367 cikk rendezése:
21. cikk / 367 Szabadságátvitel az új jogviszonyba
Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
22. cikk / 367 Szabadság – nem adható ki pihenőnapra
Kérdés: Cégünk kiskereskedelemben működik, a munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Megtehetem-e, hogy az egymást követő három pihenőnapra szabadságot adok nekik? Mint a munkáltató képviselője, eldönthetem-e ezt a munkavállaló megkérdezése nélkül?
23. cikk / 367 Lemondási idő – a "rövidítés" lehetősége
Kérdés: Hivatalunk köztisztviselőjének megszűnik a fizetés nélküli szabadsága. A köztisztviselő kérte az aktív állományba helyezését és a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságának kiadását. Ezt követően azonban szeretné megszüntetni a jogviszonyát, nem kíván visszajönni dolgozni. Ha a Kttv. 61. §-ának (2) bekezdésében foglalt két hónap lemondási időnél rövidebb időben állapodnak meg a felek, akkor erről különmegállapodásban kell rendelkezni, vagy elegendő azt a megszüntető okiratban rögzíteni?
24. cikk / 367 Szabadságkiadás egészségügyi alkalmatlanság tartama alatt
Kérdés: A munkavállaló megjelenik a jogerős orvosi határozattal, amely tartalmazza, hogy a munkakörre egészségileg alkalmatlan. Van-e arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató másnaptól kiadja részére a tárgyévi időarányos szabadságát, majd a szabadság leteltét követően valószínűleg felmondással megszünteti a munkaviszonyt, ha nincs lehetőség a további foglalkoztatására?
25. cikk / 367 Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása és a pótszabadságra való jogosultság
Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2018-tól fogyatékossági támogatásra jogosult, melyről most tájékoztatott. A Kttv. 102. §-ának (5) bekezdése alapján évenként öt munkanap pótszabadság jár a köztisztviselőnek, ha fogyatékossági támogatásra jogosult. Az előző évekre visszamenőleg megállapítható-e neki a pótszabadság? Ha igen, mikortól [figyelemmel a Kttv. 192. § (1) bekezdésére], és milyen szabályai vannak ez esetben a pótszabadság kiadásának?
26. cikk / 367 Szabadság pénzbeli megváltásának elévülése
Kérdés: A közszolgálati jogviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a köztisztviselő/közalkalmazott a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltására?
27. cikk / 367 Részmunkaidőben visszatérő szülő szabadságának kiadása
Kérdés: GYES-ről visszatérő munkavállaló jelezte, hogy szeretne visszajönni az eddigi 8 órás munkarendből 4 órás munkarendbe, mivel gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) részesül. Ha a felhalmozott szabadságát – ami 50 munkanap – 8 órában adjuk ki, ez érinti a GYOD-ellátás folyósítását? Megtehetjük, hogy kérésére a szabadságait 4 órában adjuk ki úgy, hogy a munkabére ezáltal csökkenni fog?
28. cikk / 367 Szakképzési munkaszerződés és szabadság az érettségi szünetre
Kérdés: Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatunk 11. évfolyamos (nem végzős) gépgyártás-technológusnak tanuló diákokat. 2023. május 8. és 12. között az iskola szünetet adott a diákoknak. A cégnél csütörtök és péntek a diákok gyakorlati napja, hétfő, kedd és szerda az iskolai oktatási napok. Az érettségi szünet ideje alatt az egész hétre szabadságot kell kiírnia a cégnek, vagy csak a csütörtöki és pénteki napokra?
29. cikk / 367 Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól
Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
30. cikk / 367 Szabadságkiadás – a munkavállaló rendelkezése szerint
Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, legfeljebb két részletben, 15 nappal korábban bejelentve. Megtagadhatja-e a munkáltató a szabadság engedélyezését, amennyiben azt a munkavállaló nem két, hanem több részletben kéri, és/vagy nem tartja be a 15 napos közlési határidőt? Jogszerű-e, ha a munkavállaló végül azért nem tud rendelkezni a hét munkanap szabadságával, mert kettőnél több részletben igényli, és/vagy 15 napon belül közli az igényét?
