468 talált cikk a rendkívüli munkaidő kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ezen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítés – hasonlóan a szabadsághoz – csak a beosztás szerinti munkaidő tartamára lehetséges? Az ilyen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítést külön fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban, vagy elegendő, ha pusztán rendes munkaidő kerül feltüntetésre – anélkül, hogy utalás lenne az ilyen mentesítésre?

Kérdés: A munkavállaló megteheti, hogy visszautasítja a túlórát azért, mert neki arra az estére színházjegye van, amit már kifizetett?

Kérdés: 2025. január 1. napjától az Mt. 135. §-ának (7) bekezdése szerint kollektív szerződés rendelkezése alapján a 97. § (4) bekezdése szerint közölt munkaidő-beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legkésőbb negyvennyolc órával módosítható. Mi a helyes értelmezése ennek a rendelkezésnek? Pusztán mindig az adott, módosítandó beosztás szerinti napi munkaidő kezdetétől kell „visszafelé” számolni a negyvennyolc órát?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégünk (pl. szántás, vetés, aratás) háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Előfordul azonban, hogy a napi 12 óra munkavégzés nem elég (pl. aratáskor). Mit lehet tenni ilyenkor? Lehet 14–16 órát dolgozni egy nap? Lehet hat napnál többet dolgozni egyfolytában? Elég, ha 8 óra pihenőidőt kap ebben az időszakban? Ki kell adni utána a nem beosztott pihenőidőt? Meddig lehet így dolgoztatni egy munkavállalót? A mezőgazdasági munkák tavasztól őszig tartanak.

Kérdés: Gépkezelő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönvevő által alkalmazott munkaidőkeret végén a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok szerint eljárva figyelembe vesszük egyrészről a munkavállaló által teljesített munkaidőt, másrészről pedig a munkáltató által beosztott munkaidőt. Kölcsönvevő partnerünk azt kérte, hogy a munkáltató által beosztott munkaidő számításánál az igazolatlan hiányzásokkal érintett munkaidőt ne vegyük figyelembe, hogy a hiányzások által keletkezett többletórákra ne kelljen megfizetni a túlórapótlékot. Kérem szakmai állásfoglalásukat a kérdés kapcsán!

Kérdés: Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával blokkolniuk kell. Jelenleg a beléptetőrendszer használata mellett még papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ív), ami a bérelszámolás alapdokumentuma is. Szeretnénk a papíralapú nyilvántartásról áttérni arra, hogy a beléptetőrendszer által kinyert időadatok legyenek a bérelszámolás alapjai. Ha erre a rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük-e az Mt. rendelkezéseit, miszerint a munkáltatónak kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, ügyelet, készenlét, szabadság kiadásával, valamint egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat? Az irodai beléptetőrendszer alapján kinyert jelenlét-nyilvántartás alkalmas-e arra, hogy helyettesítsék a munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartást, lehet-e a bérszámfejtés alapdokumentuma? Amennyiben a munkavállaló korábban ér be a munkahelyére, és a munkaideje végénél később távozik, az túlórának számít-e? Cégünknél az irodai dolgozók általános munkarendben (hétfőtől péntekig), rugalmas munkaidő-beosztásban és havi munkaidőkeretben dolgoznak.

Kérdés: A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig, napi 8 órában, minden munkanapon 8 órától 16 óráig. Ha a szombatra, tehát a heti pihenőnapjára rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató 8 órától 10 óráig, ennek van bármilyen akadálya? Ebben az esetben a 11 órás napi pihenőidő nem sérülne amiatt, hogy az a heti pihenőidővel együtt telik? Tehát péntek 16 órától péntek 24 óráig csak 8 óra telik el, így egybefüggően napi pihenőidő jogcímen 3 óra még fennmarad, azonban a szombat 0 órától már heti pihenőnap jogcímen pihen a munkavállaló egészen vasárnap 24 óráig.

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (1) bekezdése alapján hetenként két pihenőnapot, a (4) bekezdés szerint pedig havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A pihenőnap beosztása egyenlő-e azzal, hogy azt ténylegesen ki is kell adni? Ha pihenőnapra túlórát rendel el a munkáltató, azt a megfelelő díjazással ellentételezi, a pihenőnap kiadottnak minősül? Tehát megsérti-e a két pihenőnap és a havi egy vasárnapra eső pihenőnap beosztásának követelményét a munkáltató, ha az adott naptári hónapban például minden vasárnapi pihenőnapra túlórát rendel el? A feltett kérdésekre adott válasz független-e munkaidőkeret alkalmazásától?

Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).

Kérdés: Terembérbeadással foglalkozó kft. a hét minden napján 8–22-ig tartó időpontokban ad ki termeket külső vállalkozóknak az általuk szervezett eseményekre, illetve részben saját szervezésű programjaik (workshopok) is vannak. A teremberendezőknek, recepciósoknak és a takarítóknak jár-e vasárnapi pótlék?