napi négyórás munkaszerződésem van, nem bírok többet dolgozni, de a munkáltató összevonja az óráim, és így dolgoztatja le. Ezért az egészségem nem javul, hanem rosszabbodik, mivel nehéz a járásom. A szabadságomat és a táppénzemet is négy órában számolja el, holott hat vagy nyolc órában dolgoztatja le. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkaszerződés csak a munkaidő mértékét rögzíti, annak beosztásáról a munkáltató jogosult dönteni [Mt. 96. § (1) bek.]. Megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén sincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Ugyanakkor általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Pihenőidő biztosítása egyéni védőeszköz viselése esetén

Kérdés: Egyéni védőeszköz viselése esetére a pihenőidőt melyik törvény határozza meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. fogalmazza meg általános jelleggel a munkáltató kötelezettségét: biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit [51. § (4) bek.]. Mindezt konkretizálva, az Mvt. rögzíti, hogy veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Betegség – felmentés vagy másik munkakörbe helyezés

Kérdés: Könyvelői feladatot lát el egy 56 éves dolgozó az önkormányzatnál. Egyedüli szakemberként jelentős megterhelést jelent a feladat számára, mely napi 8 órában nem végezhető el. (Korábban 2 szakember volt, de távozásuk után a helyet nem sikerült betölteni.) Sorozatos betegségei miatt kérte a munkáltatót, hogy helyezze át másik munkakörbe. Volt is ilyen hely, de – tekintettel arra, hogy erre a munkakörre nehezebben található szakember – a vezetőség nem vette figyelembe a kérést. Köteles figyelembe venni a munkáltató a dolgozó kérését, vagy marad a betegállomány?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása nagymértékben függ a köztisztviselő egészségi állapotától, amelynek megítélése orvosszakmai kérdés. A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok – eltúlzott gyakoriság

Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkavédelmi kötelezettségei közé tartozik a részére előírt orvosi vizsgálaton történő részvétel [Mvt. 60. § (1) bek. f) pont], függetlenül attól, hogy emiatt a munkaköri feladatait nem tudja ellátni, csak a rendes vagy a rendkívüli munkaidő más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

"4+4"-es munkarend

Kérdés: Új munkarendet vezetünk be, amely szerint a munkavállalók 4 műszakban, 4 napon keresztül, nappal 12 órás munkaidő-beosztás mellett, 6 és 18 óra között dolgoznak, majd 4 napot otthon vannak; ezt követően kezdődik elölről a ciklus, csak fordított (éjszakás) beosztás mellett. Jogszerűen megoldható ez?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.
1
3
4
5
9