Munkaviszony megszüntetése kapcsolattartás elmulasztása miatt
Kérdés
Határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalónk gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot kért 2003-ban, mivel tartósan beteg gyermekét otthon ápolta. Utolsó fizetés nélküli szabadságra irányuló kérelmét 2011-ben juttatta el munkáltatójához, azzal az igazolással, mely a gyermek tartós betegségét 2012 januárjáig igazolta. A fizetés nélküli szabadságot akkor a munkáltató engedélyezte. Ezt követően a munkavállaló újabb kérelmet nem küldött, a munkáltató pedig nem kereste meg azzal, hogy fizetés nélküli szabadsága lejárt. A munkáltató több ízben kereste levélben más ügyekben, de a leveleket a címzett nem vette át, telefonon elérni nem lehetett. Munkavállalónk 2014 júniusában jelentkezett telefonon azzal, hogy gyermeke már nem minősül tartós betegnek. A munkavállaló a munkaviszonyt végkielégítéssel szeretné megszüntetni. Munkáltatóként a munkaviszonyt szeretnénk végkielégítés fizetése nélkül megszüntetni a bejelentési, értesítési kötelezettség elmulasztása miatt. Kérdés, hogy kellő alap-e erre, hogy a munkavállaló nem jelentkezett és nem volt elérhető (több tértivevény áll rendelkezésre, melyen a posta bejelölte a "nem kereste" rubrikát)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. szeptember 1-jén (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2057
[…] arra, hogy a munkavállaló utolsó fizetés nélküli szabadsága még az 1992. évi Mt. hatálya alatt kezdődött meg, így arra a régi Mt. szabályait kell alkalmazni [Mth. 8. § (5) bek.].A munkavállaló az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapján köteles igazolni azt, hogy a fizetés nélküli szabadság feltételei folyamatosan fennálltak [Mt. 6. § (2), (4) bek.], azaz hogy a gyermeke valóban olyan betegségben szenvedett, amely otthoni ápolását indokolta. Amennyiben ezt meg tudja tenni, akkor munkajogi kötelezettségszegést nem követett el; arra ugyanis nem köteles, hogy folyamatosan igazolja a fizetés nélküli szabadságra való jogosultságát, csak arra, hogy akkor jelentkezzen munkavégzésre, ha a korábban bejelentett fizetés nélküli szabadság feltételei már nem állnak fenn. Önmagában az a körülmény, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadsága alatt a munkáltatóval a kapcsolatot nem tartotta (a részére küldött leveleket nem vette át), nem feltétlenül jelent olyan kötelezettségszegő magatartást, amely megalapozhatna azonnali hatályú, vagy a munkavállaló magatartására alapított felmondást, mivel ezen időszak alatt a munkavállalót nem terheli a rendelkezésre állási kötelezettség. Különösen kérdéses […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. szeptember 1-jén (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2057
[…] arra, hogy a munkavállaló utolsó fizetés nélküli szabadsága még az 1992. évi Mt. hatálya alatt kezdődött meg, így arra a régi Mt. szabályait kell alkalmazni [Mth. 8. § (5) bek.].A munkavállaló az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapján köteles igazolni azt, hogy a fizetés nélküli szabadság feltételei folyamatosan fennálltak [Mt. 6. § (2), (4) bek.], azaz hogy a gyermeke valóban olyan betegségben szenvedett, amely otthoni ápolását indokolta. Amennyiben ezt meg tudja tenni, akkor munkajogi kötelezettségszegést nem követett el; arra ugyanis nem köteles, hogy folyamatosan igazolja a fizetés nélküli szabadságra való jogosultságát, csak arra, hogy akkor jelentkezzen munkavégzésre, ha a korábban bejelentett fizetés nélküli szabadság feltételei már nem állnak fenn. Önmagában az a körülmény, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadsága alatt a munkáltatóval a kapcsolatot nem tartotta (a részére küldött leveleket nem vette át), nem feltétlenül jelent olyan kötelezettségszegő magatartást, amely megalapozhatna azonnali hatályú, vagy a munkavállaló magatartására alapított felmondást, mivel ezen időszak alatt a munkavállalót nem terheli a rendelkezésre állási kötelezettség. Különösen kérdéses […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
