Munkáltatói nyilatkozat kiadása – aláírás nélkül

Kérdés: Óvodában dolgozó munkavállaló elérte a nők 40 éves nyugdíjjogosultságához szükséges időt, és kérvényezte a nyugdíjának visszamenőleges megállapítását. A Nyugdíjfolyósító Intézet felé benyújtandó foglalkoztatói nyilatkozatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezető nem írta alá. Ebben az esetben megtagadható-e ennek a nyilatkozatnak a kiadása a munkavállaló felé, mely igazolná, hogy a munkavállaló köznevelési intézményben dolgozik, és így nem lenne szükséges a nyugdíja szüneteltetése a fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya mellett?
Részlet a válaszából: […] kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítése, valamint a Púétv.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Púétv. 6. § (2)-(3) bek.]. A nyugellátásra való jogosultság megállapítása a köznevelési jogviszonyból eredő jogokra és kötelezettségekre is kihatással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Iratbemutatás foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzésnél

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi ellenőr jogosult-e a belső céges levelezésbe betekinteni, amely esetleg olyan információkat tartalmaz, mely további vizsgálatra, bírság kiszabására stb. adhat okot?
Részlet a válaszából: […] bek.]. Ez lehet egy elektronikus dokumentum is, például egy e-mailes levélváltás is, ha ez a hatóság megítélése szerint a tényállás tisztázásához szükséges. Például, a tanúként meghallgatott munkavállalók nyilatkozata szerint, a munkáltató egy e-mailben adott tájékoztatást arról, hogy a tárgyévi szabadságot nem fogja természetben kiadni. Ha a hatóság felhív az irat csatolására, akkor annak elmulasztása vagy valótlan adat közlése esetén az elmulasztott adatszolgáltatás vagy iratbemutatás az eljárás során utóbb már nem pótolható. A hiányzó bizonyítékot az ügyfél a nyilatkozatával sem pótolhatja [115/2021. Korm.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Bíróság illetékességének kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavállaló és a munkáltató jogvitájukra egy bizonyos törvényszék illetékességét kötik ki. Ez a bíróság a munkáltató székhelye szerint illetékes bíróság, amely nagyon messze (az ország másik végében) van a munkavállaló állandó lakóhelye, valamint tartózkodási helye szerint illetékes bíróságtól, és így volt ez a munkaszerződés aláírásakor, azaz e rendelkezés kikötésekor is. Most a munkavállaló perelne, azonban nagyon hátrányos neki a kikötött bíróságra eljárni. Egyetértenek-e azzal, hogy munkaszerződésben nem lehet kikötni kizárólagos illetékességet, vagy pedig ez lehetséges?
Részlet a válaszából: […] következik, hogy amennyiben a munkaügyi per nem vagyonjogi per, kizárt az illetékesség felek általi kikötése. Ezen túlmenően ugyanerre az eredményre lehet jutni, ha a Pp. munkaügyi perekre irány­adó különös illetékességi szabályait ún. kizárólagos illetékességi szabályokként fogjuk fel.A Pp. 7. §-a (1) bekezdésének 18. pontja szerint a vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. Eszerint azonban nem kizárt az olyan értelmezés, melynek értelmében valamennyi per vagyonjoginak tekinthető, kivéve, ha az nem személyiségi jogi vagy személyállapoti per. Ha ez a feltevés igaz, akkor a munkaügyi perek jelentős része is idetartozhat, melyet megerősít a Debreceni Ítélőtábla egyik határozata is (Debreceni Ítélőtábla Pkk.I.20.376/2018/2. határozat). Ennélfogva nem kizárt a kizárólagos illetékesség kikötése sem. A munkaszerződésben általános szabály szerint a munkavállaló javára lehet eltérni [Mt. 43. § (1) bek.]. Ha elfogadjuk, hogy a Pp. – munkaügyi perekre nézve vagylagos illetékességi szabályokat kimondó – 513. §-a munkaviszonyra vonatkozó szabály, a Pp. 27. §-a pedig olyan jogszabály, mely ettől eltérést biztosít a felek számára, elviekben nem kizárt az azoktól való, akár a munkavállaló hátrányára történő eltérés sem (hiszen a Pp. 27. § kifejezetten a felek eltérő megállapodását is lehetővé teszi). Ezzel szemben a szakirodalomban van számos olyan értelmezés is, amely szerint a munkaügyi per fogalmilag nem tartozhat a vagyonjogi perek közé, ezért kizárólagos illetékesség sem köthető ki. Olyan álláspont is ismert, mely szerint a vagylagos illetékességi szabályoktól nem lehetséges az eltérés, mert az a munkavállaló hátrányára szól. Ezzel összefüggésben indokolt idézni a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának (2018. június[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Illetménykiegészítés és túlóra egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. A 3/2023. (VII. 14.) OKFŐ utasítás 4.5 pontja alapján többletfeladat ellátásáért eseti illetménykiegészítés fizethető OKFŐ jóváhagyással. Amennyiben ezt a feladatot a rendes munkaidőn túl látja el a munkavállaló, túlórát kell-e utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] átmeneti többletfeladatok – ide nem értve a helyettesítést – teljesítéséért állapítható meg. Elő­fordulhat, hogy az így előírt feladatok ellátása nem oldható meg rendes munkaidőben. Ilyen esetben természetesen alkalmazni kell a rendkívüli[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Vasárnapi pótlék két műszakos tevékenységben

