412 talált cikk a pedagógus kifejezésre

Kérdés: A Púétv. 90. §-ának (3) bekezdése szerint az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet
a) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára;
b) továbbképzés, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés, továbbá foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészében a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.
Ez azt jelenti, hogy ezen szabadságnapokat a munkáltató egyoldalúan elvonhatja a pedagógustól? Milyen korlátok között élhet ezen jogával? Így valójában a törvényben szereplő 50 munkanap helyett csak 35 munkanapra számíthat egy pedagógus?

Kérdés: A Púétv. 77. §-ának (1) bekezdése, valamint 79. §-a (1)–(4) bekezdéseinek helyes értelmezése-e, hogy a 401/2023. Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése által felsorolt, a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatott számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető tevékenységek közül az eseti helyettesítés kizárólag a részben kötetlen munkarendben foglalkoztatott pedagógus számára rendelhető el, a kötetlen munkarendben foglalkoztatott vezető számára nem? Amennyiben a vezető vagy helyettese mégis ellát eseti helyettesítést, mert más munkaszervezéssel a feladat nem látható el, keletkezik-e többlettanításidíj-fizetési kötelezettség? Figyelemmel a 401/2023. Korm. rendelet 89. §-ának (3) bekezdésére, miszerint az iskolában foglalkoztatott vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár. Többlettanításnak minősül ugyanis az eseti helyettesítés is. Amennyiben a vezető számára az eseti helyettesítésért mint többlettanításért többlettanítási óradíj jár, akkor már az első órától megilleti?

Kérdés: Pedagógus helyettesítése és a helyettesítési óradíj összegének meghatározásában kérném szíves segítségüket két esetben. A pedagógus 2025. I. 20-tól a tanév végéig a munkáltató által engedélyezve távol van, az egyik kolléga vállalta heti 10 órában az ő délutáni helyettesítését. Ez tartós helyettesítés, az óradíjat hogyan kell számolni? A másik esetben a pedagógus 2025. I. 21-től kórházba került, az ő távolléte esetében kb. 3-4 héttel számolunk, a helyettesítését végző kollégák helyettesítését és a helyettesítési óradíjakat hogyan kell helyesen számolni?

Kérdés: A Púétv. szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jogviszonya fenntartása mellett korábban már kérte a nyugdíja megállapítását a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglaltak alapján, és azt azóta igénybe is veszi. Amennyiben a nyugdíj mellett foglalkoztatott pedagógus jelzi munkáltatójának, hogy szeretné jogviszonyát felmentéssel megszüntetni, az esetben a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkáltató köteles-e felmentéssel – felmentési idő kiadásával – megszüntetni a jogviszonyt, vagy e tekintetben felajánlhatja-e például a közös megegyezés jogcímén történő jogviszony-megszüntetést? A Púétv. 3. §-ának 26. pontjában foglaltak alapján nyugdíjasnak minősülés vonatkozásában van-e különbség a tekintetben, hogy az érintett pedagógus öregségi nyugdíjat, vagy a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglaltak szerinti, „nők 40”-et igényelte meg korábban, vagy e vonatkozásban mindkét esetben egyaránt nyugdíjasnak minősül a pedagógus, és alkalmazható a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti felmentési lehetőség? Ez alapján a végkielégítésre való jogosultság vonatkozásában is mindkét esetben nyugdíjasnak minősül már a pedagógus, és felmentés esetén sem illeti meg egyik esetben sem a végkielégítés? Amennyiben a munkáltató a pedagógus kérésére nyugdíjasnak minősülésre tekintettel felmentéssel szünteti meg a jogviszonyt, azt csak felmentési idő biztosítása mellett teheti meg?

Kérdés: Óvodapedagógus anyukát GYES-ről visszatérve a munkáltató nem tudja a kinevezésben foglalt intézményben foglalkoztatni. Ebben az esetben felmentéssel megszüntetheti a munkáltató a jogviszonyt, ha az anyuka nem hajlandó másik intézményben munkát vállalni? Jogosult kérvényezni a gyermek 8 éves koráig a munkavégzés helyének megváltoztatását? Illetve az anyukának lemondás esetén kötelező letölteni a 90 napos lemondási időt?

Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott óvodánkban az egyik óvodapedagógusunk a következő írásos kéréssel fordult az intézmény igazgatója felé: az óvodapedagógusi határozott álláshelyén a továbbiakban pedagógiai asszisztensként szeretne dolgozni határozott idejű jogviszonyban, vállalva ezzel bére csökkenését. A fent nevezett dolgozónak óvónői szakközépiskolai, óvónő végzettsége van. A Púétv. megengedi, hogy pedagógus-álláshelyen, pedagógiai asszisztensként dolgozzon úgy, hogy az intézménynek nincs üres pedagógiai asszisztens álláshelye? Illetve, amennyiben ezt a törvény nem engedi, milyen formában tudja foglalkoztatni az intézmény igazgatója a dolgozót?

Kérdés: Ha egy munkavállaló a Púétv. szerint köznevelési dolgozói jogviszonyban áll, de a továbbiakban nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben szeretnénk foglalkoztatni, akkor ebben az esetben van-e valamilyen lehetőség jogviszonyváltásra úgy, hogy folyamatos maradjon a jogviszony? Vagy meg kell szüntetni a munkavállalói jogviszonyt, el kell vele számolni, és új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni?

Kérdés: Óvodapedagógusok esetében egy csoportban dolgozó intézményegység-vezető részére fizethető-e átfedési időre járó többlettanítási díj?

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet szerinti iskolakezdési támogatással [106. §] kapcsolatosan kérdezném, hogy ez mérlegelés alapján jár-e a munkavállalónak, vagy a kérésére kötelező-e megadni? A 106. § (1) bekezdése – különös tekintettel a 105. § (2) bekezdés rendelkezéseivel összevetve, ahol a mérlegelést a jogalkotó külön is kiemeli – mindazonáltal ettől eltérő megoldást sugall.

Kérdés: Pedagógus munkavállaló lakóhelye „A”, tartózkodási helye „B”, munkahelye „C” településen van. Hétfőtől péntekig saját gépjárművel történő napi munkába járást szeretne igénybe venni „B” és „C”, valamint hétvégén saját gépjárművel történő hazautazást „A” és „C” település között. Ki kell részére mindkét költségtérítést fizetnünk?