Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. június 27-én (246. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4728

[…] készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészében nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el (pl. a közalkalmazottak munkáltató felé írásban megtett nyilatkozatai). Nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak a fentiek fénymásolata, ez csak ún. egyszerű másolat. A megalapozott bizonyító erőhöz hiteles másolat kell, tehát az, hogy a másolatot a közjegyző vagy az okiratot kiállító hatóság készítse el, amelyben azt a tényt tanúsítja, hogy a másolat az eredetivel mindenben megegyezik. Ma már elektronikus dokumentumokról is szó lehet, mely teljes bizonyító erejű magánokiratkénti hitelességének feltétele, hogy az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét és időbélyegzőt helyezte el, vagy pedig az elektronikus okiratot az aláíró a kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesítette. Az ilyen elektronikus dokumentumok kinyomtatott példányai viszont csak az egyszerű másolatokkal esnek egy tekintet alá. A Kjt. 83/B. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a közalkalmazottról a Kjt. 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő közalkalmazotti alapnyilvántartást vezet. A Kjt. nem tartalmaz arra nézve szabályt, hogy az alapnyilvántartásban lévő okiratoknak eredeti, illetve hiteles példánynak kell-e lenniük. A kérdés megválaszolásánál célszerű abból kiindulni, hogy mi az alapnyilvántartás célja: az, hogy a Kjt.-ből eredő, a közalkalmazottat és a munkáltatót megillető jogok és terhelő kötelezettségek alapját képező tények hitelesen legyenek nyilvántartva. Ez akkor biztosított, ha a Pp. szerinti közokiratok vagy teljes bizonyító […]