Átlagjövedelem vagy átlagkereset?

Kérdés: Határozott időre kötött munkaszerződésem szerint a munkáltató, ha a határozott idő lejárta előtt egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyomat, a hátralévő időre járó, valamint ezenfelül 3 havi átlagjövedelmemet köteles megfizetni. Ebbe a szerződés szerint beszámít minden, bármely jogcímen a munkáltatótól kapott pénzbeli és természetbeni juttatás. A szerződésem szerint az abban nem rendezett kérdésekben az Mt. irányadó. A leírtak e héten váltak aktuálissá, ugyanis a munkáltatóm a határozott idő előtt egyoldalú döntésével megválik tőlem. A novemberig hátralévő időre járó mellett háromhavi átlagkeresetet kíván fizetni, de szerintem így rosszabbul járnék, és nem is ebben állapodtunk meg! Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...pedig, ha a munkavállalónakátlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgálóidőszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosanszámított átlaga jár. A munkabér a munka ellenértéke, nem tartoznak tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Munkahelyi KRESZ – felelős-e a munkáltató a targoncabalesetért?

Kérdés: Cégünknél gyakorlat, hogy az éppen felvett, jogosítvánnyal rendelkező munkavállalókat egy belső oktató még betanítja a targoncák kezelésére. Az egyik ilyen alkalommal a "tanuló" az első önálló vezetése során balesetet szenvedett. A vizsgálat során kiderült, hogy a jármű rögzítéséről úgy gondoskodott, hogy a sebességváltót kettes állásba kapcsolta; emiatt a gép elindult, és nekiment a falnak. Kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem akarunk fizetni. Nyerhetünk pert ezzel az állásponttal, vagy egyezzünk meg vele?
Részlet a válaszából: […] ...ugyan, de olyan tevékenységet végez, amely miatt afékezés, a jármű irányítása részéről csak bizonyos idő elteltével lehetséges.Az adott esetben ezért a munkavállalónak az a magatartása, hogy nem biztosítottaa sebességváltó megfelelő állását, és annak ellenére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rendkívüli felmondás – jogszabályi hivatkozás nélkül

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntettük meg, mert egy ideje rendszeresen ittasan jelent meg a munkahelyén. A megszüntetésről szóló jognyilatkozat közlését követően vettük csak észre, hogy egyáltalán nem hivatkoztunk az Mt. rendkívüli felmondást szabályozó paragrafusára. Önök szerint ez a hiba adott esetben jogellenessé teszi a munkaviszony-megszüntetést?
Részlet a válaszából: […] Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint az a körülmény,hogy a munkáltató egyáltalán nem vagy tévesen hivatkozik a megszüntetésalapjául szolgáló jogszabályhelyre, illetőleg a jogszabály vagy a paragrafusszámára, önmagában még nem teszi jogellenessé a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Alkalmatlan a keresőképtelen beteg munkavállaló?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy cégnél. A kölcsönvevőm nemrég visszaküldött a kölcsönbeadóhoz, mivel sokat betegeskedtem, aki ezt követően a táppénz alatt arra hivatkozva mondott fel, hogy a munkám elvégzésére alkalmatlan vagyok, betegségem miatt munkaköri feladataimat ellátni nem tudom. Ilyen esetben felmondási védelem nem vonatkozik rám, tényleg meg lehet szüntetni a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...határozatlan időtartamú munkaviszonyt felmondással mind akölcsönbeadó, mind a munkavállaló megszüntetheti. A felmondást akölcsönbeadónak indokolnia kell. Az indokolásból a felmondás okának világosanki kell tűnnie. A kölcsönbeadó többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rendes felmondás közlése a felmondási tilalmat követően

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?
Részlet a válaszából: […] ...már a közlést követő napon megkezdődhet – tekintet nélkül aközlés időpontjára.A konkrét esetben a munkavállaló harminc napot meghaladóankeresőképtelen beteg volt, majd május 26-án tért vissza a munkahelyére. Mivelekkor már nem volt keresőképtelen beteg, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Távolléti díj, ha a munkaszüneti nap egybeesik a munkavállaló pihenőnapjával

