Bérpótlékrész figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: 2013. augusztus 1-jét megelőző időszakban a szabadságokat a bérpótlékok figyelembevétele nélkül számoltuk el, ugyanis a szabadságot is munkaidő-beosztásként értelmeztük, a rendelkezésre állás is megkövetelhető ilyenkor a dolgozótól. A kérdésem az lenne, hogy 2013. augusztus 1-jét követően a szabadságok elszámolásánál kötelezően figyelembe kell-e venni a bérpótlékokat?
Részlet a válaszából: […] ...1-jén hatályba lépett szabályok értelmében a távolléti díjata) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (Mt. 136. §), pótlékátalány (Mt. 145. §),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Munkaszüneti nap díjazása

Kérdés: Jár-e fizetett ünnep 2013. augusztus 20-ra olyan dolgozónak, akinek a munkaidő-beosztása szerint nem kellett aznap dolgoznia?
Részlet a válaszából: […] ...órák száma.Ha a munkavállaló dolgozott a munkaszüneti napon, akkor a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén emellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Gépjárművezetőket megillető bérpótlékok

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 73. számában megválaszolt, 1404. számú kérdésben a gépkocsivezetők műszakpótlékra való jogosultságát vizsgálták. E szerint a gépkocsivezetőt ebből a szempontból ugyanazon szabályok szerint illeti meg a műszakpótlék, mint a többi munkavállalót. A kérdésem arra irányulna, hogy a Kkt. 18. §-ában foglalt eltérő rendelkezések nem befolyásolják-e eltérően ezt a szabályt? A Kkt. csak az éjszakai pótlék 15%-át és a rendelkezésre állás 40%-át említi, műszakpótlékról nem tesz említést. Hogyan kell helyesen együtt alkalmazni az Mt.-t és a Kkt.-t ebben a tekintetben?
Részlet a válaszából: […] ...időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg. Éjszakai időszaknak minősül a Kkt. alkalmazásában – a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint – a 00.00 és 04.00 óra közötti időszak [Kkt. 18/G....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Ágazati kollektív szerződés felmondása

Kérdés: A Sütőipari Ágazati Kollektív Szerződés felmondása 2013. július 15-én jelent meg a Magyar Közlönyben azzal, hogy a megjelenéstől számított 30 nap elteltével lép hatályba a felmondás, azaz augusztus 15-én. Ha hónap közben tér vissza a munkáltató az Mt. hatálya alá, az hogyan befolyásolja az ágazatban előírt bérekre, pótlékokra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát? Például: hogyan alakul a túlóra számítása, hiszen eredetileg a kollektív szerződés szerint 2013. január 1-jétől éves szinten 300 túlórával lehetett tervezni, ám az év közben bekövetkezett változásnak köszönhetően 2013. 08. 15-től újra az éves 250 órás túlórára vonatkozó szabály lép életbe? Hogyan jár el helyesen a munkáltató az éves túlóra számításával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Azon időpontot követően, hogy az ágazati kollektív szerződés hatályát vesztette, mindazok az eltérő rendelkezések, amelyek abban szerepeltek, nem alkalmazhatók – akár a munkavállalók javára, akár hátrányára szóltak. Kivételt képeznek ez alól azok a rendelkezések, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Természetbeni juttatásként közlekedési kedvezmény adómentessége

Kérdés: Az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezményekről szóló 324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja közlekedési kedvezménynek tekinti azt a természetbeni juttatást, amelyet a helyközi közúti vagy helyi személyszállítási közszolgáltatást végző társaság munkavállalója, nyugdíjasa, munkavégzésével összefüggésben szerzett egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban részesülő vagy jogszabály alapján súlyosan fogyatékosnak minősülő volt munkavállalója, valamint ezen említett személyek igényjogosult hozzátartozója, valamint halálos üzemi balesetet szenvedett volt munkavállaló igényjogosult hozzátartozója részére díjmentes vagy kedvezményes utazás céljára a 2. §-ban foglalt feltételek mellett biztosítanak. Az 1. § (2) bekezdésében található az "igényjogosult hozzátartozó" fogalmának meghatározása a fentiek tekintetében: a magánszeméllyel közös háztartásban élő házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, az eltartott gyermek (ideértve a mostoha-, a nevelt és örökbe fogadott gyermeket is) 18 éves koráig, vagy nappali tagozatos iskolai tanulmányainak befejezéséig, vagy a családi pótlék folyósításának idejéig. A munkáltató saját szabályzatában úgy rendelkezik, hogy a kedvezményre jogosult munkavállaló elhalálozása esetén özvegye az esetleges újabb házasságkötésig, gyermeke pedig az ezen a jogcímen szerzett jogosultság feltételeinek fennállásáig kedvezményét megtarthatja. A kérdésünk az, hogy az elhunyt munkavállaló özvegye (aki újabb házasságot nem kötött, a volt munkavállaló lakcímén lakik) és gyermeke igényjogosult hozzátartozónak minősül-e a fenti jogszabály alapján? Vagy­is adómentesen adhatja-e részükre a helyközi közúti személyszállítást végző társaság (a munkáltató) a közlekedési kedvezményt, tekintettel a jogszabályra és saját szabályzatára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett jogszabályok alapján az elhunyt munkavállaló özvegye és gyermeke nem tekinthető igényjogosult hozzátartozónak, csak akkor, ha a munkavállaló üzemi balesetben veszti életét [324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1)–(2) bek.]. Ebből eredően, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Bérpótlékra jogosultság hétvégi nyitva tartás esetén

