Véradás – a kieső munkaidő és a díjazás

Kérdés: A véradáson való részvételért egynapi távolléti díjat fizetünk. Helyesen járunk-e el, ha az adott hónapra kötelező munkanapok számának megfelelő munkavégzés esetén a mellette kifizetett egy nap véradást már nem számítjuk be a munkanapokba, nem növeli a teljesített órák számát, nem fizetünk túlóradíjazást a plusz egy nap miatt? Úgy vesszük, hogy a véradást a pihenőnapján teljesítette, de ennek ellenére távolléti díjat fizetünk rá. Vagy abban az esetben, ha távolléti díjat fizetünk a véradás napjára, akkor már beszámít a teljesített napokba, illetve túlmunkája lesz az adott hónapban a dolgozónak, és túlórapótlékot kell fizetnünk? A véradás napjával teljesíteni lehet az adott hónapra kötelező munkanapok számát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidőt a munkáltató köteles beosztani [Mt. 97. § (1) bek.]; a munkavállaló pedig mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – egyebek mellett – a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra [Mt. 55. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 13.

Munkaszüneti napi pótlék – ünnepi ebéd

Kérdés: Az étteremben március 15-én dolgoztak a munkavállalók. Ebben az esetben kötelező a 100%-os túlórapótlék, vagy nem, mert alapesetben is munkát végeznének a munkavállalók?
Részlet az állásfoglalásából: […] Március 15. munkaszüneti nap [Mt. 102. § (1) bek.]. A munkavállaló a munkaszüneti napon akkor végezhet munkát, ha a törvény azt lehetővé teszi. Az éttermi tevékenység tipikusan rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működőnek minősül, így az e tevékenység...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 13.

Rendkívüli munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Ha egy fagyizóban egyszerűsített foglalkoztatással kerül alkalmazásra egy munkavállaló napi 10 órára, a napi nyolc óra utáni két órára már túlórapótlékot is kell számolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban az Mt. egyes szabályait nem kell alkalmazni [Mt. 203. §]. Ugyanakkor e körből a napi munkaidőre, illetve a rendkívüli munkaidőre és annak díjazására (pótlékára) vonatkozó szabályok nincsenek kizárva. Ebből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 13.

Munkaidőkeret rövidítése – a „vég” új dátuma

Kérdés: Társaságnál alkalmazott többhavi munkaidőkeret időtartamát kívánják rövidíteni kevesebb havi időtartamra. Le kell-e zárni a munkaidőkeretet azzal a nappal, és el kell-e számolni a dolgozókkal, amikortól a rövidebb munkaidőkeretet alkalmazza a munkáltató, azaz amikor tájékoztatja a dolgozókat, hogy a munkaidőkeret végének mi lesz az új dátuma? Vagy elég tájékoztatni a munkaidőkeret végének új dátumáról, és megadni a rövidített munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét, és majd a rövidített munkaidőkeret végén kell elszámolni a feleknek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidőkeret alkalmazásáról a munkáltató egyoldalúan dönthet [Mt. 93. § (1) bek.], amelynek leghosszabb időtartamát határozza meg a törvény. Így bármely munkáltató alkalmazhat legfeljebb négyhavi munkaidőkeretet, speciális munkarendekben a legmagasabb időtartam hathavi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Előadóművészek munkaideje

