1264 talált cikk a Munkabér kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A munkavállalónkkal határozott időre, egy évre kötöttünk kölcsönzésre irányuló szerződést. Problémánk, hogy nem tudjuk kölcsönbe adni, és szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyt. Ezt megtehetjük-e úgy, hogy kifizetjük neki a hátralévő időre az átlagkeresetet?

Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?

Kérdés: Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?

Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?

Kérdés: Lehetséges-e a munkaszerződés megkötése olyan tartalommal, hogy előírjuk a munkavállaló számára, hogy a próbaidő alatt a munkabérének csak 80%-ára jogosult, a különbözet pedig a véglegesítéskor kerül kifizetésre?

Kérdés: 2009 januárjában a cégem 300 000 Ft-ot utalt a számlámra bónusz címén. Azt mondták, hamarosan küldik az erről szóló papírt. Most, 8 hónap után kaptam egy papírt visszadátumozva, hogy bónuszként átutalják nekem ezt az összeget, cserébe én vállalom azt, hogy ha 12 hónapon belül felmondok, ezt az összeget vissza kell fizetnem, illetve az utolsó fizetésemből levonják. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Kérdés: Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyház vagyunk, a hívők adományaiból összegyűlt pénzből templomfelújításba kezdtünk, a hívők személyesen is közreműködnek az építési munkálatokban. A hitközség tagjai díjazás nélkül segítenének, feltéve hogy ez nem ütközik valamilyen jogszabályi tilalomba. Munkabérnek nem minősülő, pusztán jelképes tárgyjutalomban részesíthetnénk-e az építkezésben segédkező híveket?

Kérdés: Általános iskolai pedagógus vagyok, közös megegyezéssel szüntetjük meg a jogviszonyomat. A munkáltatóm tájékoztatott, hogy az évi szabadságom időbeli függvényében a nyári szünetben 12 nappal több szabadságot vettem igénybe, ezért vissza kell fizetnem körülbelül félhavi illetményemet. Mivel nyáron nincs tanítás, ha akartam, sem tudtam volna dolgozni! Valóban vissza kell térítenem ezt az összeget?

Kérdés: A munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet alapján augusztus 21-ét (pénteket) augusztus 29-én (szombaton) kellett ledolgozni. A szakszervezeti tisztségviselő augusztus 10-én (hétfőn) jelezte, hogy a munkavállalók inkább augusztus 15-én szeretnék ledolgozni az augusztus 21-ét, augusztus 29-e helyett. Kérdésünk: eltérhet-e a munkáltató a rendeletben meghatározott munkarendtől, vagy ezek a szabályok kötelezőek egy általános munkarendben üzemelő munkáltató számára? Cégünk – a szakszervezet kérésének megfelelően – augusztus 15-én rendelte be a munkavállalókat augusztus 29-e helyett. Kell-e rendkívüli munkavégzésért pótlékot fizetnünk részükre?