479 talált cikk a rendkívüli munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?

Kérdés: Van egy üzlethelyiségünk, ami olyan területen van, ami piaccá lesz nyilvánítva. Ezáltal vasárnap is nyitva lehet az üzletünk. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben jár-e a vasárnapi pótlék és milyen mértékben?

Kérdés: Boltunkat felvásárolja egy üzletlánc. A tulajdonos – tervei szerint – utána végelszámolással megszünteti a cégét, mert mással akar foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy a bolt átvételével az ott dolgozóknak megszűnik a munkaviszonyuk?

Kérdés: Társaságunknál néhány vezető beosztású kolléga kötetlen munkaidőben dolgozik, esetükben nem tartjuk nyilván a munkaidőt, és túlóra-kifizetés sincs. Amikor a nyári szabadságolások miatt bejönnek helyettesíteni szombaton nem kötetlen munkaidős kollégákat, van-e akadálya annak, hogy túlórapótlékot fizessünk? Tehát nem a saját munkakörükben dolgoznak szombaton 8 órát, ezt szeretnénk honorálni nekik. Összefér-e ez a kötetlen munkaidőre vonatkozó megállapodással?

Kérdés: Amennyiben a beosztás szerinti munka­idő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?

Kérdés: Néhány havibéres munkatársunk az október 23-i hosszú hétvégét külföldön töltötte, betanulási célú kiküldetésben. Elegendő erre a napra "kiküldetést" írni a munkaidő-nyilvántartásba? Hogyan kell nekik elszámolni az október 23-i napot, ha egyébként a tanfolyam ezen a napon is tartott, kitöltve a napi nyolcórás munkaidőt?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében van-e különbség a készenléti jellegű munkakörben, illetve a folyamatos megszakítás nélküli munkarendben, de egyben készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott bérpótlékai (vasárnapi pótlék, fizetett ünnepnapi pótlék, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék), pihenőideje, beoszthatósága stb. tekintetében?

Kérdés: Az egyik cégnél négyhavi munkaidőkeret van. Hétfőtől péntekig dolgoznak a fizikai munkavállalók, több műszakban. Megteheti-e a munkáltató, hogy sok megrendelés esetén a négy hónap minden szombatján dolgoztatja a munkavállalókat, és a munkaidőkeret végén a többletidőt 150%-kal elszámolja?

Kérdés: Milyen jogszabály alapján kötelezhető a munkáltató, hogy adja ki a munkavállaló perindításához elengedhetetlenül szükséges iratokat, bizonyítékokat (pl. rendkívüli munkavégzés díja iránti igény érvényesítésében szükséges menetleveleket és vezénylést)?