Kérdés: A hétfőtől vasárnapig (naponta reggel 6 órától este 9 óráig) nyitva tartó dohánybolt alkalmazottjának hétvégére kell-e bérpótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónálfoglalkoztatott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (1) bekezdés].A munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jára) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,b) a munkaidőkereten vagyc)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Irányadó időszak 2013. augusztus 1-je után

Kérdés: A távolléti díj számításával összefüggő szabályok augusztus 1-jei módosításánál azt olvastam, hogy a bérpótlékokat, illetve a teljesítménybért 6 hónapra visszamenőlegesen kell majd vizsgálni. Korábban a megelőző 6 naptári hónap volt a törvényben. Van a kettő között különbség?
Részlet a válaszából: […] ...A 2013. augusztus 1-jét követően esedékessé váló távolléti díjat ugyanakkor mára) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány,b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Vasárnapi pótlék készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Cipőkészítő üzemünkben három portást alkalmazunk, akik váltott műszakban, 8-18 és 18-8 óra között dolgoznak, munkakörük készenléti jellegű. Kell-e nekik augusztus 1-je után vasárnapi pótlékot fizetni, ha munkakörüket rendeltetésénél fogva e napon is működőnek tekintjük?
Részlet a válaszából: […] ...vasárnapi pótlék szabályozása 2013. augusztus 1-jétől úgy módosul, hogy akkor jár vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék, ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének d), e) vagy i)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Megszakítás nélküli tevékenység és készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-nk sportlétesítményt üzemeltet. Mind az alapító okirat, mind az önkormányzattal kötött közhasznúsági megállapodás tartalmazza, hogy a társaság tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről jogszabály szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A sportlétesítmény jellemzően reggel 6-tól este 11-ig fogad látogatókat, de a technológiai háttér miatt nevezhetjük folyamatosan üzemelőnek, mert a hűtéstechnikáért felelős gépház folyamatosan működik, továbbá igény esetén éjszaka is van mód a használatra. A technológiai háttér miatt nyaranta 1-2 hónapon át karbantartási szünet miatt zárva tartunk. Mindezek alapján a társaság tevékenysége megszakítás nélküli az Mt. 90. §-a értelmében? Karbantartóink, illetve portaszolgálatos biztonsági őreink készenléti jellegű munkakörökben dolgoznak, mivel a munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül állnak rendelkezésre. Rendes munkaidejük napi 8 óra, beosztás szerinti munkaidejük jellemzően 16-17 óra háromhavi munkaidőkeretben. Általában minden harmadik napon 06.00 órától 22.00 óráig dolgoznak, majd az ezt követő harmadik napon újra ilyen beosztásban. A munkaidő és pihenőidő aránya 16/56 óra. A munkaidő kezdete szinte soha nem változik. Úgy ítéljük meg, hogy műszak-, éjszakai, illetve vasárnapi bérpótlék nem, munkaszüneti napra azonban jár a dolgozóknak bérpótlék. Helyesen járunk el, ha csak a munkaszüneti napra vonatkozó pótlékot fizetjük? Jár a dolgozóknak a készenlétre vonatkozó 20% pótlék, ha nincs elrendelve készenlét, a munkaidőkeretben dolgozott órák száma megfelel a napi 8 órás rendes munkaidőnek, azonban a munkakör készenléti jellegű?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis a munkavállalók beosztás szerinti napi munkaideje tizenkét óránál több, azaz a kérdésben szereplő tizenhat-tizenhét óra.Műszakpótlék csak akkor illeti meg a munkavállalót tizennyolc és hat óra közötti munkavégzés esetén, ha a beosztás szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.
1
63
64
65
88