Találati lista:
371. cikk / 386 Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, több műszakos munkarendben (nappali, délutáni és éjszakai műszakban) foglalkoztatnak. Általában hetente két pihenőnapra és egy szabadnapra vagyok jogosult, de ezek mindig más-más napra esnek egy négyhetes időtartamon belül, vagyis négyhetente ismétlődik a munkaidő-beosztásom. Munkáltatóm, ha egész hétre szabadságra kívánok menni, a szabadnapjaimra is kiírja a szabadságot. Mindez törvényes? Hogyan alakul a szabadság kiadása, ha egy héten csak pár napra mennék szabadságra? December 24-én, szerdán reggel leáll az üzem. Mi elméletileg ezen a héten szerdán szabadnaposok vagyunk, csütörtök-péntek fizetett ünnep, de a munkáltatóm december 24-étől december 31-ig szabadságot akar kiírni. Jogszerű az eljárása?
372. cikk / 386 Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága
Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?
373. cikk / 386 Kisgyermekes munkavállaló visszatérése a munkába
Kérdés: Egy kisgyermekes anyuka 2005. augusztus 4-étől első gyermekével, 2007. május 12-től második gyermekével vette igénybe a szülési szabadságot, és 2009. február 1-jétől pedig úgy kívánja bölcsődébe vinni a gyermekeket, hogy ettől az időponttól kezdve 6 órás munkaviszony keretében visszatérne dolgozni. Mikor szükséges a GYED-et lemondani és bejelenteni az anyukát munkaviszonyba? További kérdésem, hogy kiadható-e számára a 2005-2009 közötti időszak alatt összegyűlt szabadsága, évenként 24 munkanap?
374. cikk / 386 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
375. cikk / 386 Szabadság – jogosultság és kiadás a munkaerő-kölcsönzés alatt
Kérdés: Ha folyamatosan, de egy-egy hétre rendelik meg a dolgozót a munkaerő-kölcsönző cégtől, akkor hogyan van lehetőség a szabályos szabadság számítására, ha egy-egy ötnapos jogviszonynál a számítás nem éri el az egy napot, kerekítéssel sem? Soha nem kaphat ezért a dolgozó szabadságot? Ha így van, akkor ez nem számít hátrányos megkülönböztetésnek? Lehet-e utólagosan visszatekintve megváltást adni, az előző hetekre is?
376. cikk / 386 Rendes szabadság – számítása további munkaviszonyban
Kérdés: Ha egy 56 éves munkavállalónak két cégnél 4-4 órás munkaviszonya áll fenn, mind a két helyen ki kell adni részére a 30-30 nap szabadságot?
377. cikk / 386 Szabadság – igénybevétel azonnali bejelentéssel
Kérdés: Az Mt. alapján az alapszabadság egynegyedével – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – 15 napos bejelentési határidő mellett a munkavállaló szabadon rendelkezhet. Meghatározott körülmények fennállása esetén azonban az alapszabadság egynegyedéből – akár azonnali bejelentés mellett – három munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Kérdésünk az lenne, hogy erre a három munkanapos "rendkívüli" szabadságra is irányadó-e, hogy csak a munkaviszony első három hónapját követően igényelheti a munkavállaló?
378. cikk / 386 Szabadság pénzbeli megváltása
Kérdés: Rendes felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, és az időarányosan ki nem adott szabadságomnak egy részét (5 munkanapot) tévesen váltotta meg pénzben a munkáltatóm. Az új állásomban jár-e a plusz 13, meg nem váltott – korábban ki nem adott – szabadság az egyébként még 2008-ra engem megillető rendes szabadságom mellett, mivel a volt munkáltatóm 18 helyett csupán az említett 5 napot váltotta meg? Kérdésem még, hogy a pénzben megváltott szabadságnapok révén meghosszabbodott-e a korábbi jogviszonyom?
379. cikk / 386 Fizetés nélküli szabadság – magánerőből építkező részére
Kérdés: Új lakás építéséhez vissza nem térítendő lakásépítési kedvezményt igényeltünk feleségemmel. Néhány hónapra fizetés nélküli szabadságot akarok kivenni, hogy megkezdhessük az építkezést. Szeretném megtudni, hogy köteles-e elengedni a munkáltatóm 3-3 hónapra, és ennek milyen feltételei vannak.
380. cikk / 386 Szabadság kiadása – elhalaszthatja-e a munkáltató?
Kérdés: A GYET-en lévő munkavállalónk vissza kíván térni hozzánk heti 20 órában – a gyermeknevelési támogatás továbbfolyósítása mellett. A távolléte alatt felgyülemlett szabadságot már kiszámoltuk, de nagy szükségünk van a munkájára, ezért a tetemes mértékű szabadságát nem tudjuk most kiadni. Lehetőség van-e arra, hogy későbbi időben és ne egyszerre adjuk ki az őt megillető elmaradt szabadságokat? Természetesen a munkavégzés megkezdésében megegyeztünk, és az anyuka nem követeli a szabadságok mostani kiadását.
