Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
Részlet az állásfoglalásából: […] Noha a baleset valamennyi körülményét nem ismerhetjük, a leírtakból arra lehet következtetni, hogy a munkáltató több jogszabályi rendelkezést is megsértett. Az alábbiakban elsőként a munkabalesettel kapcsolatos munkavédelmi szabályokat tekintjük át. Munkabaleset, ami a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. június 19.

Munkahelyi baleset a konyhában

Kérdés: Munkahelyem konyhájában elestem, a mosogatógép ajtaja becsukás után visszanyílt, amit nem vettem észre, és átestem rajta. Külső bokatörést szenvedtem. Ez munkahelyi balesetnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bek.]. E károk körébe nemcsak a tényleges munkavégzés során bekövetkező károk tartoznak, hanem az ahhoz kapcsolódó, a mindennapi életvitel során történtek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Munkanapon belüli időarányos bér elszámolása

Kérdés: A nyolcórás munkarendbe beosztott dolgozót üzemi baleset éri munkaidejének negyedik órájában. A kórház erre a napra kiállítja a beteglapot, melyet a háziorvos folytat. A baleset napját hogyan kell elszámolni bér tekintetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló keresőképtelenségének tartama alatt mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek.]. Ez nem csak egész munkanapokban értendő; amennyiben a munkavállaló a munkanap közben válik keresőképtelenné (pl. baleset miatt)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 12.
Kapcsolódó címkék:      

Özvegyi nyugdíj és kártérítés

Kérdés: A férjem a munkaidő letelte után hóügyeletben volt. Minek minősül ez az idő? Sajnos a hazafelé történt balesetét nem minősítették munkahelyi, illetve úti balesetnek, ezért csak egy évig kaptam özvegyi nyugdíjat. Helyesen jártak el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A társadalombiztosítási szerv jogszerű eljárását ennyi adat alapján nem lehet megállapítani. Azt, hogy mi minősül munkahelyi, illetve úti balesetnek, az alábbi szempontok alapján kell elbírálni. Az úti baleset az üzemi baleset egyik esete, ez a biztosított munkába vagy onnan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:      

Üzemi baleset elbírálása

Kérdés: Mennyi időt vesz igénybe a munkahelyi baleset igazolása? 2016 januárjában rakodás közben baleset ért, eltört az egyik térdem, a mai napig kezelésekre járok. Se táppénzt, se fizetést nem kapok, 2016. március 31-gyel megszüntették a munkaviszonyomat is.
Részlet az állásfoglalásából: […] A baleset megtörténtét a munkáltatónak munkabaleseti vagy – ha a baleset nem minősült munkabalesetnek – üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie [217/1997. Korm. rendelet 43. § (1)–(2) bek.]. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.

Baleset csoportépítő tréningről hazafelé – a munkáltató felelősségének kérdései

Kérdés: A cég csoportépítő tréninget tartott a Balaton mellett. Visszautazáskor az egyik kocsi és a benne ülő dolgozók súlyos balesetet szenvedtek. Ez munkahelyi balesetnek tekinthető-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tényállás a különböző jogterületek szempontjából különbözőképpen ítélhető meg. Munkajogi szempontból abból kell kiindulni, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bek.]. Ha a szóban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Baleset utáni munkavállalói igények

Kérdés: 60 évesen előrehozott nyugdíjas lettem, de a munkámat folytattam tovább. Több mint 35 éve a nemzetközi árufuvarozásban veszek részt. 2016. I. 20-án rakodás közben megcsúsztam, leestem a platóról. Hívtam a munkáltatómat, elmondtam, hogy nem tudom továbbvinni az árut, mert balesetet szenvedtem. Ott a helyszínen nem kaptam orvosi ellátást, a mellettem rakodó kolléga segített beülni a fülkébe, és vártam a váltótársamat, aki órákkal később érkezett csak meg. Kerülővel hazaszállítottak, mert útközben felvettünk egy új kollégát, akinek azonnal indulnia kellett. A baleseti osztályra nem vittek be, otthon felvittek a harmadik emeletre, és elmentek. Másnap a feleségem mentőt hívott, ami elszállított a baleseti sebészetre. Megállapították, hogy a jobb térdem eltörött, és erős rándulásom van, teljesen begipszelték a lábamat. Még azon a héten felkeresett a munkáltatóm és az irodavezető, elmondtam nekik a történteket. Felajánlották, hogy mivel nem vetne jó fényt a cégre, ha jegyzőkönyvet vennének fel, úgy gondolták, fizetnek mindent utánam, mintha dolgoznék. Mivel régóta ismerjük egymást, rábólintottam. Azt mondták, hogy kiszámolnak egy átlagbért, és azt utalják. Februárban utalták azt az összeget, amiért januárban megdolgoztam, márciusban utaltak 70 000 Ft-ot, áprilisban csak akkor utaltak, amikor telefonáltam, ismét 70 000 Ft-ot. Mivel minden hónap 10-én van fizetés, úgy gondoltam, hogy felkeresem a munkáltatót, hogy a következő fizetésnap előtt tisztázzuk a dolgokat. Sajnos erre nem került sor, mert április 19-én kaptam egy ajánlott levelet, hogy 2016. III. 31-gyel a munkaviszonyomat megszüntették. Másnap bementem a munkaügyi felügyelőségre, és panasz tettem, azóta semmit nem tudok, nem keres senki, pénzt sehonnan nem kapok. Meddig kell még várnom, vagy hova kell mennem? Baleseti jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptam. A gyógyulásom sajnos lassú, a mai napig kezelésekre járok.
Részlet az állásfoglalásából: […] A leírtakból megállapíthatóan Önt a munkaviszonyával összefüggésben érte kár, amelyért a munkáltató teljes kártérítési felelősséggel tartozik [Mt. 166. § (1) bek.]. Nincs akadálya, hogy a felek a munkavállaló kárigényét megállapodásban rendezzék, és a kérdésben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással és azonnali hatályú felmondással [Mt. 64. §. (1) bek.]. Amennyiben a felek nem közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt, akkor a munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal szüntethette meg jogszerűen. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 20.

Munkabaleset valótlan bejelentésének következményei

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló valótlanul jelent be egy üzemi balesetet, mi a munkáltató jogszerű eljárása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből nem megállapítható, hogy a munkavállaló bejelentése a munkáltatóhoz vagy a munkavédelmi hatósághoz történt-e; illetve az sem, hogy a valótlan bejelentés ténylegesen egy meg nem történt munkabalesetre vonatkozik, vagy valótlan körülmények előadására. Mindezen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 21.

Keresőképtelenség okának közlése a munkáltatóval

Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése szerint a hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 14.