Kérdés: Dolgozónk két műszakban dolgozik (H-P, 6:00-14:00 és 14:00-22:00). A kérésére egy hétfői napra a beosztása 5:00-13:00-ra került változtatásra. Jár számára 1 órára a vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] munkaszüneti nap része legyen [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,a) rendes munkaidőre, ha a vasárnapi munkavégzésre kizárólag azért kötelezhető, mert őtaa) a több műszakos tevékenység keretében,ab) készenléti jellegű munkakörben, vagyac) kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónálfoglalkoztatják, vagyb) a rendkívüli munkaidőre, ha a munkavállaló az a) pontban írtak szerint jogosult lenne rendes munkaidőre is a vasárnapi pótlékra, vagy amennyibe a munkavállaló a vasárnapi munkavégzésre rendes munkaidőben nem kötelezhető.Figyelemmel arra, hogy a kérdés szerinti esetben – feltételezve, hogy a munkáltatónál az a tevékenység, amelyben a munkavállaló dolgozik, a leírtak szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Eszjtv. személyi hatálya – az informatika és az ügyvitel

Kérdés: Költségvetési szerv alá tartozó egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló háziorvos, asszisztens, fogszakorvos, iskolavédőnő és iskolaorvos munkakörökben is vannak munkavállalóink. Szeretnénk felvenni az egészségügyi szolgálati jogviszonyokhoz kapcsolódóan adminisztratív feladatok elvégzésére egy dolgozót. Az egészségügyi adminisztratív feladatokat ellátó dolgozót milyen jogviszonyban lehet alkalmazni: egészségügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (1) és (4) bek.]. A kérdés alapján a szóban forgó munkáltató (részben) egészségügyi szolgáltatásokat is nyújt, ezért az Eszjtv. hatálya alá tartozik. Az idézett szabályból eredően e munkáltatónál az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek ellátására foglalkoztatott személynek is egészségügyi szolgálati jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Helyszínelés beosztás szerinti munkaidő után

Kérdés: Munkavállalóink más telephelyi munkavégzés után az autóval karamboloztak. Személyi sérülés nem történt, viszont a rendőrségi helyszínelés idejére ott kellett maradniuk, ezért késő éjszaka érkeztek haza. Milyen díjazásra jogosultak a kieső szabadidejükért?
Részlet a válaszából: […] kérdés alapján feltehető, hogy a baleset maga még a munkaidő alatt következett be. A helyszínelés azon tartama, amely a beosztás szerinti (rendes) munkaidőből még hátra lévő időt érinti, ezt nem minősíti át, azaz az továbbra is (rendes) munkaidőnek számít. Ennek eltelte után azonban a helyszínelés idejének hátralévő részére már egyértelműen a munkaviszonytól független okból, a rendőrség intézkedése, és nem a munkáltató utasítása alapján kellett a baleset helyszínén maradni. Mivel pedig ebben az időben a munkavállaló nem dolgozott, nem állt a munkáltató rendelkezésére (valójában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Napi munkaidő maximuma alkalmi munka esetén

