71 talált cikk a bejelentési kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Ügyfeleimnek, akik kivétel nélkül mikrovállalkozások, évek óta azt tanácsolom, hogy a tulajdonos, aki a társaságnál személyesen közreműködik és egyben az ügyvezető is, legalább a szakképzett minimálbér után fizessen járulékot. A 12T1041-es nyomtatványon például (FEOR 1411) Számviteli és pénzügyi szervezet vezetője, illetve 1451-es, tagi jogviszony kóddal kerültek bejelentésre. Tudni szeretném, hogy jó gyakorlatot követünk-e? Ebben a formában elláthatja az ügyvezetői feladatot és végezheti a jövedelemszerző tevékenységet, vagy külön két jogviszonyra kell bejelenteni ugyanazt a személyt? Amennyiben változtatni kell, mikortól kell visszamenőlegesen elvégezni, hogy elkerüljük a bírságolást?

Kérdés: A munkába lépéstől számítva mikortól köteles a munkáltató bejelenteni a munkavállalót? A munkaadó a próbaidő kikötésével felvett munkavállalót is köteles a munkába lépés napjától bejelenteni, vagy elegendő csak a próbaidő lejárta után?

Kérdés: Ha külföldön teljes munkaidőben dolgoztam, akkor helyes-e, hogy Magyarországon a cég 4 órába jelentett be?

Kérdés: Munkajogi jogutódlással kerültem a mostani cégemhez, de a mai napon felmondtak 30 évnyi munkaviszony után. A Munka Törvénykönyve szerint állapították meg a járandóságaimat. Tudomásom szerint a jogelőd munkáltató kollektív szerződése még mindig hatályban van, de a munkáltatóm arról tájékoztatott, hogy munkajogi jog­utódlás esetén egy év után hatályát vesztette. Ha ez így van, akkor erről nem kellett volna a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel egyeztetni, tárgyalni? Nincs bejelentési kötelezettség sem ilyen esetben? A munkáltatóm tájékoztatása szerint három nap áll rendelkezésemre, hogy észrevételemet megtegyem.

Kérdés: A kisegítő családtag fogalmának megszűnése miatt dolgozhat-e saját gyerek bejelentés nélkül?

Kérdés: Egyesített szociális intézmény munkavállalója vagyok mint szociális gondozó és ápoló. Munkaidőm 7-től 15 óráig tart. 15 óra után másik munkát szeretnék vállalni, mely során ugyanazokat a feladatokat végezném, mint jelenlegi munkahelyemen, csak másik cégnél. Ehhez szükséges-e a munkáltatómtól engedélyt kérni? Fennállhat-e összeférhetetlenség, ugyanis a fennálló munkahelyemen a kliensek fizetnek a szolgáltatásért a munkáltatómnak, míg a létesítendő munkáltatónál mindez ingyenes.

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van, de bejelentette, hogy szeptembertől vissza szeretne jönni dolgozni. Most ez nem is jelent gondot, mert éppen bővítjük a tevékenységünket. Azonban rajta kívül több kolléga is GYES-en van, az viszont nem biztos, hogy máskor is ilyen rugalmasan meg tudjuk oldani az újrafoglalkoztatást. Úgy hallottuk, hogy ezzel kapcsolatban a szabályozás is változni fog, de nem tudjuk mennyiben. Milyen kötelezettségeknek kell majd eleget tennünk a jövőben?

Kérdés: A munkáltatómmal szóban állapodtunk meg, írásban munkaszerződést sajnos nem kötöttünk. Azt mondta, hogy be is jelent a hatóságoknál. Az eddig ledolgozott idő azonban a mai napig nem lett kifizetve. Mit tehetek ilyen esetben, hova fordulhatok?

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkánál az egyenes ági rokont mint egyszerűsített foglalkoztatottat be kell-e jelenteni, kell-e utána társadalombiztosítási járulékokat fizetni?