Oltásfelvétel elmulasztása – fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató az új szabályok szerint elrendelhet fizetés nélküli szabadságot annak, aki az előírt határidőn belül nem veszi fel a védőoltást. Megszakíthatja ezt a munkáltató, illetve elrendelheti több alkalommal is? Ha igen, hányszor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy csak akkor rendelje el a munkavégzést, ha a munkavállalóknak ténylegesen is munkát tud adni, amikor pedig erre nincs módja, akkor az állásidő szabályainak alkalmazása helyett fizetés nélküli szabadságra küldje őket.(Kéziratzárás: 2021. 11....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. november 23.

Munkaszerződés-módosítás a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: A munkavállaló jelenleg gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti, munkakörébe 4 órás részmunkaidőben kíván visszatérni (a gyermek jelenleg 1,5 éves). A munkáltató jelenleg egy másik munkakörben tudná teljesíteni a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó kérést, az eredeti munkakörben nem. Ez a munkavállaló végzettségének, tapasztalatának szintén megfelelő lenne. Köteles-e az ilyen tárgyú szerződésmódosításhoz hozzájárulni a munkavállaló? Ha nem járul hozzá, akkor az állásidő szabályait kell-e alkalmazni, és milyen mértékkel kell azt figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy egyéb munkaszervezési eszközöket (pl. munka­időkeret) is igénybe vehet. Amennyiben ezeket kimeríti, vagy nem kíván élni velük, az állásidő szabályait kell alkalmazni, mivel a beosztás szerinti munkaidőben a kérdés alapján nem fogja tudni munkával ellátni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 8.

Részmunkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egy részmunkaidőben dolgozó kollégánk kérte, hogy a heti 20 órás munkaidejét egyenlőtlen beosztásban teljesíthesse úgy, hogy hetente a két pihenőnapján felül legalább egy további napon ne kelljen munkába jönnie. Úgy gondoljuk, hogy ez csak munkaidőkeret elrendelésével lenne lehetséges, de kérdéses, hogy milyen egyéb beosztási szabályokra kell figyelnünk. Lehetséges-e, hogy csak az egyik munkavállalóval állapodunk meg így, más részmunkaidős kollégák viszont továbbra is heti öt napot járnak dolgozni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyhetes munkaidőkeretet jelent, de ennek az adminisztrálása nem okozhat túl sok nehézséget, hiszen minden héten 20 órával (túlóra és állásidő nélkül) zár a munkaidőkeret (Mt. 156. §). Elég arról írásban tájékoztatni a munkavállalót, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. május 11.

Kirendelés az óvodai rendkívüli szünet alatt

Kérdés: Március 8-tól rendkívüli szünetet rendeltek el az óvodákban, kivéve a gyermekfelügyeletet. Lehetséges-e, hogy ennek az idejére nem szabadságot vagy állásidőt ad ki a munkáltató, hanem kirendeli a dolgozókat az önkormányzat konyhájára dolgozni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az óvoda működésére vonatkozik. Ha emiatt az óvodai dolgozó munkavégzése feleslegessé válik az intézményben, számára szabadság vagy állásidő biztosítható, de az is elképzelhető, hogy számára a munkáltató az Mt. 53. §-a alapján a kinevezéstől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 20.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő és bér a behívásos munkaviszonyban

