Távolléti díj a szabadság időtartamára


Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. február 25-én (81. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1570

[…] járó alapbér meghatározása során a havi alapbér összegét osztani kell az általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, illetve az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunka­idő esetén a 174 óra időarányos részével [Mt. 136. § (3) bek.]. Ha januárban 23 munkanap volt, és a munkavállaló 5 munkanapot volt szabadságon, akkor a ledolgozott idő 18 munkanap. Az erre járó díjazása: 13 792 Ft x 18 = 248 256 Ft.Megállapíthatjuk, jelen esetben a munkavállaló az 5 munkanap szabadságára és a ledolgozott 18 munkanapra összesen a szerződés szerinti 300 000 Ft alapbérnél magasabb összeget kapott, 317 216 Ft-ot. Ez abból ered, hogy a 23 munkanapra – 8 órás napi munkaidővel számolva – 184 beosztható óra esik, ám a törvényi kötelező osztószám ennél alacsonyabb. Ugyanígy előfordulhat, hogy egy adott hónapban csak 20 munkanap van, így a beosztható óraszám lesz alacsonyabb (160 óra), mint a törvényi osztószám. Ez utóbbi esetben a távolléttel érintett hónapban a munkavállaló juttatása a szerződés szerinti alapbérnél kevesebb is lehet. Például ha az 5 munkanap szabadság kiadására februárban kerül sor, akkor itt a ledolgozott időre járó juttatás: 13 792 x 15 = 206 880 Ft. Ez összesen februárra 275 840 Ft-ot jelent, ami jól mutatja a különbséget a szerződés szerinti alapbérhez képest.Ezek az eltérések nem jogellenesek, hanem a törvény eltérést nem engedő, kötelező számítási módszeréből fakadnak. A 174-es osztószám a 12 naptári hónap munkanapjainak átlagos számából adódott, így – ha a távollétek arányosan oszlanak el a hónapokban, jóllehet ez nem szükségszerű – a szerződés szerinti alapbérhez képest adódó eltérések az év során kiegyenlíthetik egymást.Megjegyezzük, a gyakorlatban elterjedt számítási mód, hogy a távolléttel érintett hónapokban a ledolgozott időt munkanapokban számolja el a munkáltató. Például a jelen esetben az 5 munkanap szabadság mellett 18 ledolgozott munkanapra járó díjazást így számítja: 300 000/23 (ez lesz az egy munkanapra járó díjazás) x 18 (ez a ledolgozott munkanapok száma). Az így számított 1 napra eső alapbér 13 043 Ft, ami a ledolgozott 18 napra 234 774 Ft. Ez a januári hónapra összesen 303 734 Ft díjazást jelentene, ami tehát alacsonyabb összeg, mint az előző számítási mód szerint. Ha a távolléttel érintett hónapban a beosztható munkaidő 174 óránál kevesebb, ez a számítás kisebb negatív irányú eltéréssel jár a szerződés szerinti havi alapbérhez, mint az előző. A februári hónapra szintén 5 munkanap szabadsággal számolva az összes díjazás 300 000/20 x 15 = 225 000 Ft + 68 960 Ft = 293 960 Ft lenne. Hangsúlyozzuk azonban, hogy e munkanapokon alapuló kalkulációnak jogszabályi alapja nincs! Ezért alkalmazására legfeljebb csak akkor kerülhet sor jogszerűen, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.