Munkabérelőlegből eredő követelés levonása a munkabérből

Kérdés: Egyik munkavállalónknak korábban nagyobb összegben folyósítottunk munkabérelőleget. A munkaviszonya megszűnt, és az elszámolás során ezt érvényesítettük vele szemben. Ennek eredményeként nettó 40 000 Ft körüli összeg került átutalásra a számára, mivel gyermektartásdíjra vonatkozóan letiltása is van. Erre a munkaügyi hatósághoz fordult azzal a bejelentéssel, hogy jogszabálysértő módon jártunk el, mivel a munkabére 50%-át meghaladó mértékben vontunk le tőle bért. Valóban nem jártunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A munkabérből való levonásnak négy esetben van helye:a) jogszabály alapján;b) végrehajtható határozat alapján, a levonásmentes munkabérrészig;c) a munkavállaló hozzájárulása alapján, ha az a munkáltató követelését elégíti ki, de szintén csak a levonásmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:    

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a munkavállaló a minimálbérre vagy a garantált bérminimumra jogosult-e, az általa betöltött munkakör alapján kell meghatározni. A kérdésben írtak alapján feltételezhető, hogy a munkavállaló legalább középfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Levonás a munkabérből

Kérdés: Saját termékeinkből dolgozói vásárt tartunk negyedévente. A munkavállalók béréből a vásárolt termékek ellenértékét levonjuk, ehhez a dolgozók írásbeli hozzájárulásukat adják. Megfelelően járunk-e így el? Van-e olyan felső összeghatár, amikor már nem teljesíthetjük a kért levonást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló hozzájárulása alapján a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja, a levonásmentes munkabérrészig [Mt. 161. § (2) bek. a) pont]. Ha tehát rendelkeznek a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával, akkor nincs akadálya, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
Kapcsolódó címkék:    

Munkabérelőleg levonása letiltások mellett

Kérdés: Munkavállalónknak munkabérelőleget folyósítottunk, melyet havi fix összegben vonunk vissza (a levonás már 3 hónapja van folyamatban). A napokban kaptunk két végrehajtói letiltást is az adott munkavállaló bérére vonatkozóan. A Vht. 65. §-a alapján 50%-ot vonnánk az adott dolgozó nettó béréből. Kérdésünk: az 50%-ba bele kell számolni a munkabérelőleg levonását, vagy az 50% a két letiltás, és ezen felül lehet vagy kell a bérelőleget levonni? Kell-e alkalmazni ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó szabályt? Amennyiben ez alkalmazandó, miből kell kevesebbet vonni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja; az ilyen levonás esetén nem kell figyelemmel lenni a levonásmentes munkabérrészre [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A munkavállaló munkabéréből emellett lehetőség van levonással élni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkabérelőleg levonásának korlátai

Kérdés: Amennyiben a leszerelő munkavállalónknak bérelőleg-tartozása van, azt teljes egészében levonhatjuk-e az elszámolásnál, vagy ebben az esetben is meg kell kapnia a minimum 28 500 Ft-ot? (Feltéve természetesen, hogy jár ennyi bér neki.)
Részlet a válaszából: […] A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. Az ilyen bérlevonás esetén nem kell figyelembe venni a levonásmentes munkabérrészt sem; tehát az is előfordulhat, hogy a munkavállaló részére nem kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Alapbér összegének meghatározása – nettó vagy bruttó

Kérdés: Szeretném tájékoztatásukat kérni abban a kérdésben, hogy szabályos-e az a munkaszerződés, amelyben a munkabér nettó összegben van meghatározva?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bekezdés]. A törvény ettől eltérést nem tesz lehetővé (Mt. 50. §). Az Mt. – ahogyan a régi sem – nem rögzíti, hogy a felek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.
Kapcsolódó címkék:      

Levonásmentes munkabérrész számítása

Kérdés: Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonás csak a levonásmentes munkabérrészig lehetséges jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján. A levonásmentes munkabér összegét a bruttó bérre vagy a nettó kifizetésre kell-e érteni? Részmunkaidőre kifizetett nettó 38 800 jövedelemből levonható-e a végrehajtható határozatban előírt 33%, ami ebben az esetben 11 154, ha így a dolgozó csak 27 646 forintot kapna kézhez?
Részlet a válaszából: […] A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye [Mt. 161. § (1) bek.]. A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Végrehajtás alá vonható kifizetések

Kérdés: A Magyar Honvédségnél dolgozom. Levonható-e gyermektartásdíj a "szerződéshosszabbítás" címén részemre járó kifizetésből, ha a bírósági végzés szerint "a tartásdíj a mindenkori rendszeres nettó jövedelem 20%-a, illetve a mindenkori jövedelem 20%-a"?
Részlet a válaszából: […] A szerződéses katona a szerződésben vállalt szolgálati idő letöltésekor, illetve ha a szolgálati viszony ez előtt szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napján a Hjt.-ben meghatározott kivétellel leszerelési segélyre jogosult [Hjt. 68. § (1) bek.]. Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Időarányosnál hosszabb szabadságra járó díjazás visszakövetelése

Kérdés: Cégünk egyik dolgozójának július 2. napjával megszűnt a munkaviszonya, és év közben több szabadságot vett ki, mint amennyi arányosan járt volna neki, ezért a júliusi bére negatív összeg lesz. Visszakövetelhetem tőle az így számfejtett nettó bért? A 08-as bevallás nem fogad el negatív összeget a bér soron. Hogyan kell a bevallásban ezt feltüntetni?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt. szabadságra vonatkozó előírásai csak 2013. január1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek.], ezért a választ az 1992. éviMt. alapján adjuk meg. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig többszabadságot vett igénybe annál, mint ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Levonás a munkabérből

Kérdés: Munkabér-igazolás alapján a januári nettó fizetésem 138 000 Ft volt, amelyhez viszont letiltások is kapcsolódnak. Annak ellenére, hogy a letiltás legfeljebb 50% lehet, az átutalás után 62 000 Ft volt a fizetésem. Kérdésem, hogyan lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […]  A Vht. szerint végrehajtás során a munkabérből történőlevonásnál a nettó munkabérből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesenlegfeljebb 50%-ot lehet levonni (61. §). Tehát, ahogyan kérdésében isjelezte, 138 000 Ft nettó fizetés mellett legfeljebb 69 000 Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.