199 talált cikk az okirat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat fenntartásában lévő óvodában 2024. 11. 26-án felvettünk egy óvodapedagógust. A felvétele után 4 hónap múlva további jogviszonyokkal kapcsolatos iratokat hozott be bemutatásra. A jogviszony-igazolások megszüntető okiratok, amelyeken látszik, hogy közalkalmazotti jogviszonyban óvodapedagógusként volt alkalmazva folyamatosan 1995. 03. 23-tól. A bemutatott igazolásokkal elérte a 30 éves köznevelési jutalomhoz való szakmai gyakorlati időt. Kötelesek vagyunk kifizetni a 30 éves köznevelési jutalmat? A fent nevezett dolgozó nem nyugdíjas.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású kulturális intézményben (művelődési ház) vezető állású munkavállaló (közművelődési intézmény vezetője) esetében, amennyiben a pályázó nem szakirányú felsőfokú végzettséggel, hanem pedagógusdiplomával rendelkezik, és nincs felsőfokú szakirányú szakképesítése, van-e arra lehetőség, hogy a munkakör betöltését követő két éven belül szerezze meg a felsőfokú szakirányú szakképesítést, figyelemmel a 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseire, amely alapján: az állami vagy önkormányzati fenntartású kulturális intézményben a vezető állású munkavállaló esetében a munkakör betöltésének feltétele államháztartási és vezetési ismereteket nyújtó, legalább 120 órás képzés (képzés) igazolt elvégzése? Ennek hiányában a vezető állású munkavállalói munkakör betöltését követő két éven belül köteles a képzést elvégezni, és az azt igazoló okiratot be kell mutatni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Aki a képzést határidőben nem végzi el, és a képzés elvégzését igazoló okiratot nem mutatja be, a munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

Kérdés: A Púétv. hatálya alatti pedagógus dolgozhat-e a felmentési idő alatt másik intézményben? Amennyiben az erre irányuló engedélykérést a jelenlegi munkáltató megtagadja, az mennyire sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét? Engedély esetén lehetséges-e felmondási idő alatt a Pedagógus I. kategóriába történő átsorolás?

Kérdés: Cégünknél elég jelentős fluktuáció mellett napi gondot okoz a kilépéskor az igazolások kiadása, mivel a záró bérszámfejtés ugyan gyorsan megtörténik, de a cégvezető(k) nem mindig állnak rendelkezésre. Néha elhúzódik az igazolások kiadása aláírás hiányában. Ki írja/írhatja alá ezeket az igazolásokat (Foglalkoztatási igazolás, Adatlap, Igazolás járulékalapról, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságról stb.)? Kell-e külön meghatalmazás, megállapodás az igazolások cégvezetésen kívüli aláírásához? Mivel, a cégvezetéssel ellentétben, a HR-vezető, aki kiadja az igazolásokat, napi szinten jelen van.

Kérdés: A költségvetési szervként működő művelődési központ vezetője az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése értelmében a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Az Mt. azonban nem zárja ki, hogy ettől a felek az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése értelmében eltérjenek. E szerint a munkaszerződésben rögzíthetik, hogy a 211. § (1) bekezdésében foglalt tilalom alkalmazását kizárják, és a munkáltató engedélyezi, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen egyéni vállalkozóként. A Központi Illetményszámfejtő Programban (KIRA) nem lehet csak olyan munkaszerződés-módosítást készíteni, amiben „érdemi” változás történik (pl. munkakör, alapbér, FEOR, munkaidő módosul). Egyébként nem áll elő olyan irat, melynek az a neve, hogy „munkaszerződés módosítása”. Egy ún. adatlap van, melynek a megjegyzés rovatában tudnánk belefoglalni munkáltatói oldalról: az intézményvezető egyéni vállalkozói tevékenységre irányuló további jogviszony-létesítését a munkáltató engedélyezte. Ha munkaszerződés-módosítást emiatt nem tudunk a KIRA-ban készíteni, van-e értelme az ún. adatlapba ezt külön még belefoglalni? Avagy elég az az irat, melyen az intézményvezető a fenti tényt már bejelentette, és engedélyeztette a munkáltatói jogkör gyakorlójával (a polgármesterrel), és ezt elég a személyi anyagban tartani? Az Mt. mit ért a munkaszerződés módosításán? Azokra a helyekre, ahol esetleg Word szövegszerkesztő szoftverben készül a szerződés, és ott végül is egy munkaszerződés-módosításba bele tudják ezt a tényt foglalni?

