Lakóhelyen alapuló megkülönböztetés és negatív diszkrimináció
Kérdés
A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. augusztus 5-én (184. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3656
[…] következtetéseken.Általánosságban kijelenthető, hogy a határozott idejű munkaszerződés, illetve kinevezés lejártával a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) automatikusan megszűnik. Ebből következően sem a munkavállalónak, sem a közalkalmazottnak nincs alanyi joga arra, hogy a jogviszonyát meghosszabbítsák [Mt. 63. § (3) bek., Kjt. 25. § (1) bek. a) pont]. Az Ebktv. értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha a munkáltató rendelkezése (intézkedése) eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § t) pont]. A lakóhely nem tekinthető védett tulajdonságnak, azaz olyan jellemzőnek, amelyre tekintettel eleve tilos lenne a megkülönböztetés, ugyanakkor az Ebktv. ismeri az ún. egyéb helyzeten, tulajdonságon, illetve jellemzőn (a továbbiakban: egyéb helyzet) alapuló hátrányos megkülönböztetést is. A bírói gyakorlat értelmében ezt az ún. egyéb helyzetet szűken kell értelmezni: az egyéb helyzetnek ugyanis egyfelől a személyiség lényegi vonásának kell lennie, vagyis olyan jellemzőnek, amely lényegét tekintve beépül az egyén személyiségébe, másfelől annak az egyént egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kell kapcsolnia. Annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy ezek a feltételek fennállnak-e, a bíróságnak az eset összes körülményét figyelembe kell vennie (4/2017. KMK vélemény).A Kúria az 5/2012. számú munkaügyi elvi határozatában rámutatott arra, hogy az ember személyiségének lényegi vonása lehet valamely képesség, készség, tulajdonság, megnyilvánulási mód, szokások stb., nem épül be azonban a személyiségbe – ezáltal nem válik lényegi vonássá – olyan […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. augusztus 5-én (184. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3656
[…] következtetéseken.Általánosságban kijelenthető, hogy a határozott idejű munkaszerződés, illetve kinevezés lejártával a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) automatikusan megszűnik. Ebből következően sem a munkavállalónak, sem a közalkalmazottnak nincs alanyi joga arra, hogy a jogviszonyát meghosszabbítsák [Mt. 63. § (3) bek., Kjt. 25. § (1) bek. a) pont]. Az Ebktv. értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha a munkáltató rendelkezése (intézkedése) eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § t) pont]. A lakóhely nem tekinthető védett tulajdonságnak, azaz olyan jellemzőnek, amelyre tekintettel eleve tilos lenne a megkülönböztetés, ugyanakkor az Ebktv. ismeri az ún. egyéb helyzeten, tulajdonságon, illetve jellemzőn (a továbbiakban: egyéb helyzet) alapuló hátrányos megkülönböztetést is. A bírói gyakorlat értelmében ezt az ún. egyéb helyzetet szűken kell értelmezni: az egyéb helyzetnek ugyanis egyfelől a személyiség lényegi vonásának kell lennie, vagyis olyan jellemzőnek, amely lényegét tekintve beépül az egyén személyiségébe, másfelől annak az egyént egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kell kapcsolnia. Annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy ezek a feltételek fennállnak-e, a bíróságnak az eset összes körülményét figyelembe kell vennie (4/2017. KMK vélemény).A Kúria az 5/2012. számú munkaügyi elvi határozatában rámutatott arra, hogy az ember személyiségének lényegi vonása lehet valamely képesség, készség, tulajdonság, megnyilvánulási mód, szokások stb., nem épül be azonban a személyiségbe – ezáltal nem válik lényegi vonássá – olyan […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
