Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással
Kérdés
A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. április 20-án (211. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4129
[…] megállapítható: a felek a munkáltató kezdeményezésére anélkül módosították a munkaszerződés díjazásra vonatkozó rendelkezéseit, hogy azt írásba foglalták volna. Ajognyilatkozatokat a Ptk. 6:4. §-ának (2) bekezdése értelmében ráutaló magatartással is meg lehet tenni, e rendelkezés az Mt. 31. §-a értelmében a munkaviszonyra is irányadó. Noha a munkaszerződést általános szabály szerint csak írásban lehetséges módosítani [Mt. 22. § (3) bek., 44. §], az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható abban az esetben, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. 22. § (4) bek.]. Mivel az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés módosításának érvénytelenségére egyedül a munkavállaló – a módosítás hatálybalépését követő harminc napon belül – hivatkozhat (figyelemmel az Mt. 58. §-ára, amelynek értelmében a munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat – így az Mt. 44. §-át is – kell megfelelően alkalmazni), a munkavállaló több mint másfél évvel ezt követően nem hivatkozhat az alaki kötöttség megsértésére. Ezen túlmenően a tényállásból az tűnik ki, hogy a munkavállaló a munkáltató munkaszerződés módosítására irányuló közlését (ajánlatát) nem kifogásolta, ráutaló magatartásával tudomásul vette a módosult helyzetet, és huzamos időn – másfél éven – keresztül azt magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ezt erősíti az is, hogy amennyiben a munkavállaló a munkáltató magatartását egyoldalú munkaszerződés-módosításnak értékelte volna, a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kellett volna előterjesztenie […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*