Kérdés: A "Behívás: idő- és bérelszámolás" címmel feltett kérdésre adott szakértői válaszból idézünk (Munkaügyi Levelek 118. szám, 2321. kérdés): "Az Mt. 193. §-a nem zárja ki az állásidőre és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó általános szabályokat [Mt. 51. § (1) bek. és 146. § (1) bek.]. Ebből pedig az következik, hogy a fenti magyarázattal szemben nemcsak a ténylegesen ledolgoztatott órákra jár a munkabér, hanem a be nem osztott órákra is. Ezen értelmezéssel szemben meg kell jegyeznünk, hogy így viszont lényegében kiüresedik az egész intézmény, hiszen csak annyi speciális vonása maradna, hogy ebben az esetben elegendő rövidebb, legalább háromnapos határidővel közölni a munkaidő-beosztást. Ezt viszont felesleges külön kimondani a törvényben, hiszen például kollektív szerződésben a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidő egyébként is eltérést engedő, akár a munkavállaló hátrányára is (Mt. 135. §). Másfelől, a törvényszövegben a »feladatok esedékességéhez igazodó munkavégzési kötelezettség« kitétel lényegében értelmetlen maradna, hiszen a behívás szabályaival a kihasználatlan munkaidő csupán a munkáltató részére fizetett rendelkezésre állás csökkentésére ad lehetőséget."
A behívás alapján történő foglalkoztatásnak mi a jogszerű, elfogadott gyakorlati értelmezése? Hogyan kell helyesen értelmezni ebben a foglalkoztatási konstrukcióban a munkaidőkeretben a munkaidő és a munkabér elszámolását, azaz, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőhöz képest kevesebb vagy több munkaidőre hívja be a munkáltató a munkavállalót, felmerül-e az állásidőre járó díjazás, illetőleg a rendkívüli munkavégzés díjazásának fizetése? Ha igen, akkor pontosan mi a különbség egy részmunkaidős foglalkoztatás és a behívás alapján történő foglalkoztatás között a munkaidő-munkabér elszámolását illetően?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...többet teljesített, azt rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, míg ha kevesebbet osztott be a munkáltató az elvileg lehetségesnél, azt állásidőnek kell tekinteni (Mt. 146. §, 156. §). Ahogy azt a korábbi válaszban jeleztük, e mellett az értelmezés mellett viszont...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 30.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság alatt képződő túlóra – munkaidőkeret esetén

Kérdés: A vírusválság miatt cégünknél bevezettük a négyhavi munkaidőkeretet, amelynek most közeledik a zárása. Azt tapasztaltuk, hogy a júliusi szabadságolások miatt több munkavállalóknak többletórája, munkaidőkereten felüli túlórája fog képződni. Lehetséges, hogy a munkavállaló valójában nem is dolgozik az utolsó egy-két hétben, és a munkaidőkeret zárásakor mégis túlórát kell neki fizetnünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a többletidőt (Mt. 156. §).Ez a szabály minden távollétre alkalmazandó (pl. fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, betegszabadság, állásidő, igazolatlan távollét). A szabadság és a betegszabadság esetén ugyanakkor a törvény megengedi a munkanapos elszámolást is,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 3.

Teljesítendő munkaidő meghatározása megállapodás alapján

Kérdés: Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése ír a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékéről. A régi Mt. ilyen rendelkezést nem tartalmazott. Afelek a megállapodásukban vagy kollektív szerződésben rendelkezhetnek-e havi 172, 173 vagy akár 174 óra munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lehet jogszerű, ha hosszabb idő alapulvételével ezzel a munkavállaló jobban jár. Ilyen esetben a be nem osztott órákra a munkavállalót állásidőre járó díjazás illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.].A kollektív szerződés viszont akár a munkavállaló hátrányára...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság elszámolása rövidebb nyitvatartás alatt

