Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. június 30-án (3. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 51

[…] fiatalkorúak kötelesek kikérni törvényes képviselőjük, elsődlegesen a szülő hozzájárulását, a 16 és 18 év közötti korosztály ebben a vonatkozásban már felnőtt, egyedül dönthet. Az Mt. általános szabályai a munkaviszonyra vonatkozóan természetesen irányadóak a fiatalkorú munkavállalókra is. Ezen túlmenően a foglalkoztatásra találunk speciális szabályokat. Az Mt. alapján fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat (Mt. 75. §). Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatalkorú nem vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetőleg előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, az NM rendelet sorolja fel. E rendelet a szórakozóhelyen való foglalkoztatást kategorikusan nem zárja ki, de felsorol olyan kizáró munkakörülményeket, amelyek előfordulhatnak ilyen munkavégzési helyen is (pl. hőterhelés, mikrohullám-expozíció). Az Mt. 129/A. §-a kimondja, hogy a fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8 óra, illetve heti 40 óra lehet. Így egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem rendelhető el – teljes munkaidő esetén – 8 óránál hosszabb munka naponta. Rendkívüli munkavégzés sem rendelhető el. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A fiatal munkavállaló esetében a napi pihenőidő mértéke legalább 12 óra kell, hogy legyen, a heti pihenő­időt pedig mindig 2 napra vonatkozóan kell kiadni, melynek egyike vasárnap lehet csak. A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, […]