"Nők 40-nel" nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés:

Önkormányzati fenntartású bölcsődében egy kisgyermeknevelő a közalkalmazotti jogviszonya mellett érvényesítette a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíját. Ehhez természetesen a munkáltató hozzájárult. A közalkalmazotti jogviszonya tehát nem szűnt meg, folyamatosan határozatlan idejű jogviszonyban áll. Meddig köteles a munkáltató foglalkoztatni a nyugdíjas közalkalmazottat? Módosítani kell-e a határozatlan idejű kinevezését határozott idejűre azért, mert nyugdíjas lett? Milyen módon lehet megszüntetni a nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyát? Módosítható-e a kinevezése határozatlanról határozottra, és ha igen, milyen módon?

Részlet a válaszából: […] Mivel a munkáltató és a közalkalmazott között határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony áll fenn, mindaddig köteles a munkáltató ez alapján foglalkoztatni, amíg a jogviszony közöttük meg nem szűnik, vagy megszüntetésre nem kerül. A Kjt. nem írja elő, hogy amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Jubileumi jutalom előrehozott kifizetése

Kérdés: 1961-ben született, szociális szférában dolgozó közalkalmazottunk 4 év korkedvezményre jogosító idővel kéri felmentéssel a jogviszonya megszüntetését a nyugdíj miatt. Kifizethető-e részére a 40 éves jubileumi jutalom? Rendelkezik 35 év közalkalmazotti idővel. A jubileumi jutalom összegében figyelembe kell vennünk a szociális ágazati összevont pótlékot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra következtetünk, hogy egy szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottról van szó, aki nyugdíjjogosultsággal összefüggésben kéri a felmentését a munkáltatótól. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Be nem oltás – a jogviszony-megszüntetés oka

Kérdés:

A Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdése alapján a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazott tekintetében a munkáltató az oltatlanság miatti fizetés nélküli szabadság tartamát meghosszabbította 2023. február 5-ig. A Vmtv. 11. §-ának (4) bekezdése szerint a munkáltató a jogviszonyt felmentéssel, felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől egy év eltelt, és a foglalkoztatott az oltást nem vette fel. Ez esetben a jogviszony megszüntetésének módja a közalkalmazott esetében rendkívüli felmentés lesz-e a jogszabály értelmében, és annak időpontja 2023. február 5. napja? Mikor kell közölni a közalkalmazottal a megszüntetést, indokolásképpen pedig elegendő-e a védőoltás felvételének elmaradása?

Részlet a válaszából: […] Az 599/2021. Korm. rendelet hatálya alá tartozó munkáltató – így a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazott munkáltatója is – 2022. június 15-ig dönthetett arról, hogy a SARS-CoV–2 koronavírus elleni védőoltás felvételének elmulasztása miatt korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Hosszú betegállomány és jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Közalkalmazottunk 22 éve dolgozik az intézményünkben. Tavaly júniustól táppénzre ment, amit először úgy kommunikált, hogy néhány hónapos pihenésre van szüksége, majd ebből egy év lett. Közben szóban többször elmondta, hogy nem szeretne visszajönni dolgozni, de ezt nem volt hajlandó írásba adni. Idén júniusban a korábban ki nem adott és az idénre részarányosan járó szabadságát is kivette, ami augusztus közepéig tartott. Azóta csak felszólításra volt hajlandó közölni, hogy szabadságát követően ismét betegállományban van. Távollétei ezek alapján: 2021. június 2. – 2022. június 17. (keresőképtelenség), 2022. június 20. – 2022. augusztus 16. (szabadság), 2022. augusztus 17. – 2022. szeptember 30. (keresőképtelenség). Meddig lehet keresőképtelen állományban? Esetleg ez a távollét idővel igazolt lesz illetmény nélkül? Munkaköri alkalmatlanság címen fel lehet menteni? Nem valószínűsíthető, hogy vissza szándékozik jönni, illetve már az együttműködés sincs kilátásban. A kollégák elmondása alapján végkielégítéssel szeretne elmenni, "erre játszik". Valóban ez az egyetlen út? A munkáltató milyen módon válhat meg tőle? 1960-ban született, tehát az öregségi nyugdíj betöltése előtt áll három évvel.
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség eseteit az Ebtv. 44. §-a határozza meg, e szerint keresőképtelen többek között az is, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Az Mt. – közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó – 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Jubileumi jutalom a nyugdíjazáskor

Kérdés: A Kjt. szerint foglalkoztatott közalkalmazott közös megegyezéssel kérte a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. A közalkalmazott a reá irányadó nyugdíjkorhatárt a jogviszony megszűnésének dátumával betöltötte, nyugdíjasnak minősül. A közalkalmazotti jogviszonya 1986. november 12. napjától állt fenn, 2021. november 12. napján elérte a 35 évet. A Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerinti 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére jogosult-e a dolgozó közös megegyezéssel történt jogviszony megszüntetés esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott– közalkalmazotti jogviszonya megszűnik (kivéve a rendkívüli felmentés vagy az áthelyezés jogcímét), és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy– felmentésére a Kjt. 30. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Továbbképzési kötelezettség – az elmulasztás következményei

