504 talált állásfoglalás az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?

Kérdés: Ellenjegyzőként ellenőrzöm egy önkormányzati fenntartású, 47 tagóvodával és egy igazgatósággal működő óvodában az igazgatóságon dolgozó rendszergazda átsorolását. A munkáltató a Kjt. szerinti E/3 fizetési fokozatából az Nkt. szerinti Gyakornok (alapfokozattal) 1 fizetési kategóriába sorolná a rendszergazdát. A rendszergazda gazdasági informatikus felsőfokú szakképesítéssel és számítástechnika-tanár főiskolai végzettséggel rendelkezik. A kinevezés módosítását az Nkt. 97. §-ának (20) bekezdésére, illetve a 64. § (4)–(5) bekezdéseire hivatkozva készítették el. Az Nkt. 2. számú melléklete azonban a nevelőmunkát segítő alkalmazottak finanszírozási létszámának vonatkozásban nevesíti az óvodában a nevelőmunkát segítő munkaköröket, melyek között a rendszergazda nem szerepel. Illetve a 326/2013. Korm. rendelet 4. melléklete felsorolja a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkaköröket a finanszírozott létszám vonatkozásában, amely a rendszergazda esetében általános és középiskolában határoz meg létszámot, óvodában nem. Az óvodai rendszergazda besorolható-e a pedagógusokra vonatkozó szabályok szerint?

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy polgármesteri hivatalban a jegyzőnek a felesége vagy az élettársa a könyvelő?

Kérdés: Közalkalmazott vállalhat-e másodállást?

Kérdés: Dolgozhat-e valaki önkormányzati dolgozóként, ha arra egészségileg nem alkalmas, de az orvos mégis kiállítja az engedélyt a munkáltató kérésére? Hol kell erről bejelentést tenni, és milyen módon?

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet legutóbbi módosításával került be a jogszabályba a 32/A. §, mely szerint a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107%-a. A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 110%-a erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, a munkabér előző bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére. Értelmezésünkben a garantált illetmény 107%-ának fedezetét a munkáltatónak kell biztosítania, ezenfelül, a munkáltató mérlegelésén alapuló emelésre a garantált illetmény 107 és 110%-a közötti különbséget a központi költségvetés külön biztosítja a munkáltató részére. Helyes-e az értelmezésünk, illetve a munkáltató a 3%-os különbözetet automatikusan megkapja, vagy csak akkor, ha az emelést ténylegesen végrehajtja?

Kérdés: Szeptembertől a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe nemcsak a tanórákat, hanem 2-2 óra erejéig az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői, 1 óra erejéig, de összesen legfeljebb 4 óráig a diákönkormányzat-segítői feladatokat is be kell számítani. Ennek tervezésénél mit kell kiinduló óraszámnak tekinteni, hiszen a törvény heti 22-26 óra között teszi lehetővé a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének megállapítását?

Kérdés: 19 éve közalkalmazott vagyok. Ebből 9 éve vagyok bölcsődei dolgozó. Iskolai konyhán kezdtem, majd leszámoltattak, jogviszonyomat megszüntették, majd azonnal új szerződést kötöttünk a bölcsődével, határozatlan időre. Az önkormányzat a fenntartója mindkét intézménynek. Ketten láttuk el eddig ezt a munkát, a munkatársam gondozónő lesz, az én helyemet megszüntetik. Okot nem adtam rá! Jogszerűen jártak-e el? Most megpályáztatták a technikai dolgozói helyet, én is pályáztam, és minden feltételnek megfeleltem, ám nem nyertem, mert az új főnök a barátnőjét veszi fel. Újra az iskolai konyhára akarnak helyezni, még nem fogadtam el, de kénytelen leszek. Tanácsukat kérem, hogy mire figyeljek oda a szerződésem megkötésekor.

Kérdés: Egyazon önkormányzathoz tartozó intézmények egymás között pedagógiai asszisztenst és óvodapedagógust helyeznek át megállapodással. A szabadságukat a 326/2013 Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése figyelembevételével időarányon felül az átadó munkáltató adja ki azzal, hogy a megállapodásban rögzítésre kerül a még igénybe vehető szabadság, amelyet az átvevő adhat ki. Értelmezésünkben a Kjt. 59. és 85. §-ai, valamint az Mt. 121. és 135. §-ai alapján az átvevő intézménynek az időarányosan járó szabadságot kellene megállapítania, majd kiadnia, függetlenül attól, hogy az átadó mennyi szabadságot adott ki, továbbá a pedagógiai asszisztensre a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése nem vonatkozik. Helyes-e az értelmezésünk?

Kérdés: A kollektív szerződésünk alapján, amit még 2008-ban kötöttünk meg, a munkavállalóknak a törvényi mértéknél magasabb végkielégítés jár. 2014-ben az állam többségi tulajdont szerzett a társaságban, ezért köztulajdonban álló munkáltatóvá váltunk. A kollektív szerződést ez miként érinti? Kell-e magasabb összegű végkielégítést fizetnünk, vagy épp ellenkezőleg, tilos?