Alapbér összegének meghatározása – nettó vagy bruttó

Kérdés: Szeretném tájékoztatásukat kérni abban a kérdésben, hogy szabályos-e az a munkaszerződés, amelyben a munkabér nettó összegben van meghatározva?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bekezdés]. A törvény ettől eltérést nem tesz lehetővé (Mt. 50. §). Az Mt. – ahogyan a régi sem – nem rögzíti, hogy a felek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Levonásmentes munkabérrész számítása

Kérdés: Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonás csak a levonásmentes munkabérrészig lehetséges jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján. A levonásmentes munkabér összegét a bruttó bérre vagy a nettó kifizetésre kell-e érteni? Részmunkaidőre kifizetett nettó 38 800 jövedelemből levonható-e a végrehajtható határozatban előírt 33%, ami ebben az esetben 11 154, ha így a dolgozó csak 27 646 forintot kapna kézhez?
Részlet a válaszából: […] A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye [Mt. 161. § (1) bek.]. A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Végrehajtás alá vonható kifizetések

Kérdés: A Magyar Honvédségnél dolgozom. Levonható-e gyermektartásdíj a "szerződéshosszabbítás" címén részemre járó kifizetésből, ha a bírósági végzés szerint "a tartásdíj a mindenkori rendszeres nettó jövedelem 20%-a, illetve a mindenkori jövedelem 20%-a"?
Részlet a válaszából: […] A szerződéses katona a szerződésben vállalt szolgálati idő letöltésekor, illetve ha a szolgálati viszony ez előtt szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napján a Hjt.-ben meghatározott kivétellel leszerelési segélyre jogosult [Hjt. 68. § (1) bek.]. Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Időarányosnál hosszabb szabadságra járó díjazás visszakövetelése

Kérdés: Cégünk egyik dolgozójának július 2. napjával megszűnt a munkaviszonya, és év közben több szabadságot vett ki, mint amennyi arányosan járt volna neki, ezért a júliusi bére negatív összeg lesz. Visszakövetelhetem tőle az így számfejtett nettó bért? A 08-as bevallás nem fogad el negatív összeget a bér soron. Hogyan kell a bevallásban ezt feltüntetni?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt. szabadságra vonatkozó előírásai csak 2013. január1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek.], ezért a választ az 1992. éviMt. alapján adjuk meg. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig többszabadságot vett igénybe annál, mint ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Levonás a munkabérből

Kérdés: Munkabér-igazolás alapján a januári nettó fizetésem 138 000 Ft volt, amelyhez viszont letiltások is kapcsolódnak. Annak ellenére, hogy a letiltás legfeljebb 50% lehet, az átutalás után 62 000 Ft volt a fizetésem. Kérdésem, hogyan lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […]  A Vht. szerint végrehajtás során a munkabérből történőlevonásnál a nettó munkabérből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesenlegfeljebb 50%-ot lehet levonni (61. §). Tehát, ahogyan kérdésében isjelezte, 138 000 Ft nettó fizetés mellett legfeljebb 69 000 Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Gyakorlati képzés alatti díj 2012-ben

Kérdés: 2011 második félévében négy szakmunkástanuló képzésében vett részt az egyéni vállalkozó. A tanulók a kötelező 15 600 Ft ösztöndíjban részesültek. 2012-ben továbbra is a minimálbér százalékos arányát kell minimum részükre kifizetni, vagy az ő esetükben is figyelni kell a nettó bért?
Részlet a válaszából: […]  2012. január 1-jétől új szakképzési törvény van hatályban, a2011. évi CLXXXVII. törvény. Ennek 63. §-a szól a gyakorlati képzést szervező,nyilvántartásba vett szervezet által a tanuló részére fizetendő pénzbelijuttatásról. A tanulót a pénzbeli juttatás akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Bérpótlékok hétvégi munkavégzésért

Kérdés: Három műszakban dolgozunk (kohászatban), heti váltással. Pénteken tudom meg, hogy hétvégén dolgoznom kell-e; ez azt jelenti, hogy szombaton délután 14-22-ig tart a munkaidőm, majd vasárnap vissza kell váltanom a következő hétre, 06-14-ig tartó beosztásba. Pénteken, ha éjszakás vagyok, akkor 22 órától dolgozom, és ki vagyok írva hétvégén túlórára, vagyis szombaton 22-06-ig, vasárnap 14-22-ig. Ez a beosztás néha 40-50 napig is tart; volt rá eset, hogy ennél is többet dolgoztam egyfolytában, pihenés nélkül. Kérdésem, ha szombaton éjszakára megyek 600 Ft-os órabérrel, milyen pótlék jár utána, és mennyit kellene nettóban kapnom? Főnökünk szerint nem jár a hétvégi túlórára éjszakai és délutáni pótlék.
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. Amunkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában -legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Végrehajtás és a munkabér összege

Kérdés: Mekkora összeget vonhatunk le a munkabérből abban az esetben, ha a nettó kifizetésre kerülő bér kb. 230 000 Ft? Ennek a 33%-a 75 900 Ft. A végrehajtási törvény 63. §-a szerint azonban korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Ez 142 500 Ft, ezek szerint az e fölötti rész teljesen letiltható. De mi történik a 142 500 forintnyi résszel? Azt már teljes egészében megkapja a munkavállaló, vagy az is tiltható 33%-ig? Mert a nettó 230 000 Ft és 142 500 Ft közötti különbség 87 500 Ft, amely a nettó bér mintegy 38%-a. Tehát meghaladja a legfeljebb 33%-os mértéket. Ilyenkor a 142 500 Ft már tovább nem tiltható?
Részlet a válaszából: […]  A Vht. alapján a nettó munkabérből általában legfeljebb33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. Korlátozás nélkülvégrehajtás alá vonható azonban a havonta kifizetett nettó munkabérnek az arésze, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Részlet a válaszából: […]  Az Akmtv. célja, hogy a közterhekre vonatkozó szabályokváltozásai ne eredményezhessenek nettó bér­k­iesést a bruttó 300 000 Ft alattimunkabért kereső munkavállalóknál. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba,és rendelkezései 2014. január 2-án hatályukat vesztik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Munkabérből letiltások sorrendje

Kérdés: Az 1994. évi LIII. törvény 65. §-a több egyenrangú letiltás (végrehajtó által) esetén, a nettó munkabér 50%-nak levonását írja elő. Jól gondoljuk-e, hogy ha négy egyenrangú letiltás van, akkor az első letiltásnál 33%-ot, a másodiknál 17%-ot foganatosítunk, a harmadik és a negyedik letiltást már nem tudjuk levonni, csak előjegyezni és nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […]  Az adóssal (munkavállalóval) szemben fennálló többkövetelést a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni, a Vht. szabályainakmegfelelően:– gyermektartásdíj,– egyéb tartásdíj,– munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá esőjárandóság (65. és 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.