399 talált cikk a szabadság kiadása kifejezésre

Kérdés: A közszolgálati tisztviselő 2025. február 5-én írásbeli bejelentésében jogviszonyának lemondással történő megszüntetését kérte, amelyet a munkáltató elfogadott. Lemondási ideje – jogviszonyának 2025. április 5. napjával történő megszüntetésére figyelemmel – 2025. február 6-tól 2025. április 5-ig lett meghatározva, amely időszakban a munkáltató a közszolgálati tisztviselőt jogviszonya megszűnéséig megillető összesen 30 munkanap szabadságából 12 munkanapot adott ki, így a ki nem adott szabadsága a jogviszony megszűnésére figyelemmel 18 munkanap. A 98/2018. Korm. rendeletben előírt kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében 2025. május 12-én írásban tájékoztatást kértünk a közszolgálati tisztviselőtől, a Kttv. 107. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint, a minket, mint korábbi munkáltatót terhelő szabadságmegváltási kötelezettség teljesítése érdekében. 2025. május 13-án kelt válaszában arról tájékoztatott, hogy 2025. április 6-tól kormányzati szolgálati jogviszonyt létesített. Fentiekre figyelemmel, a Kttv. 62/A. §-ában, valamint a Kit. 104. §-ának (10) bekezdésében foglaltak alapján szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Tájékoztatására hivatkozással 2025. május 15-én levélben megkerestük a közszolgálati tisztviselő által megnevezett új (Kit. hatálya alá tartozó) munkáltatót, amely véleménye szerint a ki nem adott szabadság tekintetében a Kttv. 107. §-ának (2a) bekezdését kell alkalmazni. Ezzel nem értünk egyet, mivel a közszolgálati tisztviselő jogviszonya lemondással került megszüntetésre. Álláspontunk szerint, figyelemmel a Kttv. 107. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, a fennmaradó szabadságot az új kormányzati szolgálati jogviszonyban a kormánytisztviselőt megillető szabadsághoz hozzá kell számítani. Tekintettel arra, hogy közszolgálati tisztviselő jogviszonya nem azért került megszüntetésre, mert a Kit. hatálya alá tartozó szervvel kívánt kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, a Kttv. 107. §-ának (2a) bekezdése nem alkalmazható, sőt jelen esetben a szabadság megváltása jogalap nélküli kötelezettségvállalás lenne. Helyesen gondoljuk, hogy a szolgálati jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, ezáltal a ki nem adott szabadságot az új szolgálati jogviszony alapján megállapított szabadsághoz hozzá kell számítani?

Kérdés: Mennyire probléma, ha a polgármester nem tartja a szabadság ütemtervét, kell-e a képviselő-testülettel megtárgyaltatni a módosítását? Kiadható-e egy képviselőnek a polgármester kivett szabadságainak dátuma, vagy csak az egész képviselő-testületnek, ha egyáltalán kiadható?

Kérdés: Ha a GYES-ről visszatérő munkavállaló a megfelelő módon és határidőben jelzi a munkáltató felé, hogy vissza kíván térni az aktív állományba, és a felgyülemlett szabadnapok kivétele után munkába szeretne állni, de ezután meggondolja magát, akkor van lehetősége visszatérni a „GYES-állományba”? Változtat a kérdésre adott válaszon, hogy mikor gondolja meg magát (még az aktív állományba való visszatérése előtt, vagy a felgyülemlett szabadság kiadása során, vagy csak ezt követően), feltéve mindhárom esetben, hogy legfiatalabb gyermeke még nem érte el a hároméves kort?

Kérdés: Ha a részmunkaidős munkavállaló „tömbösítve” dolgozza le a munkaidejét, elegendő ehhez munkaidőkeretet alkalmazni? Ez esetben hogyan történik megfelelően a szabadságok kiadása, annak adminisztrálása? Például heti 20 órában foglalkoztatott munkavállaló hétfőn és kedden nem dolgozik, a munkaideje szerdán és csütörtökön 8 óra, illetve minden második pénteken 8 óra. Ha olyan napra kér szabadságot, melyen 8 órás a munkavégzése, az napi 4 órás elszámolási egységgel számolva 2 szabadságnapnak felel meg? A munkaidő-nyilvántartásban az egyébként nem munkavégzésként szereplő napra (kedd) is írjon be szabadságot ilyenkor?

Kérdés: A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése első mondata értelmében a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Mi a helyes értelmezése az említett rendelkezésnek? A hét munkanap szabadságot csak az alapszabadságból kell számolni, vagy pedig az alapszabadság és a munkavállalónak járó pótszabadság együtteséből, tekintettel arra, hogy a törvény szabadságot említ, és nem pedig alapszabadságot, illetve pótszabadságot? Ha a munkavállalónak van az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében gyermek után járó 2 munkanap pótszabadsága, amelyet a 122. § (4a) bekezdése alapján a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, akkor ezen pótszabadság tulajdonképpen növeli azon szabadságnapok számát, amellyel a munkavállaló rendelkezik, így a példa szerinti esetben a munkavállaló 7+2 munkanap szabadságról rendelkezhet?

Kérdés: Hogyan hozható összhangba az, hogy éves szinten 250 vagy akár 400 óra túlmunkája lehet valakinek, ugyanakkor a 30 munkanap szabadságot is ki kell adni éves szinten, de pihenőnapra nem adható ki szabadság, csak a beosztás szerinti munkanapra? Túlmunka tehát a pihenőnapra rendelhető el – de akkor meg a pihenőnap nem lesz kiadva –, vagy a napi 8 órán felül a kilencedik, tizedik órára? Hogyan adhatjuk ki helyesen a bent maradt szabadságokat egyenlőtlen munkaidő-beosztás és kéthavi vagy féléves munkaidőkeret esetén? Olyan hónapban, amikor szabadságon volt, lehet-e többletnapja a dolgozónak a túlmunkából eredően?

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő pedagógusok esetében gyakori az a munkáltatói hozzáállás, miszerint nem engedélyezik a fizetés nélküli szabadság megszakítását, mert éppen más pedagógus tölti be a helyet, vagy nem tudják jelenleg kiadni (kifizetni) a felhalmozott szabadságokat. Jól gondoljuk, hogy ezen indokok nem állják meg a helyüket, a fenti problémák megoldásáról pedig a munkáltató gondoskodni köteles?

Kérdés: Egy munkavállalónak hat évre visszamenőleg jelentős mennyiségű ki nem adott szabadsága halmozódott fel. A munkáltató megteheti, hogy kötelezi a munkavállalót a szabadsága letöltésére? Elévülhet-e a ki nem adott szabadság? Kell-e a munkavállalónak az éves szabadsága ütemezéséről tervet készíteni?

Kérdés: Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulónak a 2024. évről megmaradt szabadságát át kell-e vinni, illetve át lehet-e vinni a következő évre?

Kérdés: A gyermekek után járó pótszabadságot kell-e arányosítani? Jól tudom, hogy születés esetén sem számít, mikor születik a gyermek, mert a plusz szabadságnapok akkor is megilletik teljes egészében a szülőt, ha a gyermek év végén születik?