Kérdés: A cégünknél dolgozó munkavállalók heti pihenőnapja minden héten vasárnapra és hétfőre esik. Sokszor előfordul, hogy egyes munkaszüneti napok hétfőre esnek, húsvéthétfő és pünkösdhétfő pedig szükségszerűen mindig. Kérdésünk az lenne, hogy jár-e a hétfői munkaszüneti napokra díjazás a munkavállalóink részére?
Részlet a válaszából: […] ...akkor jogosult a munkaszünetinapra járó díjazásra, ha a munkavégzési kötelezettsége – a munkaszüneti nap"hiányában" – a rá irányadó munkaidő-beosztás értelmében e napon is fennállna,vagyis ha a munkaszüneti nap miatt keresetvesztesége lenne a munkavállalónak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Szociális juttatás – a visszavonás tudomásulvétele

Kérdés: Tavaly kötött kollektív szerződésünkben határozatlan időre kötelezettséget vállaltunk arra, hogy egy nyugdíjpénztárral az alapszabályában foglalt feltételek szerint egységesen, minden munkavállaló helyett megfizetjük a tagdíjat, és átutaljuk a pénztár számára. Idén a vezérigazgató és a munkáltatónknál egyedül képviselettel rendelkező szakszervezet titkára megállapodást írt alá, amelyben az érdekképviselet tudomásul vette, hogy a kollektív szerződésben meghatározott tagdíjfizetést február 1-jétől határozatlan időre szüneteltetjük. Erről a munkavállalókat tájékoztattuk, de az egyik kilépőnk most visszamenőlegesen követeli a tagdíj megfizetését a KSZ alapján. Ki kell-e ezt fizetnünk részére?
Részlet a válaszából: […] ...a)pont]. A kollektív szerződés a szerződést kötő felek megállapodásávalmódosítható. A kollektív szerződés módosítására is irányadó, hogy a felek atárgyalási ajánlatot nem utasíthatják vissza [Mt. 37. § (1), (3) bekezdés]. Azelőbbiek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Hogyan befolyásolja a munkából való távollét a munkaidőkeret alatt ledolgozható munkaórák számát?

Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, a munkaidőkeret átlagában napi 8 órát. Kérdésünk az lenne, hogy ha a munkavállalók szabadságra mennek vagy betegek, a távollétük hogyan befolyásolja a munkaidőkeretből még ledolgozható órák számát, vagyis hogyan kell pontosan értelmezni az Mt. 118/A. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...A munkaidőkeretreeső munkaidő tehát a munkavállalóra érvényes napi munkaidő és a munkaidőkeretreeső munkanapok szorzatából adódik. Az első elem, vagyis az adott munkavállalóraérvényes munkaidő a kérdésben írt esetben napi 8 óra. A második elem, vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rendkívüli munkavégzés megtagadásáért rendkívüli felmondás

Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés elrendelésének törvényességétszükséges vizsgálni. A munkáltató működése során felmerülhetnek olyan esetek,amikor az adott tevékenységet, feladatot rendes munkaidőben nem lehetmaradéktalanul elvégezni. Ilyenkor a munkáltató munkaidőn túli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Kiegészítő pénztári befizetés prémiumévesek javára

Kérdés: Az önkormányzat az ott dolgozó köztisztviselők számára befizetéseket teljesít egy önkéntes kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztárba. Kérdésem, hogy ez a juttatás a prémiuméveseket is megilleti-e?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztáritagsághoz adott támogatás az "adható" kategóriába tartozik, feltételeit aközszolgálati szabályzat határozza meg, annak tartalmától függ, hogy aprémiumévek programban részt vevőt is megilleti-e (Ktv. 49/D. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
1
326
327
328
334