55 talált cikk az Elháríthatatlan+külső+ok kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?

Kérdés:

A munkaidőkeret helyes elszámolásához kérnénk állásfoglalásukat. Cégünknél bevezetésre került a 3 havi munkaidőkeret, havibéres és óradíjas munkavállalóinknál egyaránt. Nem minden esetben tudjuk a dolgozó részére biztosítani a havi kötelező pihenőnapokat. Helyesen járunk el, ha a dolgozó pihenőnapját 100%-os bérpótlékkal számfejtjük? Valamint vannak olyan órabéres dolgozók, akik sajnos nem teljesítik a kötelezően előírt óraszámot, viszont kifizetésre kerül részükre, itt van-e esetleg más lehetőség?

Kérdés: Az egyik szerdai munkanapon az áramszolgáltatás karbantartás miatt szünetelni fog. Acég munkanap-áthelyezést akar az e napot megelőző szombatra, megteheti ezt? Ebben az esetben a szerdai munkanapra mit számfejtsünk? Fizetés nélküli, igazolt, nem fizetett távollétet? Tehát nem jár díjazás az Mt. 146. §-a alapján, mert elháríthatatlan külső okból nem volt foglalkoztatás? Aszombati napot rendes munkanapnak kell tekinteni, vagy rendkívülinek, és 100% pótlékot kell fizetni? Megállapodhat a munkáltató és a munkavállaló a munkanap-áthelyezésről?

Kérdés: Cégünk egy építkezésen látott el alvállalkozóként kivitelezői feladatokat. A fővállalkozóval kötött megállapodás alapján a munkához szükséges állványzatot ő biztosította, és a többi vállalkozással összefüggésben neki kellett biztosítani a munkavédelmi szabályok megtartása érdekében a tevékenységek összehangolását is, viszont az állványzatot egy másik munkáltató kotrógépe felborította, aminek következtében több munkavállalónk is megsérült. Mivel a fővállalkozó volt a felelős a munkavédelemért, perelhetnek minket a munkavállalók a sérülések miatt?

Kérdés: A munkavállalónk takarítói, néha takarítói csoportvezetői munkát lát el a munkakörében. Az egyik nagyobb projektmunkánál beosztott volt, és egy huzatos helyen ablaktisztítási feladatokat végzett. Az ablak dupla szárnyú volt, a belső szárny, amin dolgozott, ép üvegű volt, a külső azonban törött. Tudta is, mivel a munkavédelmi oktatásokon mindig elhangzik, hogy a törött ablakon nem lehet dolgozni, azt jelenteni kell a műszakvezetőnek (ezt nem tette meg). Mégis baleset történt, mivel a huzat miatt a külső ablakszárny meglódult, és ahogy a munkavállaló annak becsapódását meg akarta akadályozni, elkapta, az ütődéstől a sérült üveg eltört, és kezét súlyosan összevágta. Mint munkáltató van felelősségünk?

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?

Kérdés: 2020. május 4. napjától a 169/2020. Korm. rendelet értelmében a személyek szabad mozgását korlátozó 95/2020. Korm. rendelet és a 71/2020. Korm. rendelet hatálya Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. A járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt azonban a legtöbb kereskedelmi üzlet nyitvatartása Budapesten sem tilos. A tapasztalatunk az, hogy mivel az emberek csak a 71/2020. Korm. rendeletben meghatározott alapos indokkal hagyhatják el a lakásukat, az ilyen típusú üzletekbe csak nagyon ritkán látogatnak. Lehet-e úgy értelmezni ezt a helyzetet, hogy a szabályozás ezeknek az üzleteknek a működését lényegében ellehetetlenítette, és ebből következően meg lehet-e szüntetni a határozott időre alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát az Mt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján, arra hivatkozva, hogy a munkaviszony fenntartása a munkáltató számára elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik?

Kérdés: Amennyiben azért nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat, mert a beszállítóink leálltak (egy részük nem kap alapanyagot, mert az tiltólistás országból érkezne, másik részük a COVID-19-járványra hivatkozással állt le), és így nincs alapanyagunk, akkor a munkavállalók számára ez díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?

Kérdés: Amennyiben a kölcsönvevők megszüntetik a munkavállalók kikölcsönzését, arra hivatkozással, hogy a COVID-19-járvány miatt leállítják/csökkentik a termelést, akkor a kölcsönzött munkavállalónál a kikölcsönzés hiánya díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?

Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?