Változás az óvoda mint munkáltató személyében
Kérdés
Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. június 7-én (229. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4430
[…] törvény erejénél fogva szállnak át az önálló óvodára. Sem az új társulásnak – mint fenntartónak –, sem az önálló óvodának – mint átvevő munkáltatónak – nincs mérlegelési joga arra nézve, hogy a törvény előírásával ellentétesen ne kerüljön sor az érintettek továbbfoglalkoztatására. A közalkalmazottakat egyébként nem illeti meg végkielégítés az átszállásra tekintettel, a tagóvodánál eltöltött idejüket pedig úgy kell tekinteni, mintha az átvevő önálló óvodánál töltötték volna el. Ebből következik az is, hogy nincs szükség áthelyezésre, a közalkalmazotti jogviszonyok ugyanis mindenféle "törés" és megszakítás nélkül folynak tovább az önálló óvodával. Megjegyzendő, a fenti helyzet állna fenn – az ebből eredő értelemszerű eltérésekkel – lényegében akkor is, ha a munkáltató valamely oknál fogva kifejezetten az új társulás lenne.Ha a közalkalmazott nem kíván az új munkáltatónál dolgozni, úgy a Kjt. általános szabályai szerint szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát (pl. lemondással, de a felek előtt a közös megegyezés lehetősége is nyitva áll). A munkáltató ugyancsak az általános szabályok szerint szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyt: például felmentést csak a Kjt. szerinti indokkal közölhet, a munkáltató személyében bekövetkező változás azonban önmagában semmiképpen nem lehet a felmentés oka [Mt. 66. § (3) bek. a) pont]. Szeptember 1. napja, azaz az átszállást megelőzően az átadó munkáltató, e naptól pedig az átvevő munkáltató jogosult megszüntetni a jogviszonyt, és ezzel összefüggésben jognyilatkozatot tenni. A közalkalmazottnak szintén eszerint van lehetősége a megszüntetéssel kapcsolatos jognyilatkozatát közölni az átadó vagy az átvevő munkáltatóval. Ugyancsak ez az időpont az irányadó a megszüntetéssel kapcsolatos kifizetések és járandóságok tekintetében is: ha valamely kifizetésre szeptember 1. napja előtt kerül sor, azt a korábbi, átadó munkáltatónak kell teljesítenie. Ezt követően valamennyi kötelezettség már az átvevő munkáltatót terheli. Megjegyzendő azonban, hogy az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált közalkalmazotti követelésért, ha a közalkalmazott az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti (Mt. 39. §). Ezek a szabályok lesznek irányadóak azokban az esetekben is, amikor a közalkalmazotti jogviszony arra tekintettel kerül megszüntetésre, hogy a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. Ha szeptember 1. napja előtt szükséges kifizetni valamely juttatást ezzel összefüggésben (pl. felmentési idő alatti illetményt), azt az átadó köteles megfizetni. Ha ezt követően kell kifizetni, azt az átvevő köteles megtenni, függetlenül attól, hogy a felmentési idő még korábban elkezdődött, vagy hogy az átadó mentette fel a közalkalmazottat, illetve a közalkalmazott az átadó számára adta át a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát.Megjegyzendő, hogy az átszállást követő harminc napon belül – az alábbiakban ismertetendő feltételek fennállása esetén – a közalkalmazott dönthet úgy, hogy lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról, és ilyenkor az általános szabályoktól eltérően felmentési idő és végkielégítés is megilletheti. A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát az előbbiekben említett lemondással akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a közalkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna [Kjt. 24. § (4) bek.]. Ha a közalkalmazott jogviszonya határozott idejű, a lemondás indoka olyan ok lehet, amely a közalkalmazott számára a jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Kjt. 24. § (5) bek.]. Ezekben az esetekben a közalkalmazottnak meg kell indokolnia a lemondását, vita esetén pedig neki kell bizonyítania azt, hogy az általa hivatkozott indok megfelel az előzőekben írott feltételeknek, azaz valós és okszerű. Ha a lemondás indoka megfelel a fentiekben hivatkozott feltételeknek, az általános szabályokkal ellentétben […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. június 7-én (229. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4430
