Pedagógus helyettesítése – a távollét jogcímének változása

Kérdés: Egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatott fizetés nélküli szabadságon van, az első gyermeke után a GYED-ellátás igénybevétele mellett. A távollét idejére a munkakör betöltésére határozott idejű jogviszony keretében más munkavállaló helyettesíti. A fizetés nélküli szabadságon lévő pedagógus második gyermekével várandós lett, és a háziorvosa 9-es kóddal keresőképtelen állományba vette, azaz a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően „papíron” visszatérne aktív állományba, majd táppénzben részesülne. Januárban írásban nyilatkozott, hogy ez évben még nincs szándékában munkába állni. A jelenleg határozott időre alkalmazott helyettesítő munkavállaló fenntartható-e a keresőképtelenség időtartama alatt, vagy a munkavállaló visszatérése az álláshely újbóli betöltésének minősül, ezáltal a helyettesítő jogviszonyának megszüntetését eredményezheti? Amennyiben a helyettesítő álláshelyen foglalkoztatott kolléga jogviszonyának megszüntetésére kerülne sor, az intézményünkben a mindennapi pedagógiai munka megszervezésében komoly nehézséget, problémát eredményezne.
Részlet a válaszából: […] ...továbbra is helyettesíteni kell a keresőképtelen várandós foglalkoztatottat, hiszen nem végez munkát. A Púétv. továbbá semmilyen, álláshelyre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. Ha ugyanakkor a határozott időt kifejezetten a gyermekgondozási fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Távolléti díj számítása részmunkaidőre való áttérés után

Kérdés: 2014. július 1. óta közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló 2023. április 29-től 2025. augusztus 21-ig CSED-en, GYED-en, majd GYES-en volt. 2025. augusztus 22. napjától a távollét idejére járó szabadságának kivételét követően a közalkalmazott kérésére – gyermeke bölcsődei beszoktatása és a gyermek körüli teendők ellátása miatt – heti 40 órás munkaideje heti 20 óra részmunkaidőre került módosításra. 2025 októberében a munkáltató két különböző munkakört is felajánlott a közalkalmazottnak, tekintettel arra, hogy korábbi munkakörében nem tud neki munkát biztosítani. Ezeket nem fogadta el, ezért a munkáltató egy közel azonos munkakörbe helyezte vissza a közalkalmazottat, amelyben a gyermeke születése előtt volt, jelezve, hogy ebben a munkakörben történő foglalkoztatása hosszú távon bizonytalan. 2026. február 13. napján a munkáltató kezdeményezte a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, tekintettel arra, hogy nem tud megfelelő mennyiségű munkát biztosítani. A munkáltató ajánlatában, bár jelenleg négy órában van foglalkoztatva a közalkalmazott, felajánlott 4 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjának megfelelő összeget, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg, melynek időtartamára a szabadság kiadását követően teljes egészében felmentené (a négyórás munkabérének megfelelő összegű juttatást kapna a felmentés idején). 2026. február 16-án a munkáltató új ajánlatot tett, hogy 5 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjnak megfelelő összeget fizetne ki a jogviszony megszűnésével kapcsolatban, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg. A közalkalmazott ezt nem fogadta el. Egyúttal kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, amelyben indoklás nélkül kérte a munkaideje heti 40 órára történő visszaállítását, és szóban kérte, hogy a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban a nyolcórás bérének megfelelő végkielégítést és a felmondásai idő alatt is ennek megfelelő összegű járandóságot kapjon. A munkáltató köteles-e, és ha igen, mely időponttól a közalkalmazott munkaidejét heti 40 órára módosítani, tekintettel arra is, hogy az álláshely státusza szervezeti változások miatt megszüntetésre kerül? A munkáltatónak a végkielégítést, illetve a felmondási időre járó bérét a nyolcórás vagy a négyórás foglalkoztatotti jogviszonynak megfelelően kell kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabálya szerint, a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (illetmény) figyelembevétel vel kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. A kérdésből megállapíthatóan a felek még 2025 őszén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Korábbi intézményvezető foglalkoztatása üres állás hiányában

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve a művelődési ház, ahol a vezető megbízása idén 2025. november 30-én lejárt. A pályázat kiírásra került, és megvan az új intézményvezető 2025. december 1-jével. Az intézménynél nincs üres álláshely, tehát a régi intézményvezetőt nem tudjuk besorolni, illetve a régi intézményvezető elérte a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját, így ő a megbízatása után nyugdíjba vonul. Neki négy hónap felmentési idő és a szabadság kiadása jár. Hogyan tudjuk őt alkalmazni, ha nincs üres álláshely? Mik a lehetőségek?
Részlet a válaszából: […] ...valamely közalkalmazottnak a munkáltatóval fennáll a közalkalmazotti jogviszonya, a munkáltató köteles őt foglalkoztatni. Az, hogy nincs „álláshely” az adott intézménynél, irreleváns a közalkalmazotti jogviszony és a foglalkoztatási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Pedagógus helyett gyakornoki besorolás

Kérdés: A Púétv. hatálya alá tartozó óvodai dajka jövő májusban óvodapedagógus diplomát szerez. A diploma bemutatását követő hó 1-jétől pedagógus-bértáblába kell sorolni. Lesz is, van is üres óvodapedagógus álláshelyünk, így nem pedagógus végzettségű NOKS-os, hanem óvodapedagógus lesz a kollégából. Ha NOKS-munkakörben szerez óvodapedagógus diplomát, akkor gyakornok fokozatba kerül? Hiába van a kollégának több mint 6 éves jogviszonya, nem tudjuk Pedagógus I-be sorolni. Jól értelmezzük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-ának (12) bekezdése értelmében Pedagógus I. fokozatba kell sorolni azt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót is, aki a jogviszonya létesítésekor legalább hat év, szakmai gyakorlatnak nem, vagy nem teljes egészében elismerhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati fenntartású munkáltató – a vezetői pályázat kiírásának hatásköre

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, önkormányzati tulajdonú intézmény intézményvezetője, igazgatója (magasabb vezető) álláshelyére a vezetői megbízásra vonatkozó pályázati kiírás a képviselő-testület vagy a polgármester hatásköre? Elegendő-e, ha a pályázati eljárás során beérkezett pályázatok felett az érdemi döntést a képviselő-testület hozza meg, a jogszabálynak megfelelő kiírásról a polgármester dönt? Az érintett jogviszonyokhoz tartozó jogszabályok: a Ptk., az Mt., a Kjt., valamint a Púétv.
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 41. §-ának (6) bekezdése értelmében a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Pályázatbenyújtási határidő vezető állásra

Kérdés: Részben vagy teljesen önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság (kft., nonprofit kft.) ügyvezetői (magasabb vezető) álláshelyére, a vezetői megbízásra vonatkozó pályázat benyújtásának határidejét milyen hosszú időtartamban lehet megszabni (van-e minimum, illetve maximum pályázati határidő)?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A kérdés megválaszolása során egyfelől abból indulunk ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Szakemberhiány az óvodában – a lehetséges megoldás

Kérdés: Óvodánk három csoporttal működik, egy pedagógiai asszisztenssel, csoportonként két óvodapedagógussal és három dajkával. Szeptember elsejétől a nagycsoportban az egyik pedagógus álláshely üressé vált határozott időre (egy évre), és sajnos a mai napig nem jelentkezett óvodapedagógus az álláshelyre. Ilyen esetben átmenetileg/határozott időre megbízható-e egy 4. dajka (3 csoportban így 4 dajka lenne), annak ellenére, hogy a kormányrendelet rögzíti, csoportonként csak 1 dajkát lehet alkalmazni? Amennyiben ez nem megoldás, hogyan oldhatnánk meg jogszerűen a szakemberhiányt? Két elsőéves óvodapedagógus is szívesen jelentkezne az álláshelyre, azonban a jogszabályban úgy olvastam, hogy csak utolsó éves diákokat lehet alkalmazni.
Részlet a válaszából: […] Az óvodai ellátás szakmai színvonalának biztosítása érdekében a Púétv. és a 401/2023. Korm. rendelet meghatározza, hogy az óvodapedagógus-munkakör milyen szakképzettség, szakképesítés birtokában tölthető be. A 401/2023. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Üres vezetői státusz – betöltési megoldások

Kérdés: Lehetséges-e a Kttv. 129. §-ának (5) bekezdése alapján egy betöltetlen vezetői álláshelyre helyettesítés céljából határozott időtartamra kinevezni egy köztisztviselőt?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 38. §-ának (1) bekezdése értelmében, eltérő rendelkezés hiányában a közszolgálati jogviszony határozatlan időre jön létre. Ezzel a szabállyal áll összhangban a Kttv. 129. §-ának (4) bekezdése, mely kimondja, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Osztályvezető kormánytisztviselő – „lefokozás” a gyermekgondozási szabadság alatt

Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó munkavállaló osztályvezetői megbízása visszavonható-e a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt?
Részlet a válaszából: […] ...a vezetői megbízás intézményét, ugyanis az osztályvezető szakmai vezető [Kit. 3. § (8) bek. e) pont], aki osztályvezetői álláshelyen kerül foglalkoztatásra. Így külön „vezetői megbízása” nincs, hiszen kifejezetten osztályvezetőnek kerül kinevezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Változatlan munkahely, új munkáltató – a munkavédelmi oktatás

Kérdés: A jogviszony létesítését megelőző tűz- és munkavédelmi oktatás kötelező jellegéről szeretnénk megbizonyosodni. Egy kétfős kft. munkavállalói egy olyan cég telephelyén végeznének munkát, mely telephely egy másik céghez tartozik, viszont ennek a másik cégnek ők már a munkavállalói, és azon a jogviszony létesítésekor tűz- és munkavédelmi oktatáson már részt vettek. Helytálló-e az az értelmezés, hogy hiába ugyanaz a telephely, a kérdés a munkavállaló és a munkáltató viszonyában vizsgálandó? Így, ha más a munkáltató ugyanazon a telephelyen, az oktatásokat akkor is meg kell tartani. Irodai munkakörök betöltéséről lenne szó, kötetlen munkarendben.
Részlet a válaszából: […] ...55. § (1)–(2) bek.].Az információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett irodai munkahelyi tevékenység, munkakörre, álláshelyre, illetve az információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés esetében a fenti a) és b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
7