Gyakorlati képzés alatti díj 2012-ben

Kérdés: 2011 második félévében négy szakmunkástanuló képzésében vett részt az egyéni vállalkozó. A tanulók a kötelező 15 600 Ft ösztöndíjban részesültek. 2012-ben továbbra is a minimálbér százalékos arányát kell minimum részükre kifizetni, vagy az ő esetükben is figyelni kell a nettó bért?
Részlet a válaszából: […]  2012. január 1-jétől új szakképzési törvény van hatályban, a2011. évi CLXXXVII. törvény. Ennek 63. §-a szól a gyakorlati képzést szervező,nyilvántartásba vett szervezet által a tanuló részére fizetendő pénzbelijuttatásról. A tanulót a pénzbeli juttatás akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Bérpótlékok hétvégi munkavégzésért

Kérdés: Három műszakban dolgozunk (kohászatban), heti váltással. Pénteken tudom meg, hogy hétvégén dolgoznom kell-e; ez azt jelenti, hogy szombaton délután 14-22-ig tart a munkaidőm, majd vasárnap vissza kell váltanom a következő hétre, 06-14-ig tartó beosztásba. Pénteken, ha éjszakás vagyok, akkor 22 órától dolgozom, és ki vagyok írva hétvégén túlórára, vagyis szombaton 22-06-ig, vasárnap 14-22-ig. Ez a beosztás néha 40-50 napig is tart; volt rá eset, hogy ennél is többet dolgoztam egyfolytában, pihenés nélkül. Kérdésem, ha szombaton éjszakára megyek 600 Ft-os órabérrel, milyen pótlék jár utána, és mennyit kellene nettóban kapnom? Főnökünk szerint nem jár a hétvégi túlórára éjszakai és délutáni pótlék.
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. Amunkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában -legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Végrehajtás és a munkabér összege

Kérdés: Mekkora összeget vonhatunk le a munkabérből abban az esetben, ha a nettó kifizetésre kerülő bér kb. 230 000 Ft? Ennek a 33%-a 75 900 Ft. A végrehajtási törvény 63. §-a szerint azonban korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Ez 142 500 Ft, ezek szerint az e fölötti rész teljesen letiltható. De mi történik a 142 500 forintnyi résszel? Azt már teljes egészében megkapja a munkavállaló, vagy az is tiltható 33%-ig? Mert a nettó 230 000 Ft és 142 500 Ft közötti különbség 87 500 Ft, amely a nettó bér mintegy 38%-a. Tehát meghaladja a legfeljebb 33%-os mértéket. Ilyenkor a 142 500 Ft már tovább nem tiltható?
Részlet a válaszából: […]  A Vht. alapján a nettó munkabérből általában legfeljebb33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. Korlátozás nélkülvégrehajtás alá vonható azonban a havonta kifizetett nettó munkabérnek az arésze, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Részlet a válaszából: […]  Az Akmtv. célja, hogy a közterhekre vonatkozó szabályokváltozásai ne eredményezhessenek nettó bér­k­iesést a bruttó 300 000 Ft alattimunkabért kereső munkavállalóknál. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba,és rendelkezései 2014. január 2-án hatályukat vesztik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Munkabérből letiltások sorrendje

Kérdés: Az 1994. évi LIII. törvény 65. §-a több egyenrangú letiltás (végrehajtó által) esetén, a nettó munkabér 50%-nak levonását írja elő. Jól gondoljuk-e, hogy ha négy egyenrangú letiltás van, akkor az első letiltásnál 33%-ot, a másodiknál 17%-ot foganatosítunk, a harmadik és a negyedik letiltást már nem tudjuk levonni, csak előjegyezni és nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […]  Az adóssal (munkavállalóval) szemben fennálló többkövetelést a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni, a Vht. szabályainakmegfelelően:– gyermektartásdíj,– egyéb tartásdíj,– munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá esőjárandóság (65. és 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címkék:    

Munkabérre vezetett végrehajtás szabályai

Kérdés: Cégünknél az egyik dolgozónk nevére több letiltás is érkezett az elmúlt időszakban. Az első egy végrehajtói letiltás – tartozás jogcímen – 2,9 millió forintos főkövetelésre, amit fizetésének 33%-áig terjedően vontunk le. Ezt követően érkezett még egy végrehajtói letiltás kölcsöntartozás jogcímen, és egy letiltás az önkormányzattól is, melyeket már nem tudtunk levonni, azokat sorrendben előjegyeztük. Ezek után a bíróság 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat állapított meg 2011. április 1. napjától kezdődően. A kérdésem a levonási sorrendre és mértékére vonatkozik. A nettó 114 500 Ft-os átlagkeresetére függesszük-e fel az első 33%-os végrehajtói letiltást, és helyette vonjuk a 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat, vagy a gyermektartásdíj mellett fizetését 50%-ig a végrehajtói letiltással is terheljük? Ez utóbbi 50%-os levonáshoz szükséges-e a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál -ahogyan Önök is helyesen megállapították – a nettó összeget, vagyis azt kellalapul venni, amely a munkabért terhelő, levonással teljesítendő adónak,egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Egészségkárosodott személy – az átmeneti járadék melletti jövedelem

Kérdés: Átmeneti járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? Hathavi átlag bruttó minimálbérnek (73 500) a 80%-a vagy a nettó minimálbér 80%-a, de azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 89 500 Ft – 80%-a? Átmeneti járadékom összege 71 000 Ft. Mit kell figyelnem, hogy az átmeneti járadékom ne szűnjön meg?
Részlet a válaszából: […] A 387/2007. Korm. rendelet 3. §-a alapján átmeneti járadékraaz a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása akeresőtevékenység folytatásának időtartama alatt – ideértve a keresőtevékenységmegszűnését követően folyósított táppénz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Rehabilitációs járadék mellett szerezhető jövedelem

Kérdés: Ideiglenes rehabilitációs járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? A hathavi átlag bruttó minimálbér (73 500 Ft) 80%-a, vagy a nettó minimálbér 80%-a? De azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 2010-ben 89 500 Ft – nettó vagy bruttó összegének 80%-a. Rehabilitációs járadékom 71 000 Ft, egy másik közlönyben pedig ennek 90%-át írják. Pontosan mit kell figyelnem, hogy a járadékom ne szűnjön meg, mellette mennyi jövedelmet szerezhetek?
Részlet a válaszából: […] Az Rjtv. 3. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs járadékra(a továbbiakban: járadék) az a személy jogosult, aki– 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és– ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy azegészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címke:
1
3
4