[…] törvény erejénél fogva szállnak át az önálló óvodára. Sem az új társulásnak – mint fenntartónak –, sem az önálló óvodának – mint átvevő munkáltatónak – nincs mérlegelési joga arra nézve, hogy a törvény előírásával ellentétesen ne kerüljön sor az érintettek továbbfoglalkoztatására. A közalkalmazottakat egyébként nem illeti meg végkielégítés az átszállásra tekintettel, a tagóvodánál eltöltött idejüket pedig úgy kell tekinteni, mintha az átvevő önálló óvodánál töltötték volna el. Ebből következik az is, hogy nincs szükség áthelyezésre, a közalkalmazotti jogviszonyok ugyanis mindenféle "törés" és megszakítás nélkül folynak tovább az önálló óvodával. Megjegyzendő, a fenti helyzet állna fenn – az ebből eredő értelemszerű eltérésekkel – lényegében akkor is, ha a munkáltató valamely oknál fogva kifejezetten az új társulás lenne.Ha a közalkalmazott nem kíván az új munkáltatónál dolgozni, úgy a Kjt. általános szabályai szerint szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát (pl. lemondással, de a felek előtt a közös megegyezés lehetősége is nyitva áll). A munkáltató ugyancsak az általános szabályok szerint szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyt: például felmentést csak a Kjt. szerinti indokkal közölhet, a munkáltató személyében bekövetkező változás azonban önmagában semmiképpen nem lehet a felmentés oka [Mt. 66. § (3) bek. a) pont]. Szeptember 1. napja, azaz az átszállást megelőzően az átadó munkáltató, e naptól pedig az átvevő munkáltató jogosult megszüntetni a jogviszonyt, és ezzel összefüggésben jognyilatkozatot tenni. A közalkalmazottnak szintén eszerint van lehetősége a megszüntetéssel kapcsolatos jognyilatkozatát közölni az átadó vagy az átvevő munkáltatóval. Ugyancsak ez az időpont az irányadó a megszüntetéssel kapcsolatos kifizetések és járandóságok tekintetében is: ha valamely kifizetésre szeptember 1. napja előtt kerül sor, azt a korábbi, átadó munkáltatónak kell teljesítenie. Ezt követően valamennyi kötelezettség már az átvevő munkáltatót terheli. Megjegyzendő azonban, hogy az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált közalkalmazotti követelésért, ha a közalkalmazott az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti (Mt. 39. §). Ezek a szabályok lesznek irányadóak azokban az esetekben is, amikor a közalkalmazotti jogviszony arra tekintettel kerül megszüntetésre, hogy a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. Ha szeptember 1. napja előtt szükséges kifizetni valamely juttatást ezzel összefüggésben (pl. felmentési idő alatti illetményt), azt az átadó köteles megfizetni. Ha ezt követően kell kifizetni, azt az átvevő köteles megtenni, függetlenül attól, hogy a felmentési idő még korábban elkezdődött, vagy hogy az átadó mentette fel a közalkalmazottat, illetve a közalkalmazott az átadó számára adta át a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát.Megjegyzendő, hogy az átszállást követő harminc napon belül – az alábbiakban ismertetendő feltételek fennállása esetén – a közalkalmazott dönthet úgy, hogy lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról, és ilyenkor az általános szabályoktól eltérően felmentési idő és végkielégítés is megilletheti. A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát az előbbiekben említett lemondással akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a közalkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna [Kjt. 24. § (4) bek.]. Ha a közalkalmazott jogviszonya határozott idejű, a lemondás indoka olyan ok lehet, amely a közalkalmazott számára a jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Kjt. 24. § (5) bek.]. Ezekben az esetekben a közalkalmazottnak meg kell indokolnia a lemondását, vita esetén pedig neki kell bizonyítania azt, hogy az általa hivatkozott indok megfelel az előzőekben írott feltételeknek, azaz valós és okszerű. Ha a lemondás indoka megfelel a fentiekben hivatkozott feltételeknek, az általános szabályokkal ellentétben […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