Kérdés: Ügyfelem 24 órás készenléti jellegű munkakörben (portás, telepőr) foglalkoztat magánszemélyeket. Az egyik magánszemély megbetegedett. Valószínűleg hosszú távon betegállományban marad. A helyi munkaerőpiaci helyzet nem teszi lehetővé teljes állású kollégával a kiváltását. Ezért helyettesítését egyszerűsített foglalkoztatás keretében tervezi. Ők hasonló munkakörben dolgoznak máshol, és szabadidejükben dolgoznának az ügyfelemnél. A munkaidő reggel hattól következő reggel hatig tartana. Megteheti ezt ilyen módon? Annyi biztos, hogy az Efo-tv. nem tiltja. Viszont az Mt. az egyszerűsített munkaviszonyban maximalizálja a munkaidő hosszát 12 órában. Vonatkozik ez a készenléti jellegű munkára is?
Részlet a válaszából: […] bek., 203. § (1) bek. g) és g) pontok]. Annak tehát nincs akadálya, hogy a felek egyszerűsített munkaviszonyt létesítsenek egy olyan munkakörre, amely egyébként készenléti jellegűnek minősülne, ám a munkaidő nem haladhatja meg az általános teljes napi munkaidőt (nyolc órát), az egy napra beosztott óraszám pedig egyenlőtlen beosztás mellett sem lehet több[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Utazási kedvezményre jogosító jogviszonyok időtartama

Kérdés: A 38/2024. Korm. rendelet szerint a munkáltató az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, felsorolt munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni. A "365 napon (...) munkaviszonnyal rendelkezik" kitétel egy év – közszférában töltött – jogviszony meglétét feltételezi? És ehhez például 20 év jogviszonnyal rendelkező dolgozó 10 évvel ezelőtti közszférában eltöltött jogviszonya is beszámítható? Vagy csak a március 31. napját közvetlenül megelőzően szerzett jogviszony számítható be? Vagy a 365 napon belül bármennyi jogviszony elegendő a megjelölt munkáltatóknál? A másik kérdésem a "tárgyév március 31-ét megelőző" fordulatra vonatkozik. Ha új belépő dolgozóról beszélünk, és például szeptember 1-jén kezdődik a jogviszonya, esetében is a március 31-ét megelőző jogviszonyok vehetők figyelembe?
Részlet a válaszából: […] személy és – a civil társaság kivételével – a civil szervezet olyan alkalmazottja, aki az a) pont szerinti alkalmazottal azonos munkakört tölt be egészségügyi intézményben, szociális intézményben vagy oktatási intézményben.Az előző felsorolás szerinti munkáltató a rendelet melléklete szerinti utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, az előző felsorolás szerinti munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni [38/2024. Korm. rendelet 7. § (1)-(2) bek.].A szabályozásból – különösen a részidők összeszámítására vonatkozó előírásból – álláspontunk szerint az következik, hogy a jogosultnak a tárgyév március 31. napját közvetlenül megelőző 365 napban (ami nem azonos egy évvel, szökőév esetén 1 nap eltérés van a két érték között) a rendeletben felsorolt munkáltatóknál folyamatosan munkaviszonyban (helyesen: a felsorolt foglalkoztatási jogviszonyok valamelyikében) kell állnia. A szabályozás lényege tehát az, hogy meg kell vizsgálni, a tárgyév március 31-én igaz-e, hogy a megelőző 365 nap mindegyikén jogosító foglalkoztatási jogviszonyban állt-e az érintett. Ha igen, akkor a foglalkoztató kiadja részére az utazási igazolványt, ha nem, akkor nem. Ez az új belépők kérdését is megoldja, hiszen, haa) 2024. március 31-én a rendeletben felsorolt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Munkavégzés húsvétvasárnap

Kérdés: A munkaidőnaptárban a március 31-e, húsvétvasárnap nem munkaszüneti nap. A hivatalosan kihirdetett 2024. évi munkaszüneti napok listájában sem szerepel, így arra jutottunk, hogy ez a nap nem munkaszüneti nap, így azoknak a munkavállalóknak, akik ezen a napon dolgoztak, nem jár a 100% munkaszüneti napi pótlék (csak a vasárnapi 50% pótlék jár, a munkáltató tevékenységének függvényében). Van olyan kölcsönvevő partnerünk, aki vitatja ezt az álláspontot az Mt. 102. és 140. §-ában foglaltakra hivatkozva. Melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében [Mt. 102. § (4) bek.]. Tehát a húsvétvasárnap bár nem munkaszüneti nap, a beosztási szabályok szempontjából ugyanúgy viselkedik. Ezért e napra csak az Mt. 102. §-ának (2) bekezdésében felsorolt esetekben osztható be munkaidő,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4