1361 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Megtagadhatja a munkáltató a táppénzes papír elszámolását, ha a munkavállaló szabadság alatt lesz beteg, vagy a gyermeke lesz beteg, és gyermekápolási táppénzt vett igénybe? A munkáltató arra hivatkozik, hogy keresőképtelen az, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni [Ebtv. 44. § a) pont]. A munkáltató meglátása szerint szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem beszélhetünk arról, hogy a munkavállaló a munkáját nem tudja ellátni.

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 279. számában megjelenő, 5390. sorszámú kérdésemet szeretném pontosítani. A portásaink munkanapja egybefüggő 24 óra, reggel 7-től másnap reggel 7-ig tart. Portás I. beosztása: 07. 01. 24 órás munkavégzés; 07. 02. 12 órás szabadság (19:00–07:00 óra között); 07. 03. pihenőnap. Ezzel egy időben Portás II.: 07. 01. pihenőnap; 07. 02. 12 órás szabadság (07:00–19:00 óra között); 07. 03. 24 órás munkavégzés. Vagyis 07. 02-re 12 órás munkaidőt is beosztunk egyszerre 2 főnek, egymást váltva (míg a 3. ténylegesen dolgozik), a szolgálat lejárta után biztosított napi pihenőidőt követően, de egyúttal arra rögtön szabadságot adunk ki. Azt írják, tilos, hogy ugyanazon a munkanapon dolgozzon és szabadságon is legyen a dolgozó. De a munkanap reggel 7-től este 7 óráig értendő, és 07. 02-án reggel 7-kor új munkanap indul, csupán megosztjuk azt 12-12 órára a két portásunk között.

Kérdés: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról a gyermek 1,5 éves korában visszatérő munkavállaló pár hónap elteltével újra visszamegy fizetés nélküli szabadságra, melyre a gyermek hároméves koráig jogosult. A törvény szerint az első hat hónapban a munkavállaló jogosult szabadságra. Ebben az esetben a hat hónap újraindul? Újra halmozódni fog az első hat hónapban a munkavállaló szabadsága?

Kérdés: Lemondhat-e közös megegyezésben a munkavállaló a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadságának letöltéséről, illetve pénzben történő megváltásáról? Amennyiben igen, az később támadható-e, a munkáltató számíthat-e esetleg bírságra egy hatósági ellenőrzés során?

Kérdés: Ha a munkaszerződés nem tartalmaz pontos munkavégzési helyet, csak annyit, hogy Magyarország területe vagy a cég összes telephelye, akkor egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónál hogyan tud eljárni szabályszerűen a munkáltató, ha azon rendelkezést vesszük alapul, miszerint három év alatti gyermeket nevelő édesanyákat nem kötelezhetnek más helységben történő munkavégzésre?

Kérdés: A Púétv. hatálya alatt a 132. § szerint munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a (7) bekezdés azt írja, hogy a Kjt. 2023. 12. 31. szerint hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Egy olyan intézmény esetében, amely a Kjt., majd az Mt. hatálya alá tartozott, és jelenleg a Púétv. hatálya alá tartozik, hogyan alakul a munkavállaló jogosító ideje? Végkielégítés, szabadság, jubileum és felmentési idő tekintetében egyaránt. Ez különösen érdekes, ha valamiért köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból kerül át a 132. § alá, mert a 2023. 12. 31. szerinti Kjt. nem ismeri el jogosító időnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Illetve egy teljesen pályakezdő esetén mi lesz például a jubileumi jogosító idő alapja?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény esetében helyettesítési díj adható-e a közalkalmazott részére abban az esetben, ha azonos munkakörben dolgozó kollégát helyettesít a szabadsága vagy a keresőképtelen állományának ideje alatt? Kaphat-e helyettesítési díjat, ha a munkakör megnevezése azonos, de a munkaköri leírásban eltérő az ellátandó feladat?

Kérdés: A munkavállaló kórházban volt április 27. és május 12. között, erre az időszakra betegszabadság került elszámolásra. Keresőképes lett május 13-án. Ebben az esetben a május 17. szombatra áthelyezett május 2-i munkanap ledolgozott lesz, vagy munkanap?

Kérdés: Portás-telepőr készenléti jellegű munkakörben, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink vezénylésében kérnénk segítséget. Négy főből tartós táppénz miatt kiesett egy fő, hárman maradtak egy időre. Szerződés szerinti munkaidejük napi 11 óra, 24 órás szolgálatokat látnak el.
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?

Kérdés: Az Ebtv. 2025. július 1-jén hatályba lépett változása okán ennek munkajogi vetületével kapcsolatosan kérném szakmai véleményüket. A 41. § akként változik, hogy nem jár csecsemőgondozási díj (CSED) a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. A 40. § (3) bekezdése alapján a CSED továbbra is a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az Mt. – a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságtól eltérően – jelenleg nem rendelkezik arról, hogyan és milyen határidővel köteles bejelenteni a munkavállaló a szülési szabadsága megszüntetését, vagy adott esetben azt, ha a 168 napos időtartam alatt a szabadságot újra igénybe kívánja venni. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha (a fizetés nélküli szabadsághoz hasonlóan) a szülési szabadság kapcsán is elvárja a munkavállalójától az igénybevételre a 15, a megszüntetésre pedig a 30 napos bejelentési kötelezettséget, hogy fel tudjon készülni a munkavállaló helyettesítésére/pótlására, illetve az eredeti munkakörébe történő visszafogadására? Vagy elegendő lehet-e, ha a felek a szülési szabadságot megelőzően közösen, írásban megegyeznek a fentiektől akár eltérő határidőkben?