Kérdés: A költségvetési szerv és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzési kötelezettséget (ÁBPE) ír elő a 370/2011. Korm. rendelet és a 22/2019. PM rendelet. A jogszabály kimondja, hogy a költségvetési szerv vezetője (a kinevezést követően egy éven belül) vagy az általa kijelölt vezető állású személy kétévente köteles a továbbképzésen részt venni, az arról szóló igazolást a munkáltatójának leadni. A vezető a megválasztásakor, illetve a vezetői kinevezése, megbízása alatt köteles-e részt venni az ÁBPE-képzésen, -vizsgán, vagy elegendő, hogy az általa vezetett intézményben már rendelkezik egy kijelölt személy, aki kétévente elvégzi a képzést? Mi szabályozza azt, hogy a vezető helyett az általa kijelölt vezető állású munkavállaló vegyen részt a képzésen? Amennyiben a vezető vagy a helyette kijelölt személy nem teljesíti a megadott határidőben az ÁBPE-képzést, az eredményről szóló igazolást nem mutatja be az irányító szerv vezetője felé a tárgyév december 31-ig, milyen szankciót alkalmazhatnak vele szemben? Mely jogszabály rendelkezik a szankció alkalmazásáról? A 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a kimondja, hogy amennyiben a vezető állású kulturális intézmény vezetője két éven belül nem mutatja be az igazoló okiratot, akkor nem foglalkoztatható tovább a munkakörében. A többi költségvetési szerv, gazdasági társaság esetében mely jogszabály rendelkezik a szankciókról?
Részlet a válaszából: […] A 370/2011. Korm. rendelet 12. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy kétévente a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen vesz részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Egészségügyi alkalmazott – jogosultság a nyugdíj előtti jubileumi jutalomra

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. A jogviszony-átalakulás dátuma 2021. március 1. Amennyiben a "nők 40-nel" nyugdíjba menő közalkalmazottunk felmentési ideje 2021. január-február hónapban indul, rá a Kjt. szabályait kell alkalmazni, így a felmentési ideje "átcsúszik" az Eszjtv. hatálya alá. Ilyen esetben, amennyiben a feltételek fennállnak, adható-e kedvezményes jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó szabály szerint, ha a közalkalmazotti jogviszony – a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók közötti áthelyezés vagy a rendkívüli felmentés kivételével – megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Felmentés felmentési idő nélkül

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodai intézményünkben határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. március 16. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Közalkalmazotti jogviszonyát fenti nappal felmentési idő biztosítása nélkül szeretnénk megszüntetni. Milyen lehetőségeink vannak erre? Ki kezdeményezze az eljárást és milyen formában?
Részlet a válaszából: […] Ha felmentési idő nélkül kívánják megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt, akkor értelemszerűen el kell kerülniük a megszüntetési jogcímek közül a felmentést [Kjt. 25. § (2) bek. e) pont, 30. §]. Az azonnali hatályú megszüntetéssel járó esetek jelen helyzetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Jubileumi jutalom előrehozott kifizetésének korlátjai

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozónk 30 éves jubileumi jutalma 2019. augusztus 1-jén válik esedékessé. Dolgozónk jelenleg súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved. Állapotára tekintettel kérelmezte a munkáltatótól a 30 éves jubileumi jutalom korábbi kifizetését. A közalkalmazott nem minősül nyugdíjasnak. A munkáltató a közalkalmazott kérésének jogszerűen eleget tehet-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-ának (3)-(5) bekezdése tartalmazza a jubileumi jutalom előrehozott, kedvezményes kifizetésére alapot adó eseteket. Közös jellemzőjük, hogy azért nyílik minderre lehetőség, mert a közalkalmazotti jogviszony előbb megszűnne, mint az általános szabály szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Kinevezésmódosítás elutasítása miatti rendkívüli felmentés jogellenessége

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 171. számában a 3389. számon megjelent válaszukra hivatkozva, benyújtottam a munkáltatómnak az Önök által összegyűjtött jogszabályokat és jogi lépéseket, majd ennek ellenére, pár nap után, azonnali hatállyal felmentettek. Idetartozik, hogy közalkalmazottként dolgozom több mint 20 éve. A munkáltatóm többször megkérdezte, hogy elfogadom-e a hatórás részmunkaidőt, de többszöri kérés után sem írtam alá a hat órára vonatkozó új kinevezést. Megkaptam időközben szeptemberre és októberre a fizetésem, mindkét hónapban a hatórás munkarendre vonatkozó összeg került átutalásra. Jogszerűen jártak el? Ebben az esetben jár-e végkielégítés vagy bármilyen pénzbeli juttatás, ha igen, ki és mi alapján határozza meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a munkáltató ajánlatot tett a munkaidő hat órára való csökkentésére, amelyet Ön nem fogadott el. Közös megegyezés hiányában a munkaidő csökkentése nem jöhetett létre, azaz a korábbi hónapokra is teljes munkaidőre járó illetményre jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.
1
2
3