Elszámolás munkaidőkeretben közös megegyezés esetén
Kérdés
Ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg a munkaidőkeret lejárta előtt, akkor a munkavállalótól vissza lehet követelni azt a munkabért, amelyet a ténylegesen beosztott és teljesített munkaidején felül kapott?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. december 16-án (190. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3781
[…] meg kell fizetni. Ezek között a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése nem szerepel; azaz a példa szerinti esetben a munkavállalónak csak a ténylegesen teljesített 200 órát kell elszámolni és kifizetni közös megegyezés esetén.A (4) bekezdés azokat az eseteket határozza meg, amikor előlegnyújtásból eredő követelésként lehet kezelni azt a bért, amit a munkavállaló a nem teljesített munkaórái után kapott meg. Ez akkor állhat elő, ha a munkavállaló részére az Mt. 156. § (1) bekezdése alapján havibért vagy átalánydíjat fizettek meg, és az általános munkarendben teljesíthető óráknál kevesebb órát osztottak be számára, így a ténylegesen teljesített órákra járónál több bért kapott. Érdemes kiemelni, hogy a munkaidőkeret alatt így kapott esetleges többletbért nem előlegként kezeli a törvény, azzá legfeljebb különös szabályok okán válhat.A Kúria Mfv.II.10.102/2019/5. számon hozott határozatában kimondta, hogy az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít, és a feleknek nemcsak elszámolási kötelezettségük van [az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint], hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. december 16-án (190. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3781
[…] meg kell fizetni. Ezek között a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése nem szerepel; azaz a példa szerinti esetben a munkavállalónak csak a ténylegesen teljesített 200 órát kell elszámolni és kifizetni közös megegyezés esetén.A (4) bekezdés azokat az eseteket határozza meg, amikor előlegnyújtásból eredő követelésként lehet kezelni azt a bért, amit a munkavállaló a nem teljesített munkaórái után kapott meg. Ez akkor állhat elő, ha a munkavállaló részére az Mt. 156. § (1) bekezdése alapján havibért vagy átalánydíjat fizettek meg, és az általános munkarendben teljesíthető óráknál kevesebb órát osztottak be számára, így a ténylegesen teljesített órákra járónál több bért kapott. Érdemes kiemelni, hogy a munkaidőkeret alatt így kapott esetleges többletbért nem előlegként kezeli a törvény, azzá legfeljebb különös szabályok okán válhat.A Kúria Mfv.II.10.102/2019/5. számon hozott határozatában kimondta, hogy az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít, és a feleknek nemcsak elszámolási kötelezettségük van [az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint], hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
