469 talált cikk a végzettség kifejezésre

Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek – őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?

Kérdés: Egyik munkavállalónk teljesítményével nem vagyunk megelégedve. Vezetői feladatainak határidejét sorozatosan nem tartja be, döntéseket nem tud hozni, folyamatokban hibázik. Szeretnénk felmondani neki, de öt éven belül nyugdíjas lenne. Jelenlegi munkaköréhez idegen nyelv ismerete szükséges, ami neki nincs, végzettsége nem megfelelő a pozícióhoz. Ajánljunk fel neki másik munkakört?

Kérdés: Jogszerű-e, ha a dolgozó garantált bérminimumának összege az alábbi bérelemekből tevődik össze: garantált illetmény összege + munkáltatói döntésen alapuló illetmény + garantált bérminimumra való kiegészítés?

Kérdés: Óvodapedagógus besorolható-e a Pedagógus I. bértábla 0-2/4 gyakornok felsőfokú alap sorába, ha a szakmai tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett a következőképpen? A záróvizsga-bizottság előtt 2015. június 10-én sikeres záróvizsgát tett, a hallgatói oklevél kiállításának feltételéül szabott nyelvvizsga-kötelezettségének viszont nem tett eleget, ezért részére az oklevelet nem adták ki. Ezen személy besorolása Pedagógus I. középfok vagy felsőfok alap? Az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdése az alkalmazásra vonatkozik, vagy a bértáblában is alkalmazható-e a felsőfok?

Kérdés: Integrált intézményünkben dolgozó közalkalmazottak szociális, bölcsődei és egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. Új vezetőnk kontrollert kíván alkalmazni. A kontroller feladata lenne például: "támogató jellegű üzemgazdasági szolgáltatás nyújtása az intézményvezető számára a célorientált tervezéshez, irányításhoz; közreműködés a kontrollingrendszer bevezetésében, működtetésében; elkészíti az intézmény kontrollingtervét; a felelős vezetőkkel való egyeztetés alapján a szükséges intézkedésekre javaslatot tesz; koordinálja a részcélok, illetve résztervek teljesülését; szervezi a beszámolórendszert". Szociális, bölcsődei területen a kontroller közalkalmazottként való alkalmazása elfogadható-e?

Kérdés: Söröző-borozó italkimérés üzemeltetéséhez a cégünk ügyvezetőjének közgazdasági érettségi, mérlegképes könyvelői és munkavállalási-tanácsadói végzettsége van. Ez elegendő-e az italkimérés üzemeltetéséhez?

Kérdés: Munkavállaló alkalmazásának feltétele lehet-e a leltárfelelősség vállalása? Amennyiben igen, akkor a munkáltatónak van arra lehetősége, hogy arra hivatkozással szüntesse meg felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, hogy az adott munkakört olyan munkavállalóval szándékozik betölteni a továbbiakban, aki a vele meghatározott tartalom szerinti leltárfelelősségi megállapodást köt? Álláspontunk szerint ilyen esetben "minőségi cseréről" lenne szó. Azt is szeretnénk tudni, hogy arra van-e lehetőség, hogy ha egy munkavállaló munkakörét a felek közös megegyezéssel kívánják módosítani, akkor a munkáltató az új munkakör vonatkozásában írja elő feltételként a leltárfelelősség vállalását? Ezen túlmenően abban is kérjük állásfoglalásukat, hogy amennyiben a munkáltató jogszerűen szabhatja feltételként a leltárfelelősség vállalását a jogviszony létesítéséhez, akkor mi a jogi helyzet, ha a munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást az Mt. 184. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra hivatkozással, a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondja? Ez lehet felmondás jogszerű indoka?

Kérdés: Egyesített szociális intézményünk egyik szervezeti egysége a gazdasági és műszaki egység, melynek vezetője a gazdasági vezető. Az intézmény gazdasági vezetője felsőoktatásban szerzett végzettséggel és regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik. A gazdasági vezető tekintetében jelen esetben hogyan kell értelmezni a 368/2011. Korm. rendelet 12. §-ában foglaltakat? A gazdasági vezető iskolai végzettsége és szakképesítése megfelel-e a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak, figyelemmel arra is, hogy külön pénzügyi-számviteli csoport is működik, amelynek csoportvezetője középiskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő?

Kérdés: Gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalónk bejelentette munkába való visszatérési szándékát. A munkavállaló gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét. Mielőtt fizetés nélküli szabadságát megkezdte volna, a munkakörében – a munkáltatónál az azonos munkakört betöltő összes többi munkavállalóval megegyezően – egyenlőtlen munkarendben alkalmazta a munkáltató. A dolgozó kérte, hogy mivel gyermeke elhelyezésével, ellátásával jelenleg nem fér össze a 12 órás foglalkoztatása, emiatt 8 órás, általános munkarendben tudna munkát végezni. Az Mt. 113. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Működési rendjére tekintettel azonban a munkáltató számára jelentős nehézségekbe ütközne annak megoldása, hogy kizárólag e munkavállaló vonatkozásában alkalmazzon általános munkarendet. Helyesen értelmezi-e a munkáltató a jogszabályt és ezzel összefüggésben a lehetőségeit ebben a helyzetben, ha az alábbiak szerint gondolkodik? A munkavállaló jelen esetben nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatáshoz, és általános munkarendben kéri a foglalkoztatását, melyhez joga van, hiszen gyermeke még csak 2 éves. A gyermek 3 éves koráig a munkáltatónak szükséges biztosítania az általános munkarendben való foglalkoztatást. Ugyanakkor a 8 óra adott munkanapra történő beosztását a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni. Ekkor azonban az Mt. 6. §-ának (3) pontját is szem előtt kell tartania, mely szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés elve alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Abban az esetben, ha a munkáltató munkaszervezési okból kifolyólag nem tudná biztosítani a munkavállaló foglalkoztatását, állásidő-fizetési kötelezettsége állna fenn az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésével a munkáltató ebben az esetben nem tud élni, ugyanis az Mt. 66. §-ának (5)–(6) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában a munkavállaló szokás szerinti munkavégzési helyén – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Jelen esetben ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a munkáltatót a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló vonatkozásában továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, ezért a munkavállaló távolléte idejére felvett munkavállaló munkaszerződésének módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé.

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője 30 éves jubileumi jutalomra jogosult 2016-ban. Miből kell számítani a jutalmat? Részét képezi-e a pótlék és az illetménykiegészítés a jubileumi jutalom alapjának?