Találati lista:
201. cikk / 347 Tájékoztatás külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Van-e valamilyen teendő, ha egy munkavállalónk külföldi kiküldetésben több mint tizenöt napot dolgozik Németországban az anyacégünknél? Szükséges-e valamilyen további írásbeli tájékoztatás, szerződésmódosítás részére?
202. cikk / 347 Felelősség gázolásos baleset esetén
Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?
203. cikk / 347 Munkavállalói verekedés és a munkáltatói kárfelelősség
Kérdés: Két munkavállalónk a múlt hónapban összevitatkozott az üzem területén, állítólag magánéleti kérdések miatt. A vitatkozás tettlegességig fajult, végül a biztonsági őrök választották szét őket, és a rendőrséget is kihívtuk. Az egyik munkavállaló komolyabban megsérült, több hétig keresőképtelen volt; most pedig kárigénnyel állt elő, az elmaradt jövedelmét követeli. Komolyan fennállhat a munkáltató felelőssége egy ilyen esetben?
204. cikk / 347 Szabadságkiadás – az egybefüggő 14 nap
Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?
205. cikk / 347 Munkabaleset utasítás megszegésével
Kérdés: Egyik műszakvezetőnk saját elhatározásából belekezdett egy munkafeladatba, bár határozott utasítást kapott, hogy várja meg a technológiai vezetőt, aki ellenőrzi a gépet, és megmondja, el lehet-e kezdeni a munkát. A műszakvezető a hozzá beosztott két kollégát is munkába állította. A munkavégzéshez használt gép meghibásodott, a feldolgozni kívánt anyagot szétforgácsolta, ami szétszóródva sérüléseket okozott a dolgozóknak. Ilyen esetben felelős-e a munkáltató a személyeket ért károkért?
206. cikk / 347 Munkavállaló autójának defektje
Kérdés: Cégünktől rendszeresen szállítanak el fémhulladékot külső fuvarozók. Egyik alkalommal, miután a szállító jármű kihajtott a cég telephelye előtt futó közútra, a hulladék egy része oda lehullott, és az épp dolgozni igyekvő egyik munkavállalónk autójával áthajtott az egyik fémdarabon. Ennek következtében durrdefektet kapott, és bár ő maga szerencsére nem sérült meg, de az autója több helyen is rongálódott. A munkavállaló most kártérítési igényt nyújtott be, arra hivatkozva, hogy munkába jövet következett be a kár, és ezért a munkáltató köteles azt megtéríteni. Alapos lehet a követelése?
207. cikk / 347 Készenléti jellegű munkakör fogalma
Kérdés: Az Mt. 92. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján az általános teljes napi munkaidőnél, 8 óránál hosszabb munkaidőben nem lehet foglalkoztatni senkit (kivéve a munkáltató hozzátartozóját és a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalókat). Mi alapján határozhatja meg a munkáltató a készenléti jelleget, amikor a szerződésbe beleírják? Ha biztonsági őrként aktívan (napi 13-14 órán keresztül) egy üzlet őrzését végezzük, annak teljes nyitvatartási idejében, akkor az készenléti jellegű munkakörnek minősül?
208. cikk / 347 Munkarend módosítása a munkáltató által
Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
209. cikk / 347 Üzleti titok kiszivárogtatása – híváslista lekérdezése a munkáltató által
Kérdés: Azt gyanítjuk, hogy egyik munkavállalónk üzleti titkokat szivárogtat ki egy, a konkurenciánál dolgozó ismerősének. Mivel a munkavállalónak csak egy telefonja van, és azt használja céges és magáncélra is, feltételezzük, hogy ezen intézi az információk átadását. Azt szeretnénk tudni, hogy a bizonyítékszerzéshez lekérhetjük-e a szolgáltatótól a telefonja híváslistáját, hogy kiderítsük, hogy kivel beszélt az elmúlt időszakban?
210. cikk / 347 Munkáltatói jogok átruházása – csoportos leltárfelelősség
Kérdés: Cégünknél csoportos leltárfelelősségi megállapodást szeretnénk kötni. Sajnos azonban abba a problémába ütköztünk, hogy a leltárt a raktáros és az ügyvezető kezeli együttesen. A raktáros felett az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, míg az ügyvezető felett az egyik tag mint tulajdonos. Ilyen esetben kinek kell aláírnia a megállapodást munkáltatói oldalról, illetve hogy kezelhető egységesen a leltárfelelősség?
