1267 talált állásfoglalás a Munkabér kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyház vagyunk, a hívők adományaiból összegyűlt pénzből templomfelújításba kezdtünk, a hívők személyesen is közreműködnek az építési munkálatokban. A hitközség tagjai díjazás nélkül segítenének, feltéve hogy ez nem ütközik valamilyen jogszabályi tilalomba. Munkabérnek nem minősülő, pusztán jelképes tárgyjutalomban részesíthetnénk-e az építkezésben segédkező híveket?

Kérdés: Általános iskolai pedagógus vagyok, közös megegyezéssel szüntetjük meg a jogviszonyomat. A munkáltatóm tájékoztatott, hogy az évi szabadságom időbeli függvényében a nyári szünetben 12 nappal több szabadságot vettem igénybe, ezért vissza kell fizetnem körülbelül félhavi illetményemet. Mivel nyáron nincs tanítás, ha akartam, sem tudtam volna dolgozni! Valóban vissza kell térítenem ezt az összeget?

Kérdés: A munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet alapján augusztus 21-ét (pénteket) augusztus 29-én (szombaton) kellett ledolgozni. A szakszervezeti tisztségviselő augusztus 10-én (hétfőn) jelezte, hogy a munkavállalók inkább augusztus 15-én szeretnék ledolgozni az augusztus 21-ét, augusztus 29-e helyett. Kérdésünk: eltérhet-e a munkáltató a rendeletben meghatározott munkarendtől, vagy ezek a szabályok kötelezőek egy általános munkarendben üzemelő munkáltató számára? Cégünk – a szakszervezet kérésének megfelelően – augusztus 15-én rendelte be a munkavállalókat augusztus 29-e helyett. Kell-e rendkívüli munkavégzésért pótlékot fizetnünk részükre?

Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.

Kérdés: Egyik kolléganőnk, aki közalkalmazotti jogviszonyban állt, tavalyi év során történt áthelyezését követően köztisztviselő lett. Közalkalmazottként idén júliusban lett volna jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra, azonban mivel tavaly távozott, így nem került számára kifizetésre a 25 éves jubileumi jutalom. Köztisztviselőként a szolgálati idő számításakor a kollégák megállapították, hogy a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosító időnél már több szolgálati ideje van, és meghatározták, hogy mikor illeti majd meg a 30 éves jubileumi jutalom. Tehát köztisztviselőként sem kapta meg a 25 éves jubileumi jutalmat, mert annál már több szolgálati ideje volt. A kolléganő felháborodott, hogy így elesett a 25 éves jubileumi jutalomtól, és perrel fenyegetőzik. A jogviszonyba beszámító időket a Kjt., illetve a Ktv. alapján számítottuk, amelyet a kolléganő nem vitat. A kérdésem, hogy helyes jártunk-e el, hogy nem fizettük ki a közalkalmazotti 25 éves jubileumi jutalmat? Tényleg elesik-e a köztisztviselői 25 éves jubileumi jutalomtól?

Kérdés: A kft. több műszakos munkarendben dolgozik, de az egyik üzemrészben csak egy műszak van. A napi munkaidő 8 óra. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a 20 perces munkaközi szünetből 10 percet ledolgoztat úgy, hogy a munkaidőkezdést 10 perccel előbb rendelte el. Az egy műszakos munkarendben dolgozók munkarendje 5.50-től 14 óráig tart. Kérdésem az, hogy a napi 10 perc összeadható-e havonta az éjszakai műszakpótlék számfejtéséhez, ha nem, akkor hogyan lehet, illetve kell-e éjszakai pótlékot számfejteni?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?

Kérdés: Mezőgazdasági vállalkozóként a le nem szedett, be nem gyűjtött, ily módon visszamaradt terményt gyakorta csak oly módon tudom értékesíteni, hogy azt méltányos áron azok számára adom el, akik saját háztartási céljaikra leszedik. A terményeket leszedő és azokat megvásároló személyek esetében elképzelhető, hogy munkavégzésüket egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával munkaviszonynak minősítse a munkaügyi hatóság?

Kérdés: Az alkalmi munkavállalásról szóló jogszabály előírja a közteherjegy beragasztását az AM könyvbe. Gyümölcsszedésre alkalmazott alkalmi munkásokat célszerű teljesítménybérrel foglalkoztatni. A munkanap elején nem lehet tudni, kinek mennyi lesz a teljesítménye, így mekkora összeget írjunk a könyvbe. Be lehet-e írni azt az AM könyvbe, hogy pl. 300 Ft/láda a fizetendő munkabér, és a nap végén a ládákat összeadva beragasztják a megfelelő bélyeget?

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?