Kérdés: Intézményünk önkormányzati költségvetési intézményként működő színház, a művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál az Mt. szabályait az Eatv. sajátosságait figyelembe véve kell alkalmazni. A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál az Eatv. 32. §-a alapján a munkaidőkeret legfeljebb hat hónap lehet, az Mt. 92. §-a szerinti napi munkaidő tartalmának alapulvételével. Az előadó-művészeti munkavégzés sajátos szabályai alapján a tánckari tag és az énekkari tag havi szolgálatszáma legfeljebb 28, évadonként 286 szolgálat lehet.
1. A tánckar és énekkar hathavi munkaidőkeretben van alkalmazva, ebben az esetben a havi szolgálatszámot hogyan kell értelmezni? A havi 28 szolgálatszám túlléphető a következő hónap terhére, vagyis a 6 havi munkaidőkeret esetén havi átlagban van 28 szolgálat? Az Eatv. 38. §-ának (9) bekezdését hogyan kell értelmezni ebben az esetben?
2. A havi 28 szolgálat elérése után rendkívüli munkavégzés elrendelhető-e az Mt. 109. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján? A rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék munkaidőegységeként lehet-e a szolgálatszámmal számolni, vagyis az alapbért a kötelező 28 szolgálatszámmal elosztva megállapítani a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot, vagy az alapbért 174 órával osztva kell megállapítani az órabért, ami a pótlékszámítás alapja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eatv. bizonyos munkakörökre, így a kérdés szerinti tánckari és énekkari tagok esetén is, meghatározza a hónapra, illetve az évadra irányadó maximális szolgálatok számát. Az énekkari és a tánckari tag havi szolgálatszáma legfeljebb 28 szolgálat, évadonként legfeljebb 286...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság és rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Hogyan hozható összhangba az, hogy éves szinten 250 vagy akár 400 óra túlmunkája lehet valakinek, ugyanakkor a 30 munkanap szabadságot is ki kell adni éves szinten, de pihenőnapra nem adható ki szabadság, csak a beosztás szerinti munkanapra? Túlmunka tehát a pihenőnapra rendelhető el – de akkor meg a pihenőnap nem lesz kiadva –, vagy a napi 8 órán felül a kilencedik, tizedik órára? Hogyan adhatjuk ki helyesen a bent maradt szabadságokat egyenlőtlen munkaidő-beosztás és kéthavi vagy féléves munkaidőkeret esetén? Olyan hónapban, amikor szabadságon volt, lehet-e többletnapja a dolgozónak a túlmunkából eredően?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Az nem lehetséges, hogy egy adott napon a munkavállaló szabadságon is legyen és munkaidőt (akár rendkívüli munkaidőt) teljesítsen. A rendkívüli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

24 órás jelenlét biztosítása tesztelési feladat alatt

Kérdés: Egy építőipari cég FEOR 1313-as besorolásban dolgozó munkavállalói kötetlen munkarendben dolgoznak az építési területen. Egy csőhálózat beszerelésének tesztelése miatt tíz napon keresztül 24 órás jelenlét vált szükségessé, amely alatt egy főnek mindig jelen kellett lennie az építési területen. Az érintett munkavállalók maguk osztották be, hogy ki és mikor vesz részt a tesztelésben. Azon munkavállaló részére, aki a 8 órás munkaidő ledolgozása után, különösen 22–06 óra között volt jelen a tesztelés során, kell-e túlóra- és éjszakai pótlékot fizetni? A tesztelési esemény (24 órás jelenlét biztosítása 10 napon keresztül egy fő részvételével) miatt kell-e módosítani a munkaszerződést vagy különmegállapodást kötni az érintett munkavállalókkal? A szükségessé vált túlóra és éjszakai munkavégzés alkalmazható-e a kötetlen munkarendben, vagy azzal teljes mértékben ellentétes?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírt tevékenység nem szervezhető meg kötetlen munkarendben. A kötetlen munkarend azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. Ilyenkor tehát a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól – vezetése a jelenléti íven

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ezen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítés – hasonlóan a szabadsághoz – csak a beosztás szerinti munkaidő tartamára lehetséges? Az ilyen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítést külön fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban, vagy elegendő, ha pusztán rendes munkaidő kerül feltüntetésre – anélkül, hogy utalás lenne az ilyen mentesítésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató és a munkavállaló bármikor megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – fontos ugyanakkor, hogy ennek a megállapodásnak a korlátja, hogy az nem jelenthet a munkavállaló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 15.

Rendkívüli munkaidő visszautasíthatósága

Kérdés: A munkavállaló megteheti, hogy visszautasítja a túlórát azért, mert neki arra az estére színházjegye van, amit már kifizetett?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rendkívüli munkaidő elrendelése a munkáltató utasításával történik, amelyet a munkavállaló köteles teljesíteni. Tekintettel kell azonban lenni a méltányosság elvére. Eszerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 25.

Munkaidő-beosztás módosításának határideje

Kérdés: 2025. január 1. napjától az Mt. 135. §-ának (7) bekezdése szerint kollektív szerződés rendelkezése alapján a 97. § (4) bekezdése szerint közölt munkaidő-beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legkésőbb negyvennyolc órával módosítható. Mi a helyes értelmezése ennek a rendelkezésnek? Pusztán mindig az adott, módosítandó beosztás szerinti napi munkaidő kezdetétől kell „visszafelé” számolni a negyvennyolc órát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
5
6
7
…
49