Munkavédelmi képviselő védelme és a perindítás
Kérdés
Amennyiben a munkáltató a munkavédelmi képviselő munkaviszonyát kívánja megszüntetni az érintett személy munkakörének megszüntetésére tekintettel, de a munkavédelmi bizottság megtagadja az egyetértés biztosítását, milyen bírósághoz fordulhat a munkáltató, és milyen határidőn belül nyújthatja be a keresetet? Vannak-e speciális eljárási szabályok az ilyen perekre?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. szeptember 3-án (265. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5062
[…] nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 273. § (6) bek.].Ha a munkáltató úgy ítéli meg, hogy a munkavédelmi bizottság a joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon tagadta meg az egyetértésről szóló jognyilatkozat megtételét, akkor az általános hároméves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bek.] a munkaügyi perekben eljáró bírósághoz (törvényszékhez) fordulhat, ugyanis a törvényszék, mint munkaügyi bíróság jár el a munkaügyi perekben [Pp. 20. § (2) bek.]. Ha ugyanis a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél (jelen esetben a munkáltató) különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A Pp. a munkaügyi perekre a XXXIX. fejezetében tartalmaz különös eljárási szabályokat. A munkáltató felperes – általános szabály szerint – a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg [Pp. 513. § (4) bek.].A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az Mt. 7. §-ának (3) bekezdése 2023. január 1-jétől különös bizonyítási szabályokat iktatott be, ennek megfelelőena) az igény érvényesítője (ebben az esetben a munkáltató) bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, ésb) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.Egyelőre a bírói gyakorlat alapján nem világos, hogy ezeket a szabályokat kell-e alkalmazni, ugyanis az ítélkezési gyakorlat a jognyilatkozat pótlása iránti pereket évtizedeken keresztül az ún. érdekmérlegelés alapján bírálta el. A Kúria még 2022-ben […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. szeptember 3-án (265. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5062
[…] nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 273. § (6) bek.].Ha a munkáltató úgy ítéli meg, hogy a munkavédelmi bizottság a joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon tagadta meg az egyetértésről szóló jognyilatkozat megtételét, akkor az általános hároméves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bek.] a munkaügyi perekben eljáró bírósághoz (törvényszékhez) fordulhat, ugyanis a törvényszék, mint munkaügyi bíróság jár el a munkaügyi perekben [Pp. 20. § (2) bek.]. Ha ugyanis a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél (jelen esetben a munkáltató) különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A Pp. a munkaügyi perekre a XXXIX. fejezetében tartalmaz különös eljárási szabályokat. A munkáltató felperes – általános szabály szerint – a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg [Pp. 513. § (4) bek.].A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az Mt. 7. §-ának (3) bekezdése 2023. január 1-jétől különös bizonyítási szabályokat iktatott be, ennek megfelelőena) az igény érvényesítője (ebben az esetben a munkáltató) bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, ésb) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.Egyelőre a bírói gyakorlat alapján nem világos, hogy ezeket a szabályokat kell-e alkalmazni, ugyanis az ítélkezési gyakorlat a jognyilatkozat pótlása iránti pereket évtizedeken keresztül az ún. érdekmérlegelés alapján bírálta el. A Kúria még 2022-ben […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
