117 talált cikk a szakképzés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatánál idősellátásban dolgozó, közalkalmazott, szociális gondozó munkakörű alkalmazottak egységesen C kategóriába vannak besorolva. A gondozónők végzettsége az alábbi:
1. Szakmunkás-bizonyítvány (eladó, 1993); szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2009);
2. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2006, illetve 34-762-01, 2016);
3. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; ápoló (OKJ 54 5012 01, 2008);
4. Egészségügyi Szakiskolai képesítő bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1988);
5. Egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1984);
6. Tanítóképző Főiskolán szerzett óvónői oklevél (1985, szakirányú végzettsége nincs).
Kérem szíves segítségüket annak megállapításában, hogy a felsorolt gondozónők jó helyre vannak-e besorolva a C kategóriába, vagy valamelyiküknek D-ben, esetleg E-ben kellene lenniük?

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?

Kérdés: A Fogltv. 5. §-a 2016. július 8-i hatállyal módosította a Kjt. besorolási szabályát. A Fogltv. 5. §-a szerint
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében – amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi – keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet – a Kjt. régi szabályozásából következően – nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?

Kérdés: Egyik fiatal munkavállalónk még jelenleg is egyetemre jár. Rendes munkaviszonyban áll velünk. Most szeretné, ha a kötelező szakmai gyakorlatát is nálunk végezné, az egyetemnek viszont nem felelt meg ebben a formában a munkaszerződése, holott egy teljesen szabályos, jogtanácsossal ellenőrzött munkaszerződést használunk. Hogyan módosítsuk, hogy megfeleljen az egyetemnek is a hallgatói munkaszerződés?

Kérdés: Új belépő közalkalmazottunk egy főiskolán 2011-ben pénzügyi szakügyintézői képesítést szerzett (a szakképesítés azonosító száma 55 343 01 0010 55 04). Hová sorolható be az illető? Szerinte ez diplomának minősül, ami alapján F fizetési osztályba sorolásra jogosult. Az azonosító szám alapján viszont szerintem E fizetési osztályba kell sorolni, mivel ez főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképzés.

Kérdés: Szakiskolában oktattam eddig szakoktatóként, mérnök diplomával. Kötelezhetnek-e tanári diploma megszerzésére? Vagyis ezután nem láthatom el a szakoktató feladataimat tanári diploma nélkül?

Kérdés: A szolgálati viszonyba beszámításra kellene kerülnie a szakmunkástanuló-éveknek, de ezt mivel lehet dokumentálni? (Korábban munkakönyv volt, de természetesen ebben sem szerepel.) Szeretnék kérni valamilyen jogszabályi hivatkozást, a dolgozó így hamarabb érné el a jubileumi jogosultság idejét.

Kérdés: Kolléganőnk 2012 május-júniusában az alábbi OKJ-számú végzettségeket szerezte meg: 543430501005202 – Társadalombiztosítási ügyintéző; 353430501005201 – Bérügyintéző; 543430500000000 – Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó. Kérdésünk, hogy fenti OKJ-számú végzettségek alapján a Kjt. szabályait alapul véve besorolhatjuk-e E kategóriába, mivel a bérügyi szakelőadói végzettség emelt szintű képesítés?

Kérdés: Pedagógus nyári gyakorlat keretében kötelezhető e heti 26 tanóránál több óra megtartására?

Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?