3534 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Egyik munkavállalómmal közöltem, hogy rendes felmondással megszüntetem munkaviszonyát, és a 45 nap felmondási idő egészére nézve felmentem a munkavégzés alól úgy, hogy az adott időszakra átlagkeresetet fizetek. Bár külön nem jeleztem, úgy gondoltam, ezzel a gesztussal a szabadság kérdését is rendeztük. A mentesítés idejére kiadható-e a szabadság időarányos része, amely jelen esetben 8 munkanap?

Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: Munkaviszonyom április 1-jével közös megegyezéssel megszűnt. A megállapodás szerint "a felek kölcsönösen kijelentik, hogy a munkaviszonyból eredő minden igényüket kielégítettnek tekintik, és további követeléseket egymással szemben nem támasztanak". Az április havi bérelszámolásokban munkáltatóm bruttó 228 000 Ft prémiumban részesítette három kollégámat, akik az első negyedévben teljesítették az előírt 10%-os forgalomnövekedést. A kifizetésre az április 5-én kelt havi elszámolás alapján került sor. Nekem nem jár ez a prémium, ha én is teljesítettem a feltételeket?

Kérdés: Alkalmazottunk ellenszolgáltatás nélkül írásban felmondott egy tartós bérleti szerződést, holott megelőzőleg képviseleti jogosultsága megszűnt. A tartós bérleti szerződés célja a bérelt (lízingelt) vagyontárgy – egy személyautó – feletti tulajdonjog megszerzése volt. Kárunk azáltal keletkezett, hogy alkalmazottunk intézkedése következtében a lízingelt vagyontárgyat elvesztettük, holott a szerződés megkötésekor 2 859 000 forint, az egyéves bérleti szerződés alatt pedig további 914 000 forint összegű bérleti díjat fizettünk meg. Megtéríttethetjük-e a teljes kárt a jogosulatlanul eljárt munkavállalónkkal?

Kérdés: Munkavállalóink egy része szakszervezeti tag. A szakszervezeti szervük jelezte kollektívszerződés-kötési szándékát. Cégünknél ugyanakkor nem került sor üzemitanács-választásra. Az Mt. 33. §-ának (6) bekezdése álláspontunk szerint lehetőséget biztosít arra, hogy sor kerülhessen kollektív szerződés megkötésére üzemitanács-választás hiányában is. Mindezt arra alapozzuk, hogy a törvényben előírt 50 százalékos szavazati küszöb többek között azért sem érhető el, mert eleve nem volt választás. Helytálló-e az álláspontunk?

Kérdés: GYES mellett fizetés nélküli szabadságon vagyok, és vissza szeretnék menni egy év után dolgozni. Munkáltatóm szerint módosítani kell a szerződésemet, mert ez új munkaviszonynak minősül. Valóban így van?

Kérdés: A munkáltatómmal változó munkahelyre kötöttünk munkaszerződést. Erre hivatkozva elrendelte, hogy az ország másik felében levő telephelyén dolgozzak, de szállást nem biztosított, és tömegközlekedéssel a kijelölt munkaidő kezdetére nem tudok odajutni. Mit tehetek?

Kérdés: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén működő boltok és a vendéglátóhelyek működése a szezon idején folyamatos. Ennek alapján lehet-e a megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltatókra vonatkozó munkaidő-beosztási lehetőségeket alkalmazni az ott dolgozók esetén?

Kérdés: Az Mt.-ben nem olvastuk, de tudomásunk szerint mégis létezik a minőségi csere, amelyre alapozva felmondhatjuk a munkaviszonyt. Úgy véljük, egyik informatikusunk ismeretei némileg elavultak, nem is képzi magát. Ha találunk helyette egy jobban felkészült szakembert, mire ügyeljünk, hogy egy esetleges pert ne veszítsünk el?

Kérdés: Üzletkötőink díjazását a munkaszerződés részét képező jutalékszabályzat határozza meg. E szabályzat alapján az említett munkakörben dolgozókat szerződéskötési és szerződésgondozási jutalék illeti meg. Megítélésünk alapján a jutalékot előlegként folyósítjuk azzal, hogy amennyiben a szerződés a kötéstől számított egy éven belül megszűnik, akkor az előlegként folyósított jutalékot az üzletkötőnek vissza kell fizetnie. Egyik volt munkavállalónkkal vitában állunk. Arra hivatkozva nem fizeti vissza felszólításunkra a jutalékelőleget, hogy a kérdéses összeghez tartozó szerződések már az ő munkaviszonyának megszűnése után szűntek meg, és nem volt módja, hogy a kapcsolatot a biztosítást kötőkkel fenntartsa. Alapos-e az érvelése?