Találati lista:
3511. cikk / 3708 Jegyző helyettesítése
Kérdés: A jegyzőnk GYES-en van, és gondoskodni kellett a helyettesítéséről. Több megoldáson is gondolkodtunk, a legjobbnak az tűnt, hogy egy másik jegyző lássa el átmenetileg a mi jegyzőnk feladatait, ugyanakkor a helyettesítő jegyzőnek megszűnt az eredeti jogviszonya. Kérdésem, hogy ez hogyan érinti a helyettesítéssel ellátott jogviszonyát?
3512. cikk / 3708 Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"
Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
3513. cikk / 3708 Munkaközi szünet – több részletben?
Kérdés: Rendelkezhet a munkáltató arról, hogy a húszperces munkaközi szünetet több – például két tízperces – részletben adja ki a munkavállalók részére?
3514. cikk / 3708 Ruházati költségtérítés a prémiumévek programban
Kérdés: A prémiumévek programról szóló törvény 2009. január 1-jével hatályos szabályai alapján szeretném megkérdezni, hogy a programban részt vevőt akkor is megilleti-e a ruházati költségtérítés, ha egyáltalán nincs munkavégzésre kötelezve? Ugyanis a Ktv. 49/G. § (3) bekezdése alapján a ruházati költségtérítés időarányos része jár, ha a közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladóan szünetel.
3515. cikk / 3708 Munkahelymegőrzés támogatása – visszatérítés az állásidő alatt
Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?
3516. cikk / 3708 Kinevezés egyoldalú módosítása részmunkaidős foglalkoztatásra
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom rendes munkaidőben. A főnököm bejelentette, hogy a továbbiakban csak 4 órás részmunkaidőben tudnak foglalkoztatni, és előkészíti a kinevezésem módosítását. Kérdésem, hogy a kinevezésemet a főnököm egyoldalúan módosíthatja-e a munkaidő tekintetében? Köteles vagyok-e elfogadni a 4 órás foglalkoztatást azért, hogy a jogviszonyom megmaradjon?
3517. cikk / 3708 Felmondás felfüggesztett nyugdíjasnak
Kérdés: Egyházi gimnázium vagyunk. Felmondással el kívánunk küldeni egy pedagógust, mert GYES-ről visszatér egy másik tanárnő, és kell az álláshely. Az elküldeni kívánt pedagógus előrehozott öregségi nyugdíjat kap. Kérdésünk, hogy ha felfüggeszti a nyugdíját, emiatt kerülhet-e felmondási tilalom alá, és indokolni kell-e a felmondását?
3518. cikk / 3708 Bértámogatás és Start kártya-kedvezmény együtt?
Kérdés: Védett foglalkoztatóként többségében megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatunk, akiknek bérköltségéhez kapcsolódóan állami támogatásban részesülünk. Start kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű pályakezdőt tervezünk felvenni. A pályakezdő bérköltségének kiszámításakor figyelembe vehető-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény? Van-e a munkáltatónak visszafizetési kötelezettsége, ha az újonnan felvett munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatt megszüntetné?
3519. cikk / 3708 Szabadságmegváltás és átlagkereset
Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
3520. cikk / 3708 Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
