58 talált cikk az átalakulás kifejezésre

Kérdés: A 259/2010. Korm. rendelet alapján szervezetünk központi hivatallá alakult, és a jogszabály erejénél fogva a nálunk foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult. A korábbi gazdasági vezetőnk (aki egyébként a hivatal vezetőjének helyettese) besorolásánál hogyan járhatunk el helyesen, főosztályvezetői vagy helyettes államtitkári illetményre lesz-e jogosult?

Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?

Kérdés: Közigazgatási szervnél dolgozó fizikai alkalmazottunk a közeljövőben rendelkezni fog az előrehozott öregségi nyugdíj életkori és szolgálati időre vonatkozó feltételeivel. 2001-ben a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. Ekkor az átalakulásról rendelkező törvény előírta, hogy az átalakult munkaviszony munkáltatói rendes felmondással csak a Ktv. 2001. június 30-án hatályos 17. § (1) bekezdésében meghatározott okokra hivatkozva szüntethető meg. Megítélésünk szerint az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai és az Mt. nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmát meghatározó rendelkezései alapján nem tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy nyugdíjasnak minősül. Ettől függetlenül, amennyiben a munkavállaló szeretne előrehozott öregségi nyugdíjba menni, megszüntethetjük-e a munkaviszonyát közös megegyezéssel?

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.

Kérdés: Gazdasági társaságunk 2010. január 1-jével kft.-ből zrt.-vé alakult át. Szükséges-e a jogelőd gazdasági társaság munkavállalóival az átalakulás következtében új munkaszerződést kötni? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatban a zrt.-nek?

Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?

Kérdés: Két településből áll a körjegyzőségünk. Az egyik település jelezte, hogy kiválik a körjegyzőségből, és önálló polgármesteri hivatalt hoz létre, ahova új jegyzőt akar kinevezni. Mivel a körjegyzőség megszűnik, folytathatja-e jegyzőként a munkáját a jelenlegi körjegyző, vagy a körjegyzőség megszűnésével az ő jogviszonya is megszűnik?

Kérdés: Közalkalmazottunk 2008 novembere óta általános iskolánk gazdasági vezetője. Az előírt iskolai végzettség és képesítési előírás alól az Ámr. szerint felmentést kapott, mivel csak regisztrált mérlegképes könyvelő végzettséggel rendelkezik. A Kjt. 61. §-a alapján a munkakörének ellátásához szükséges, jogszabályban előírt végzettség alapján az "F" vagy a "G" fizetési osztályba tartozna, a tényleges végzettsége alapján azonban csak az "E" fizetési osztályba lenne sorolható. Kérdésünk: a Kjt. 3. számú melléklete szerint vajon hogyan kell megállapítani az illetményét?