949 talált cikk a távollét kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat egyik intézményében (bölcsőde), a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az egyik közalkalmazott (kisgyermeknevelő) jogviszonya felmentéssel szűnik meg, mert a felmentési idő végével öregségi nyugdíjasnak minősül. Mindkét félnek ez a közös akarata, mivel a közalkalmazott nyugdíjba kíván vonulni, és az ehhez szükséges feltételekkel rendelkezik. A felmentési idő teljes időtartamára szeretné a munkáltató felmenteni a munkavégzés alól. A Kjt. alapján, jelen esetben, a felmentési idő nyolc hónap. Jogszerűen jár-e el a vezető, ha a felmentés teljes időtartamára, és nem csak a felére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzés alól?

Kérdés: Egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő dolgozónk 2024. 12. 20-án betöltötte a 65. életévét. Jogviszonya megmaradt változatlanul, mivel ekkor tartós távolléten volt. A nyugdíja folyósítása szünetel jelenleg a jogviszony fennállása miatt. A dolgozónak szeretnék megszüntetni a jogviszonyát közös megegyezéssel, ebben az esetben a felmondási és felmentési idő szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá? A 20 év szolgálati ideje megvan a dolgozónak.

Kérdés: Megtagadhatja a munkáltató a táppénzes papír elszámolását, ha a munkavállaló szabadság alatt lesz beteg, vagy a gyermeke lesz beteg, és gyermekápolási táppénzt vett igénybe? A munkáltató arra hivatkozik, hogy keresőképtelen az, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni [Ebtv. 44. § a) pont]. A munkáltató meglátása szerint szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem beszélhetünk arról, hogy a munkavállaló a munkáját nem tudja ellátni.

Kérdés: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról a gyermek 1,5 éves korában visszatérő munkavállaló pár hónap elteltével újra visszamegy fizetés nélküli szabadságra, melyre a gyermek hároméves koráig jogosult. A törvény szerint az első hat hónapban a munkavállaló jogosult szabadságra. Ebben az esetben a hat hónap újraindul? Újra halmozódni fog az első hat hónapban a munkavállaló szabadsága?

Kérdés: Lemondhat-e közös megegyezésben a munkavállaló a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadságának letöltéséről, illetve pénzben történő megváltásáról? Amennyiben igen, az később támadható-e, a munkáltató számíthat-e esetleg bírságra egy hatósági ellenőrzés során?

Kérdés:

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodavezető vezetői jogviszonya 2025. 06. 30-ával megszűnik annak okán, hogy az intézmény beolvadással megszűnik ugyancsak 2025. 06. 30-án. Az óvodavezető öregségi nyugdíjas, kérelmezte a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését (felmentési ideje 8 hónap). A munkáltató úgy döntött, hogy a felmentési időre mentesíti a munkavégzés alól. A felmentési idő kezdete: 2025. 07. 02. A felmentési időre járó távolléti díjnak része-e a 2025. 06. 30-ával megszűnő vezetői megbízási díj?

Kérdés: Portás-telepőr készenléti jellegű munkakörben, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink vezénylésében kérnénk segítséget. Négy főből tartós táppénz miatt kiesett egy fő, hárman maradtak egy időre. Szerződés szerinti munkaidejük napi 11 óra, 24 órás szolgálatokat látnak el.
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?

Kérdés: Egy anyuka 2018. 05. 25-én szülte első gyermekét, akivel CSED-ben részesült, majd GYED-et is igényelt, azt viszont átadta pár nap múlva az apukának. A második gyermek 2019. 08. 01-én született, a harmadik 2022. 05. 30-án, a negyedik 2023. 09. 13-án. Elmondása szerint az első gyermek után járó GYED (amit pár napig vett csak igénybe) volt az ő utolsó ellátása, onnantól minden ellátást apuka igényelt. Most felmondott a munkáltatójánál. Ebben az esetben melyik gyermek után és milyen időszak alapján jogosult szabadságra? Véleményem szerint minden gyermek után jár az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja alapján a szabadság.

Kérdés: A munkavállaló egyetemen tanul, most az államvizsgához szeretne igénybe venni szabadságot. Kötelesek vagyunk kiadni a részére? Ha igen, ez fizetett vagy fizetés nélküli? Nincs tanulmányi szerződése a munkáltatóval.

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése írja le azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a munkavállaló automatikusan vezető állású munkavállalónak számít. Amennyiben a munkáltató álláspontja szerint egy adott munkavállaló az általa betöltött munkakör és az általa végzett feladatok alapján vezető állású munkavállalónak minősül, erről a körülményről milyen módon, mikor és milyen mélységben szükséges tájékoztatni az adott munkavállalót? A munkáltatói jogkör gyakorlására való jogosultság (amely kiterjed munkaszerződések és módosításaik, továbbá a munkaviszony megszüntetésére irányuló dokumentumok aláírására is), amelyet a munkáltató önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezetője biztosított a HR-esként foglalkoztatott munkavállaló számára, megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségét az említett kollégának? Annak ellenére, hogy nem áll közvetlenül az ügyvezető „közvetlen irányítása alatt”. Más a közvetlen vezetője, ugyanakkor a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából teljes egészében, önállóan eljárhat az ügyvezető helyett? Amennyiben az önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető helyett más területek (pl. jog, HR, beszerzés, pénzügy) képviselői együttesen jogosultak (bármely két személy együttesen) cégjegyzésre, ez a joguk megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségüket?