34 talált cikk a nyelvvizsga kifejezésre

Kérdés: Amennyiben egy kormánytisztviselővel kapcsolatosan a munkáltatónak az jut a tudomására jogerős bírósági ítélet alapján, hogy hamis nyelvvizsga alapján szerzett diplomát még a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt, mi a helyes eljárás a munkáltató részéről? A Kit. 84. §-ának (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt kér tőle, és amennyiben az nem „tiszta”, úgy azonnali hatállyal – felmentéssel – megszünteti a jogviszonyát a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése alapján? (A diploma és a nyelvvizsga nem foglalkoztatási feltétel, elegendő az érettségi, viszont a tiszta erkölcsi bizonyítvány foglalkoztatási feltétel.) Ha az erkölcsi bizonyítványába nem került be a fenti jogsértés, akkor milyen jogcímen szüntethető meg a jogviszonya? A munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, tekintettel arra, hogy ez rontaná a szervezet megítélését. Felmerülhet-e a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenséggel indokolt felmentés? A jogsértő magatartást az érintett a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt követte el. Amennyiben a jogsértő cselekmény elkövetésére a foglalkoztatása alatt került volna sor, úgy álláspontunk szerint érdemtelenség jogcímen felmentéssel meg kellene szüntetni a jogviszonyt. Azonban kérdés, hogy a fenti esetben is megáll-e ez a jogalap? Mivel a megszüntetési jogcímek közül a legsúlyosabb következményekkel az érdemtelenség jár, és a munkáltató nem kívánja hátrányosabb helyzetbe hozni a kormánytisztviselőt, mint szükséges, azonban a kormányzati szolgálati jogviszonyt fenntartani sem kívánja, kérjük szíves állásfoglalásukat a kérdésben.

Kérdés: Szociális intézményünknél egy ellenőrzés során vizsgálták az 1/2000. SZCSM rendelet szerinti végzettségek, szakképzettségek meglétét. Több dolgozónál azt állapították meg, hogy végzettsége, szakképzettsége nem felel meg a jelenleg hatályos rendeletnek. A probléma oka az, hogy amikor a dolgozó az intézmény alkalmazásába került, akkor megfelelt az előírásoknak, viszont azóta úgy változott a jogszabály, hogy bizonyos, addig elismert végzettség, szakképzettség kikerült belőle. Minden jogszabályváltozásnál át kell vizsgálni a már meglévő dolgozóknál, hogy végzettségük, szakképzettségük megfelel-e az éppen aktuális jogszabályoknak?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője 2023. február 1-jétől keresőképtelen állományban, ezt követően szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon volt. A felgyűlt szabadságait 2025. november 4-től szeretné kivenni. Távolléte előtti illetménye besorolás szerint került megállapításra, mely alapilletményből, a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése és 234/A. §-a szerinti alapilletmény-eltérítésből, a Kttv. 234. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti illetménykiegészítésből és nyelvvizsgapótlékból állt. A szabadság idejére, illetve azt követően a tényleges munkavégzés idejére milyen illetmény illeti meg? Figyelembe vehető-e az eltérítés?

Kérdés: 1. A köztisztviselőnknek van egy angol középfokú írásbeli (2019. január 10-én szerezte) és egy angol középfokú szóbeli nyelvvizsgája (2019. augusztus 14-én szerezte). A Kttv. 141. §-ának (7) bekezdése alapján, ami visszautal az (5) bekezdésre, megadtuk részére nyelvvizsgánként a 30-30% idegennyelv-tudási pótlékot, külön-külön 30%-ot az írásbelire és a szóbelire (11.595 + 11.595 forintot). A Kttv. 141. §-ának (5) bekezdése ugyanis a pótlék mértékéről úgy rendelkezik, hogy az nyelvvizsgánként 30-30%. A Kttv. kommentárja szerint a kiemelt nyelvekből szerzett csak szó- vagy írásbeli vizsga a díjazás szempontjából egyenértékű az egyéb nyelvekből szerzett komplex nyelvvizsgával. Helyesen jártunk-e el a 30-30% pótlék megállapítása során? 
2. Az említett kolléga angol nyelvből megszerezte a felsőfokú írásbeli nyelvvizsgát, amit ezt követően egy hónap múltán tudott bemutatni, de sajnálattal látjuk, hogy a Kttv. 141. §-ának (8) bekezdése közép- és felsőfok esetén az illetményalap 40%-át adja meg idegennyelv-tudási pótlékként. Jelenleg nyelvvizsgánként kap 30-30%-ot, ami összesen 60%. Ha figyelembe vesszük a felsőfokú írásbelit, ami viszont csak 40%, a kolléga láthatóan rosszabbul jár az illetménye tekintetében. Hogyan járjunk el ebben az esetben? 
3. Ha egy kolléga a közszolgálati jogviszonya alatt szerez nyelvvizsgát, azt a munkáltató részére történő bemutatástól kell-e figyelembe venni, vagy a megszerzést követő naptól kellene már a pótlék hatályát beállítani, és részére azt megállapítani?

Kérdés: A Kttv. rendezi a köztisztviselők, ezen belül a vezetők illetményét. Az illetmények alakulását a költségvetésben határozza meg a képviselő-testület, így a vezetők esetében egységes fix összeget, ami eltérhet a törvény szerinti besorolástól. Ha nem személyi illetményt állítunk be részükre, hanem a törvény szerinti illetményrendszer alapján soroljuk be a főosztályvezető-helyetteseket, adható-e részükre "pluszban" egyéb pótlék, illetve elvehető-e valamely pótlék (esetleg az alanyi jogon járó nyelvvizsgapótlék: angol, német, francia), hogy a testület által megállapított egységes vezetői illetményt kapják? A közös önkormányzati hivatalban az irodavezetők főosztályvezető-helyettes besorolásban szerepelnek, az ő esetükben megfelelő lehet-e, hogy az alapilletményre a 30%-os területi illetménypótlékot, a 7,5%-os vezetői pótlékot, illetve aki rendelkezik nyelvvizsgával, azoknak a nyelvvizsgapótlékot is kalkulálni kell, vagy ezek közül bármelyik elvehető? Kérem szíves segítségüket az illetményük helyes megállapításához! A problémát a nyelvvizsga okozza, mert ezzel nem érvényesül az egységes vezetői illetmény.

Kérdés: Idegennyelv-tudási pótlék vonatkozásában az alábbi kérdés merült fel: a 11/1990. MKM rendelet 1.81. pontja értelmében, a leckekönyvbe bevezetett alapfokú állami nyelvvizsga fokozat német nyelvből jogosít-e a Kttv. 141. §-ának (6) bekezdése alapján alanyi jogon járó idegennyelv-tudási pótlékra?

Kérdés: A mikrotérségi szociális intézményünk tevékenységi köre: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, demens személyek nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, család- és gyermekjóléti központ biztosítása. Esetmenedzser munkakör betöltésére már több pályázatot írtunk ki, melyre a 15/1998. NM rendelet II. részében meghatározott képesítési előírásokkal rendelkező személy nem jelentkezett, így az álláshely nem került betöltésre. Az 1/2000. SZCSM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a szükséges képesítési előírások alól a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat. A család- és gyermekjóléti központ esetében, esetmenedzser munkakörre, közalkalmazotti jogviszonyban munkaviszonyt létesíthetünk-e képesítési előírásokkal nem rendelkező munkavállalóval az alábbi szabályok alapján:
– olyan munkavállalóval, aki a képesítés megszerzése érdekében már szakirányú oktatásban vesz rész (legfeljebb 5 év mentesítés),
– az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését (legfeljebb 5 év mentesítés), vagy
– családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a munkavállaló az előírt végzettséget a nyelvvizsga hiánya miatt nem szerezte még meg (legfeljebb 5 év mentesítés)?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. A munkáltatóm 2022. március 1-jétől személyi illetményt állapított meg részemre 350 000 Ft összegben. (2020. április 1-jétől "soros előrelépés" keretében II. besorolási osztály 14-es fokozatba léptem, 50%-os illetményeltérítéssel, nyelvvizsgapótlékkal együtt az illetményem 327 000 Ft.) 2022. április 1-jétől a "soros előrelépés" keretében II. besorolási osztály 14-es fokozatból 15-ös fokozatba sorolás esetén az 50%-os illetményeltérítéssel és a pótlékokkal együtt az illetményem 390 000 Ft lenne. A munkáltatóm március 1-jével megszünteti az 50%-os illetményeltérítést, és személyi illetményt ad, hogy kevesebb legyen a munkabérem. Én ezt rendkívül igazságtalannak tartom. (Az 50%-os illetményeltérítést 2014. március 1-jétől kaptam, tehát 8 éven keresztül, melyet éppen most szüntet meg.) Nem jogellenes az, hogy a 2022. március 1-jétől adott személyi illetményem alacsonyabb lesz a 2022. április 1-jétől "járó" besorolás szerinti illetmény összegénél?

Kérdés: A Kttv. 141. §-a (8) bekezdésének értelmezése szerint, ha például angol nyelvből van egy középfokú komplex típusú nyelvvizsgám, és angolból egy alapfokú komplex típusú nyelvvizsgám, akkor a magasabb mértékű pótlékra vagyok jogosult: azaz az illetményalap 60%-a illet meg. Mennyi jár nekem, ha angolból van egy alapfokú komplex típusú nyelvvizsgám, majd szerzek mellé egy angol középfokú szóbeli típusú nyelvvizsgát? A hivatkozott bekezdés második mondata szerint alap- és középfok esetén az illetményalap 20%-ának megfelelő mértékű pótlékra vagyok jogosult. Kérdés, hogy nyelvvizsgánként (alapfokú komplex 20% + angol középfokú szóbeli 20%, összesen 40%) vagy a két nyelvvizsga alapján összesen 20% pótlék illet meg? Természetesen a nyelvvizsgák államilag elismert általános nyelvvizsgák. Amíg meg nem szerzem a középfokú szóbelit, addig az angol alapfokú komplex bizonyítványom alapján az illetményalap 15%-ának megfelelő pótlékra vagyok jogosult. Ha csak az angol középfokú szóbeli típusú nyelvvizsgám lenne meg, az illetményalap 30%-ára lennék jogosult. A két nyelvvizsgára csak 20% jár?

Kérdés: Az idegennyelv-tudási pótlékok mértékét a közszolgálati tisztségviselőkre nézve a Kttv. 141. §-a rendezi. Esetünkben a közszolgálati tisztségviselőnek 3 középfokú (B2) nyelvvizsgája van: 1. angol üzleti szaknyelv középfokú (B2) szóbeli, 2. angol általános középfokú (B2) írásbeli, 3. német közgazdasági szaknyelvi középfok (B2) írásbeli. Milyen mértékű pótlék jár, megfelelő lehet-e mindhárom esetben az illetményalap 15%-a?