247 talált cikk a beosztás szerinti munkaidő kifejezésre

Kérdés: I. Az ország egész területén, naponta változó helyszínen, bolti leltározással foglalkozó munkavállalók utazási ideje munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár az utazással töltött időre? A munkáltató céges busszal viszi a cég székhelyéről a munkavállalókat a munkavégzés helyszínére, és oda is érkeznek meg a munka befejezése után. A kezdési és befejezési időpontok nagyon változóak, függ az adott bolt elhelyezkedéstől, de az eltelt idő akár 14-16 óra is lehet.
II. Amíg a munkavállalók a leltározást végzik, a sofőr szálláson pihen. Ténylegesen neki ez az idő készenlétnek minősül, vagy tényleges munkavégzés és munkabér illeti meg?

Kérdés: Ha háromhavi munkaidőkeretet alkalmaz egy munkáltató, hétfőtől péntekig tartó munkarenddel, az esetleges, első hónapban teljesített rendkívüli munkavégzés (pl. hétköznapi túlóra vagy szombati munkavégzés) után járó bérpótlék kifizetése kapcsán dönthet úgy a munkáltató, hogy azt munkaidőkereten kívül végzett munkának tekinti? Ezért nem a munkaidőkeret végén veszi figyelembe a rendkívüli munkavégzést, hanem az adott hónap végén kifizeti a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot a munkavállaló számára?

Kérdés: Három év alatti gyermeket nevelő anyukát lehet-e 0–24-es ügyeletbe beosztani? Ugyan az ügyelet nem számít az egészségügyben rendkívüli munkavégzésnek, de meglátásunk szerint az éjszakai munkavégzés tilalma mégis kizárja a 0–24-es ügyeleti beosztást.

Kérdés: Általános munkarendben, nevelő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, akinek 8–16 óráig tart a munkaideje, adódik olyan helyzet, hogy gyermekfelügyelőt kell helyettesítenie. Amennyiben hétköznap 8–20 óráig van beosztva a nevelő, azt úgy oldjuk meg, hogy a 8 órát meghaladóan ledolgozott +4 órát a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék helyett lecsúsztatja a dolgozó. Viszont abban az esetben, ha 20-tól 8 óráig dolgozik, aznap nem megy be dolgozni a másik munkakörében, mert éjszakára lesz beosztva. Azt a napot hogyan kell kezelni? Az éjszakai munkavégzést követően sem megy be dolgozni, ilyenkor erre a napra pihenőidőt kell biztosítani, ami csak 8 óra, akkor így szintén csak a +4 órát kell lecsúsztatnia? Az éjszakai pótlék is jár erre az időre? Ha pedig hétvégén van a fentiekben meghatározott munkaidő valamelyikére beosztva a nevelő, mi a helyes eljárás? Kifizetjük túlórában, és nem kell foglalkozni a 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidővel, vagy pedig biztosítani kell részére egy másik pihenőnapot? Végül, ha a dolgozó, akinek a beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra, lehetséges-e, hogy 8 órában vegye ki a szabadságot azokra a napokra, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége?

Kérdés: A munkavállaló megszakítás nélküli, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, a hét minden napja munkanap lehet. Háromhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. A keret első hónapjában megbetegedett, öt napot betegszabadságon volt, ezekre a napokra 12 órára lett volna beosztva. A munkáltató a betegszabadságot napban tartja nyilván, így a betegszabadság napjait a szerződés szerinti napi munkaidővel, nyolc órával vette figyelembe. Így öt napra keletkezett a munkavállalónak mínusz 20 órája (5×4 óra). A munkáltató a harmadik hónapban ledolgoztatta ezt a 20 órát, így nem keletkezett a keret végén órahiány. A munkavállaló reklamál, hogy a munkáltató szabálytalanul dolgoztatta le vele ezeket a hiányzó órákat. Helyesen járt-e el a munkáltató? Nem tehetett róla a munkavállaló, hogy beteg lett, de ledolgoztathatóak-e a szabadság vagy a betegszabadság miatt keletkezett mínuszórák?

Kérdés: Egy munkavállalónak napi 8 óra a munkaideje, és nincs munkaidőkeretben. Változó lenne a napi munkaidő kezdete a feladatoktól függően, lehet, hogy 8–16-ig vagy 9–15-ig dolgozna, de mindenképpen csak napi 8 órát. Ezt hogyan kell beleírni a tájékoztatójába, hogy megfelelő legyen a munkaidő kezdete és vége?

Kérdés: Ügyfelünk rendkívüli munkát rendelt el, a beosztáson felül. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. A beosztás szerinti munkaidő 6-tól 14:30-ig tartott volna, 30 perc szünettel. A munkaidőt meghosszabbították 17:00-ig, a munkaközi szünet +15 perc. Mennyi túlórát kell a cégnek fizetnie a beosztáson felüli munkáért? 2,5 órát vagy 2,25 órát?

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását egy nappal korábban módosította, figyelmen kívül hagyva az Mt. 97. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Eredeti beosztás: 8–16 óra, módosítás: 10–18 óra. A kétórás eltérésre kell-e 50%-os pótlékot fizetni, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munka pótléka? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.

Kérdés: Portás-telepőr készenléti jellegű munkakörben, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink vezénylésében kérnénk segítséget. Négy főből tartós táppénz miatt kiesett egy fő, hárman maradtak egy időre. Szerződés szerinti munkaidejük napi 11 óra, 24 órás szolgálatokat látnak el.
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?

Kérdés: 2025-ben bevezetésre kerül intézményünkben a készenléti munkavégzés. A munkavállalók többsége vállalja a készenlétet (az általános munkarendben és a háromhavi munkaidőkeretben dolgozók is), de nem mindenki. A készenléti munkavégzés bevezetése milyen munkaügyi dokumentumok (munkaszerződés, munkaköri leírás) módosítását vonja kötelező jelleggel maga után? A munkáltató részéről elegendő-e az Mt. készenlétre vonatkozó pontjaira hivatkozva [Mt. 91. §, 110. § (4) bek., 112. §, 144. §] egy munkáltatói utasítás elkészítése, melyet mindkét fél aláír? Vagy milyen megállapodás szükséges munkáltató és munkavállaló között, hogy munkajogi szempontból ne legyen kifogásolható a készenléti munkavégzés?