Kérdés: Cégünk a koronavírus okozta szigorítások miatt már március 18-tól (ha jól emlékszem az időpontra) rövidített nyitvatartásban üzemelhetett. Minden üzletünk bevásárlóközpontban működik, így ezt a szigorítást nem tudtuk megkerülni. Ez üzlettől függően napi öt- vagy hatórás nyitvatartást jelentett. Április 1-jétől jött az a "lehetőség", hogy amelyik cég szeretne, az élhet a 24 havi munkaidőkerettel. Mi éltünk is ezzel. Nálunk április 1-jén még mindenki bement dolgozni, ott elrendezték a dolgozók a boltot, majd április 2-től mindenki elment "kötelezően" szabadságra. Általában ez 10-12 nap szabit jelentett. Azután állásidő helyett szabadnapra osztottuk be a dolgozókat, így munkaidőkeret lévén, a havi ledolgozandó óraszámhoz képest sok-sok mínuszórája keletkezett a dolgozóknak, melyet a jövőben le lehet dolgoztatni a keret végéig. A szabadság a problémás. A nyitvatartási idővel számoltuk el a szabadságokat, azaz öt vagy hat órával, attól függően, hogy meddig lehetett volna nyitva az adott üzlet. Ezáltal ezen napokra is mínuszóra keletkezett, mert nem nyolc órával történt az elszámolás, mivel nyolc órát nem is lehetett volna nyitva a bolt. Van, aki azt állítja, hogy attól, hogy a nyitvatartásunk csak öt vagy hat óra, mi még beoszthattuk volna a munkavállalónkat nyolc órára is. Kb. 10 éve egyhavi munkaidőkeretben dolgozunk, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt előfordulhat, hogy a dolgozó beosztása egyik napra 10, másik napra 6 vagy 9,5 órára van megírva. Lehet, hogy valakinek már nyitás előtt be kell jönnie, vagy éppen utána még bent kell maradnia, de az előre megírt beosztás már eleve úgy van kitöltve, és tud róla a munkavállaló is. Ebben az esetben nem értem, miért kellene nyolc órával elszámolnunk, ha öt vagy hat órát lehet nyitva a bolt, amit amúgy ki sem nyitottunk. Úgy gondoljuk, ha teljes munkaidős dolgozónk van, nem szerezhet mínuszt szabadság alatt, ahogyan pluszt sem, ha például hirtelen szabadságot kell kivennie, miközben 12 órára lett volna beosztva arra a napra. Vagy ha napi 10 órát dolgozik, akkor elég négy napot is kivennie, és akkor is megvan a heti 40 órája a szabadság alatt. A jogszabályban az van leírva, hogy szabadságot munkanapra lehet kiadni, és annyi órára, amennyire be lett volna osztva a dolgozó. Erre szintén lehetne mondani, hogy akkor ő nyolc órára lett volna beosztva, de az meg ellenkezik a gyakorlattal.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkaszerződés szerinti napi munkaidőnél kevesebb órára volt beosztva a munkavállaló a szabadság idejére). Ilyenkor a hiányzó órákat állásidőként kell elszámolni (Mt. 156. §). Előre tervezett, tartósabb távollét idejére ezért a munkáltatónak érdemes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 15.

Foglalkoztatási kötelezettség – ha a hozzátartozó karanténban van

Kérdés: A munkavállaló nem beteg, keresőképes, dolgozik. Vele együtt élő hozzátartozója COVID-19 vírussal fertőzött országból tér haza, ahol munkát végzett. A kérdező munkavállalót a munkáltatója nem akarja foglalkoztatni a hozzátartozó hatóságikarantén-ideje alatt. Jár-e részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerinti állásidő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...miatt nem tagadhatja meg a foglalkoztatást, nem mentesül e kötelezettsége alól. Ha pedig ennek nem tesz eleget, akkor a kiesett idő állásidőnek minősül, amelyre alapbér és – a beosztás alapján – bérpótlék jár [Mt. 146. § (1) bek., 147....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 15.

Munkaidő-beosztás – a közlés kérdései

Kérdés: A termelési kiszámíthatatlanság miatt a munkavállalóinkkal nem tudjuk közölni a heti munkaidő-beosztásukat, csak az előző hét csütörtökön. Van ennek valamilyen következménye?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...107. § a) pont], amennyiben pedig a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, az állásidőnek [Mt. 146. § (1) bek.] minősül.A Kúria 2018-as döntésében vizsgált egy olyan esetet, amiben megállapította, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 4.
1
…
5
6
7
…
19