Munkabaleset miatti kártérítés

Kérdés: Könnyűipari csomagolócég vagyunk, csomagolóanyagokat állítunk össze, illetve termékeket csomagolunk. Egyik munkavállalónk a munkavégzéshez használt tűzőgépben kapcsokat cserélt, amikor egy szerencsétlen mozdulat következtében az eszközt elsütötte, és az egyik ujja megsérült. A sérülése miatt egy napot keresőképtelen állapotban volt, üzemi baleset okán, majd újra munkába tudott állni. A gyógyulása teljes volt, a sérülést követően heg sem látható. A munkavállalót most kollégái azzal biztatják, hogy forduljon bírósághoz, mivel neki a baleset miatt milliós kártérítés jár. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez valóban így van-e!
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 18.
Kapcsolódó címkék:      

Természetbeni juttatásként közlekedési kedvezmény adómentessége

Kérdés: Az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezményekről szóló 324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja közlekedési kedvezménynek tekinti azt a természetbeni juttatást, amelyet a helyközi közúti vagy helyi személyszállítási közszolgáltatást végző társaság munkavállalója, nyugdíjasa, munkavégzésével összefüggésben szerzett egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban részesülő vagy jogszabály alapján súlyosan fogyatékosnak minősülő volt munkavállalója, valamint ezen említett személyek igényjogosult hozzátartozója, valamint halálos üzemi balesetet szenvedett volt munkavállaló igényjogosult hozzátartozója részére díjmentes vagy kedvezményes utazás céljára a 2. §-ban foglalt feltételek mellett biztosítanak. Az 1. § (2) bekezdésében található az "igényjogosult hozzátartozó" fogalmának meghatározása a fentiek tekintetében: a magánszeméllyel közös háztartásban élő házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, az eltartott gyermek (ideértve a mostoha-, a nevelt és örökbe fogadott gyermeket is) 18 éves koráig, vagy nappali tagozatos iskolai tanulmányainak befejezéséig, vagy a családi pótlék folyósításának idejéig. A munkáltató saját szabályzatában úgy rendelkezik, hogy a kedvezményre jogosult munkavállaló elhalálozása esetén özvegye az esetleges újabb házasságkötésig, gyermeke pedig az ezen a jogcímen szerzett jogosultság feltételeinek fennállásáig kedvezményét megtarthatja. A kérdésünk az, hogy az elhunyt munkavállaló özvegye (aki újabb házasságot nem kötött, a volt munkavállaló lakcímén lakik) és gyermeke igényjogosult hozzátartozónak minősül-e a fenti jogszabály alapján? Vagy­is adómentesen adhatja-e részükre a helyközi közúti személyszállítást végző társaság (a munkáltató) a közlekedési kedvezményt, tekintettel a jogszabályra és saját szabályzatára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben is idézett jogszabályok alapján az elhunyt munkavállaló özvegye és gyermeke nem tekinthető igényjogosult hozzátartozónak, csak akkor, ha a munkavállaló üzemi balesetben veszti életét [324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1)–(2) bek.]. Ebből eredően, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Munkahelyi baleset – üzemi baleset

Kérdés: Cégünknél ebédidőn kívüli étkezés során következett be baleset az e célra kialakított konyhában. Értelmezésem szerint a vonatkozó jogszabályok alapján csak a szervezett étkezés során bekövetkezett baleset számít munkabalesetnek, illetve üzemi balesetnek az tekinthető, ha a baleset a munkavállalót a munkavégzéssel összefüggésben éri. Mivel az étkezés szerintünk nem tekinthető a munkavégzéssel összefüggőnek, helyesen gondolom, hogy ez nem tekinthető üzemi balesetnek? Illetve adott esetben üzemi balesetnek minősülne az az eset, amikor nincs szervezett étkeztetés a munkáltatónál, a munkavállaló ezért a telephelyen kívül vásárol élelmiszert, és ekkor éri baleset?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt kiemeljük, hogy sem a régi, sem az új Mt. nem használja sem a munkabaleset, sem az üzemi baleset fogalmát. A munkabaleset definícióját az Mvt. adja meg, társadalombiztosítási ellátások szempontjából azonban azt kell vizsgálni, hogy az Ebtv. mit minősít üzemi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Betegszabadság – az arányosítás feltételei

Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére– ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi balesetet ésfoglalkozási betegséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történőgondozásba vételt követő, terhesség miatti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kárigények a munkáltatóval szemben

Kérdés: A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdésből kitűnik, hogy Ön egészségsérelem miattérvényesít különböző kárigényeket munkáltatójával szemben, illetve bizonyosigényeit a bíróság már jogerősen el is bírálta. A törvény alapján a munkáltatókártérítési felelőssége teljes, tehát a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 21.

Betegszabadság szabályainak változása

Kérdés: Úgy tudjuk, május 1-jétől bizonyos esetekben mentesül a munkáltató a betegszabadság fizetésének kötelezettségétől. Kérem, tájékoztassanak a részletekről!
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áhtm. 4-5. §-a érintette az Mt. szabályait. Az Mt. 137. §(1) bekezdése szerint eddig csak az üzemi baleset és a foglalkozási betegségmiatti keresőképtelenség esetén – tekintettel arra, hogy erre az időre balesetiellátás jár – nem kellett a munkáltatónak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 27.

Egyidejűleg fennálló munkaviszonyok – a betegszabadság kiadása

Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 137. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót abetegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve atársadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegségmiatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Fot. 46. § (10) bekezdése kimondja, hogy a hallgatóhallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatóimunkaszerződést kötöttek vele. A törvény előírja továbbá azt is, hogy ahallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 17.

Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak – betegszabadságra való jogosultság?

Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 2. § szerint a közmunkaprogram keretében történőfoglalkoztatás az Mt. hatálya alá tartozik, ezért a közmunkaprogram keretébenfoglalkoztatottak munkaviszonyban állóknak minősülnek. Az Mt. általánosszabályai szerint jogosultak a közmunkaprogram résztvevői...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére– ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset ésfoglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenötmunkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bek.]...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 7.
1
…
3
4
5