Kérdés: Az új digitális állampolgárság (DÁP) bevezetésével lehetséges-e az, hogy a felek elektronikus munkaszerződést kössenek, melyet a munkavállaló a Dáptv. szerinti elektronikus aláírással írna alá? Vagy ez kizárt, mivel a Dáptv. szerinti elektronikus aláírást magánszemélyként lehet használni, és a munkavállalói minőség nem kerül feltüntetésre? Amennyiben az előzőek lehetségesek, problémát jelent-e, hogy a munkavállaló elektronikusan írja alá a dokumentumot, míg a munkáltatói oldalon papíralapon történne az aláírás?

Kérdés: 1. A köztisztviselőnknek van egy angol középfokú írásbeli (2019. január 10-én szerezte) és egy angol középfokú szóbeli nyelvvizsgája (2019. augusztus 14-én szerezte). A Kttv. 141. §-ának (7) bekezdése alapján, ami visszautal az (5) bekezdésre, megadtuk részére nyelvvizsgánként a 30-30% idegennyelv-tudási pótlékot, külön-külön 30%-ot az írásbelire és a szóbelire (11.595 + 11.595 forintot). A Kttv. 141. §-ának (5) bekezdése ugyanis a pótlék mértékéről úgy rendelkezik, hogy az nyelvvizsgánként 30-30%. A Kttv. kommentárja szerint a kiemelt nyelvekből szerzett csak szó- vagy írásbeli vizsga a díjazás szempontjából egyenértékű az egyéb nyelvekből szerzett komplex nyelvvizsgával. Helyesen jártunk-e el a 30-30% pótlék megállapítása során? 
2. Az említett kolléga angol nyelvből megszerezte a felsőfokú írásbeli nyelvvizsgát, amit ezt követően egy hónap múltán tudott bemutatni, de sajnálattal látjuk, hogy a Kttv. 141. §-ának (8) bekezdése közép- és felsőfok esetén az illetményalap 40%-át adja meg idegennyelv-tudási pótlékként. Jelenleg nyelvvizsgánként kap 30-30%-ot, ami összesen 60%. Ha figyelembe vesszük a felsőfokú írásbelit, ami viszont csak 40%, a kolléga láthatóan rosszabbul jár az illetménye tekintetében. Hogyan járjunk el ebben az esetben? 
3. Ha egy kolléga a közszolgálati jogviszonya alatt szerez nyelvvizsgát, azt a munkáltató részére történő bemutatástól kell-e figyelembe venni, vagy a megszerzést követő naptól kellene már a pótlék hatályát beállítani, és részére azt megállapítani?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban kívánunk foglalkoztatni háziorvost. A doktornő közel 10 évet élt és dolgozott Svédországban. A külföldi jogviszonyairól bemutatta a többnyire angol és néhány svéd nyelvű munkaviszony-igazolását. A külföldi jogviszony a besoroláshoz beszámításra került, viszont a munkáltató részéről elvárás az idegen nyelvű igazolások fordíttatása. A munkavállaló ezen elvárást sérelmezi. Helyesen jár-e el a munkáltató a fordíttatás megkövetelésével, vagy a fordítás nélkül is gond nélkül elfogadható az angol és svéd nyelvű munkáltatói igazolás?

Kérdés: Munkavállalónk sajnos elhunyt. Ebben az esetben mi a pontos és helyes eljárásrend? Egy kiskorú és egy nagykorú gyermeke van, mint örökösök, házastárs, élettárs nincs, szülei élnek. A halálának napján reggel kellett volna jönnie dolgozni, a műszakkezdés előtt halt meg. Ha a munkaviszonyát a halálának napjával szüntetjük meg, arra a napra milyen távollétet számfejtsünk neki? Kell várnunk valami okiratra, hogy megkezdhessük a megszüntetést? Egyelőre csak telefonáltak a hozzátartozók. Mikor kell kifizetnünk a munkabérét, és hová kell utalnunk? Mivel egy kis- és egy nagykorú örökös van, így a gyámhatóság is érintett? Mik a pontos lépései a munkavállaló halála esetén a jogviszony és a kifizetés elvégzésének?

Kérdés: Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 6:11. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig a képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. Amennyiben a munkáltató a munkáltatói joggyakorlás rendjét egyoldalúan belső szabályzatban állapítja meg, akkor ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlása jogszabályon alapul, vagy pedig meghatalmazáson?