Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...amely nem feltétlenül a munkaviszony két alanya között jön létre.A munkáltatók leggyakrabban a velük munkaviszonyban álló munkavállalókkalkötnek tanulmányi szerződést, de természetesen nem kizárt, hogy adott esetbenpéldául a külföldön egyetemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Munkakörhöz előírt jogosítvány – a meghosszabbítás költségei

Kérdés: A jelenlegi állásomban a munkakör betöltésének feltétele volt, hogy rendelkezni kell B kategóriás jogosítvánnyal. Nekem van is ilyenem, és ezért is kaptam meg az állást. Ez év végén viszont lejár az érvényessége, és meg kell hosszabbíttatnom. A kérdésem, hogy megtéríttethetem-e a munkáltatómmal ennek költségeit, vagy azt nekem kell állnom?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítésemellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésenrészt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családikörülményeire tekintettel reá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Rendkívüli munkavégzés – a munkaszerződésben előre elrendelten?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet végez, egységünk egyszemélyes kisbolt, délelőtt 9 órától délután 17 óráig tart nyitva. A munkavállalóm a munkaszerződésben rögzített kölcsönös megállapodás szerint a következőképpen dolgozik. Hétfőtől péntekig délelőtt 8 óra 55 perctől délután 17 óra 04 percig, melyből 45 perc az ebédidő, mely nem része a munkaidőnek. Így a napi munkaidő hossza 7 óra 24 perc. Szombati napon a nyitvatartási idő 9 órától 12 óráig tart, melyet előre túlórában a rendeletnek megfelelően elrendelünk, a munkaszerződésben is rögzítettünk, és 100%-os túlórapótlékot fizetünk. Munkavállalóm heti rendszerességgel a fentiek szerinti beosztásban dolgozik. A rendelet szerinti éves túlórakeretet a dolgozó nem lépi túl. Kérdésem az, hogy a leírtak alapján társaságunk szabályosan foglalkoztatja-e a dolgozót? Ezzel a beosztással nem sérül-e a dolgozó 48 órás pihenőidejének kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...az adott feladat végzése során merül fel, előre ki nem számíthatómódon.A kérdés szerinti munkaidő-beosztással sérül a munkavállalópihenéshez való joga. A munkavállaló részére – munkaidőkeret alkalmazása esetén– heti leg­alább 40 óra, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Fiatal munkavállalók pótszabadsága

Kérdés: Július 1-jével munkaviszonyt létesítettünk egy diákkal, aki májusban töltötte be a 18. életévét. Kérdésünk: jár-e a munkavállalónak 18. életéve betöltése után fiatalkor címén az 5 munkanap pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 132. §-ának (1) bekezdése szerint a fiatalkorúmunkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben,amelyben a fiatalkorú a tizennyolcadik életévét betölti. Az MK 120. számúállásfoglalása úgy rendelkezik, hogy ennek a pótszabadságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Foglalkoztatási kötelezettség – gazdaságilag nehéz helyzetben lévő munkáltatónál

Kérdés: Az ügyvezető bejelentette, a részlegünket érintő megrendelések csökkennek, így fokozatosan rövidíteni fogják a ledolgozandó munkaórák számát, ezzel arányosan csökkentik a munkabért. Jogszerűen levonható-e a fizetésemből az a kiesett idő, amikor nem tud munkát adni a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 102. § (1) bekezdése szerint a munkáltató egyikalapvető kötelessége, hogy a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyravonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztassa,vagyis a munkáltató köteles a munkaszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Sztrájk – bérfejlesztési elvekkel szemben

Kérdés: Több reprezentatív szakszervezet működik a cégnél. Kollektív szerződésünk határozatlan időre szól, annak egyik melléklete tartalmazza a naptári félévekre megkötött bérmegállapodást, így 2008 első fél évére is. Tárgyalásokat folytattunk a második fél évre szóló bérmegállapodások és egy 2011. december 31-ig tartó bérfejlesztési rendszer elveinek megállapítása érdekében, de nem tudtunk megállapodni. Az egyik szakszervezet a tárgyalások eredménytelenségére hivatkozva konfliktushelyzetet jelentett be, és az eredménytelen egyeztetést követően néhány napja sztrájkot indított. Jogszerű-e ez a sztrájk?
Részlet a válaszából: […] ...Alkotmány értelmében a sztrájkjogot az ezt szabályozótörvények keretei között lehet gyakorolni [Alkotmány 70/C. § (2) bekezdés]. Amunkavállalókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – a törvénybenmeghatározott feltételek szerint – megilleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Rendkívüli felmondás – a nyitva álló határidő

Kérdés: Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...a határ­idő mindaddig nemkezdődik el, amíg ez az állapot fennáll (BH 2005. 405). Ennek egyik példája azÖn által leírt eset is, amikor a munkavállaló huzamosabb ideig igazolatlanulvan távol a munkahelyétől. Ilyenkor a szubjektív határidőt nem akötelezettségszegés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Rendkívüli felmondás – az álláskeresési járadékból hátralévő összeg kifizethetősége

Kérdés: 1999 óta folyamatos határozatlan idejű munkaviszonyomat a munkáltatóm rendkívüli felmondással megszüntette. Ezt követően két hónapon belül sikerült elhelyezkednem, napi hatórás munkaviszonyban. Kérdésem: munkaviszonyom alapján jogosulttá váltam-e az álláskeresési járadékra, s ebből mekkora összeg illet meg elhelyezkedésem esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 96. §-a alapján rendkívüli felmondással elbocsátottmunkavállalót is megilleti az álláskeresési járadék, amennyiben megfelel azFlt. szerinti jogosultsági feltételeknek. Az Flt. 25. §-ának (1) bekezdésealapján álláskeresési járadék azt a nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Első fizetés

Kérdés: Pályakezdő vagyok, idén tavasszal fejeztem be tanulmányaimat egy érettségi utáni szakképzésen. Aláírtam egy munkaszerződést, mely szerint a vállalathoz való belépésem dátuma 2008. szeptember 25. A vállalat a munkabéreket minden hónap 10-ig utaltatja a bankszámlámra, a kérdésem az lenne, hogy ha 25-én beléptem a céghez, akkor mikor kapom meg az első fizetésemet?
Részlet a válaszából: […] ...a felek a munkaszerződésben határoznak meg. Erre vonatkozómegállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell amunkavállalót munkába állítani. A munkába állítást követően terhelik a feleketa munkaviszonyból származó alapvető kötelezettségek:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Külföldi telephely – mi az alkalmazandó jog

Kérdés: Magyarországi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője vagyok. Azt tervezzük, hogy a közeljövőben egy kisebb telephelyet hozunk létre Németországban. Kezdhetjük áttanulmányozni a német jogot? Nem kívánunk magyar munkavállalót kiküldeni, hanem kinti szakemberekre lenne szükségünk. Milyen szabályok szerint alkalmazzuk őket?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az Nmjtvr. 51. § (2) bekezdésének a) pontjaszerint a munkaviszonyra annak az államnak a joga az irányadó, amelynekterületén a munkavállaló a munkáját szokásosan végzi. Amennyiben az Ön magyarországi székhelyű cége Németországbantörténő munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
394
395
396
408